Skip to main content

Válassz szakszervezetet!

Hétköznapi kampány a napilapokban


Elemzésünkben azt figyeltük, hogy az 1991-es és az 1992-es évben július 20. és augusztus 6. között melyik szakszervezeti konföderáció milyen gyakorisággal szerepel a napilapokban. A vizsgált időintervallumot találomra választottuk ki, de a kiválasztásban tekintettel voltunk arra, hogy a nyári metszet ne a szakszervezeti törvényekkel kapcsolatos tudósításokat idézze, de ne foglaljon magába viszonylagosan hírmentes heteket sem.

Törvényjavaslat a szakszervezeti választásokról


A nagy magyar alapítvány

Az egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott tervezet tartalmazta a legeredetibb megoldást. A szakszervezeti konföderációk maguk gyűjtötték volna össze a lakosságnak kiküldött szavazólapokat, és az nyert volna, aki többet gyűjt. Ezen a héten ilyesmiről már szó sincs, viszont belekerült az MDF Monopoly-csoportjának javaslata – igaz, gyengített formában. Az eredeti Monopoly-javaslat szerint ugyanis az egész vagyont kb. 4000 Ft-os részletekben szét kell osztani a munkavállalalók között.


Szabad a jogsértés


A májusi figyelmeztető vasutassztrájk a független szakszervezet vezetőinek rendőri előállíttatásával végződött. Az éppen arra járó rendőrök – a MÁV nem vállalta a felelősséget a rendőrség igénybevételéért – a kétórás sztrájk vége előtt kísérték be a rendbontó szakszervezeti aktivistákat az őrszobára. Ezzel egy időben a MÁV felkérte a Fővárosi Munkaügyi Bíróságot, hogy a VFSZSZ május 22-i sztrájkját nyilvánítsa jogellenesnek. A szakszervezet is beadta az ellenkérelmét. A FMB a szakszervezet álláspontját erősítette meg.


Az Egyetem ’90-ben 24 millió forintot kapott a gidránlóprogram megvalósítására. A pénz az egyedülálló lehetőségeket figyelembe vevő tenyészprogramra járt, ugyanakkor a gidránménes istállóját jelentős ráfordítással átalakították, és bérbe adták – turisztikai hasznosításra. A munkák ködéből 35 millió forintos veszteség körvonalai bontakoztak ki, és a dolgozókat megcsapta az elbocsátások szele. A Ligához csatlakozott TDDSZ kaposvári szervezete taggyűlést tartott a lehetséges teendőkről.

Még egy performance Gyulán


Központi pisiltetés

Nagyszabású terv született a múlt évben a Családsegítő Központ, a Gondozási Központ és a városi bölcsődék összevonásáról. A megszületendő intézmény tervét többen szakmailag abszurdnak vélték, mert például mit kezdjenek az öregek a szomszéd helyiségből át-átlátogató drogosokkal.


Bányászati kollektív keretszerződés


A BDSZ egyik legerősebb, legdemonstratívabb MSZOSZ-es szakszervezet. A riválisoknál, amelyek között a Balinkabányát uraló független szakszervezet a legerősebb, nyilvánvalóan nagyobb ellenfél maga a helyzet. Válságágazatról lévén szó, nem könnyű érdekvédői eredményeket fölmutatni. Bizonytalan a jövő, távolról sem fejeződtek be még a tömeges leépítések. Ilyenkor még az is eredmény, ha sikerül minél kevesebbet alábbadni a korábbi vívmányokból. És egy szakszervezet, amely az ágazati érdekegyeztetői pozíció fenntartására tör, óhatatlanul is két malomkő közé kerül.

Interjú Lane Kirklanddel, az amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL–CIO elnökével


Egyesek azzal vádolják Önt, hogy beleavatkozik a magyar szakszervezetek belügyeibe. Mi a véleménye erről?

– A mi gyakorlatunk következetes. Az egész világon támogatjuk azokat, akik fejlett, szabad és demokratikus szakszervezeti mozgalom létrehozásáért küzdenek. Évek óta ezt csináljuk. Sohasem próbáljuk nézeteinket azokra a szervezetekre rákényszeríteni, amelyeket segítünk. Ha segítséget kérnek tőlünk, amit tudunk, megteszünk. De ők mondják meg, hogy milyen segítséget akarnak, hogy mik az elsődleges szükségleteik.



Ahogy korábban írtuk már, a kormány teljesen formális, semmitmondó beterjesztése nyomán egy öttagú, ötpárti csapat próbálta módosítványokkal kialakítani a végleges verziót, messzemenően figyelembe véve az ÉT-ben ülő öt konföderáció javaslatait.


Az utolsó gazdaságélénkítés

A Nagykanizsai Bútorgyár, mint annyi más vállalat, az 1985-ös MSZMP-kongresszuson meghirdetett élénkítő gazdaságpolitika nyomán növelte jó nagyra kapacitását és hitelállományát.


Munkaügyi csatanyerés a Mahartnál


A szakszervezetet nem kérdezték meg, holott eddig megillette a véleményezési és egyetértési jog minden olyan kérdésben, amelyet kollektív szerződés nem szabályoz. A Ligához csatlakozott Magyar Tengerész Szakszervezet kifogást (vétót) emelt a munkaszerződés-módosítások ellen, ám a Mahart vezérigazgatója a tárgyalások folytatása helyett a szakszervezeti vezetők leváltására buzdító fizetett hirdetést tesz közzé, és nem ad munkát a fejet nem hajtó tengerészeknek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon