Skip to main content

Idusról idusra

Mink András


Kis János Kőszeg Ferenccel vitázva két évvel ezelőtt azt írta a Beszélőben: „a történet személyes vetületéről is csak úgy adhatunk megérthető, lélektanilag hihető képet, ha komolyan vesszük a szereplők politikai indítékait, és hajlandók vagyunk belegondolni kölcsönös helyzetük struktúrájába. Ha idáig eljutottunk, akkor kezdődhet a tények közös feldolgozása.” (Kis János: Kőszeg visszanéz. Beszélő, 2000. július–augusztus.)

Kis János, a Beszélő alapító szerkesztője, majd az SZDSZ alapítója és első elnöke kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből.



A magyar gazdaság növekedése lelassult. A 2002 első felében elért alig háromszázalékos GDP-növekedés az 1997 második felében megindult gazdasági fellendülés leszálló ágát jelzi, miközben a kormányzat augusztusban közzétett középtávú tervében még mindig a korábbi gyors – öt százalékot megközelítő – fejlődés automatikus helyreállására számít, mi több, elosztási terveit is erre építi.

A növekedés lelassulásának világgazdasági és belső tényezői egyaránt vannak.



máj. 16. A Pest Megyei Bíróság első fokon négy év hat hónap börtönbüntetésre, valamint 1,5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte Tasnádi Pétert. A 33 hónapot előzetes letartóztatásban töltő vállalkozót adócsalás és önbíráskodás bűntettében találták bűnösnek, felmentették viszont a legsúlyosabb, bűnszervezet létrehozására és vezetésére vonatkozó vádpontok alól. Tasnádi, aki szabadon távozhatott a bíróságról, házi őrizetben várja a másodfokú tárgyalást.

máj. 17. Nemzeti gyásznap a brutális móri bankrablás nyolc halálos áldozatának emlékére.

máj.




Neményi László


Medgyessy Péter sz. t. tiszként való leleplezése zaklatott, túlfűtött, ingerült belpolitikai légkörben robbant bombaként, és magától értetődő módon semmivel sem járult hozzá ahhoz, hogy a nyugalom helyreálljon, hogy a választási kampány, a meglepőnek tekinthető választási eredmény és a választáson alulmaradt politikai tábor vereségbe való belenyugvásra képtelensége következtében egészségtelenül felajzott közélet visszazökkenjék a rendes kerékvágásba.


A Nyílt Társadalom Archívum a választások első fordulója után gyűjteni kezdte az e-mailen és SMS-en keringő kampányüzeneteket. A két forduló közti két hétben több mint 1500 üzenet érkezett a meghirdetett e-mail-címre és telefonszámra. Az alábbi válogatás ebből az üzenetözönből szemezget. A teljes gyűjtemény anonimizált formában kutatható a www.osa.ceu.hu weboldalon.


’89-ben még nem, de ’90-ben már bizonyosan. Ha az utcán járkáltál, ettől érezhetted először, hogy itt valami megváltozott. Hogy rövidest itt a Kánaán, de tényleg. Nem vacak B1-es, mint a Tovarisi konyec, vagy mint jóval azelőtt, Enikő háttal, farmerben, meztelen felsőtesttel, Fabulon. Egy aluljáróban láttam rajta ráfirkát: Fordulj má meg bameg. Félős, de lendületes filctollmegjegyzés. Ezt még értettük. Majd lassan, mint a rozsdafolt, elkezdett terjedni. Utak mentén, házfalakon, trolimegállóban, M7-es. Kezdetben jólesett, megvallom.

Mink András


A vita tétje

A választási kampány olyan volt, amilyen. Mindenki már régóta arra számított, hogy durva lesz, nagy meglepetést nem is okozott. A hangnem nem előzmény nélküli: emlékezhetünk még 1990-ből a „Zsidesz” falfirkákra, meg az „Apák és fiúk” című röpiratra, vagy azokra a röplapokra, amelyeken például Tamás Gáspár Miklóst mint Securitate-ügynököt „leplezték le”. A kampány durvaságának valószínűleg nem lenne messzire ható következménye.



febr. 16. A Fidesz kongresszusán felszólalt Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, s a miniszterelnök aláírta a Fidesz és a polgárok „jelképes szerződését”.

febr. 17. A miniszterelnök repülőgépbérlése ügyében hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt az ügyészséghez fordult az SZDSZ.

febr. 19. Az ORTT törvénybe ütközőnek minősítette, hogy a Csurka István és élettársa által alapított Bocskai Szabadegyetemnek 26 százalékos részesedése van a Pannon Rádióban, s 30 napot adott az összeférhetetlenség megszüntetésére.

Lemondott H.







márc. 16. Orbán Viktor lerakta az olimpiai beruházásnak minősülő új sportkórház alapjait.

márc. 17. Csurka István tájékoztatta a sajtót arról, hogy a MIÉP március 15-i ünnepségén kétszázezren vettek részt, s ezek után senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy a párt 15-20 százalékos eredményt ér el a választásokon.

márc.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon