Magyarországon mintegy 25 ezer gyermek él állami gondozásban – megközelítően annyi, mint az Egyesült Királyságban. A gyermekvédelem felett szinte nyomtalanul múltak el az évek. Még ma sem bíróság, hanem a területileg illetékes gyámhatóság dönthet államigazgatási eljárás keretén belül a kiskorú családjából történő kiemeléséről, az állami gondozott gyerekek többsége ma is nevelőotthonokban él. A nevelőszülői hálózat kiépülését akadályozza, hogy a nevelőszülő családok 5-10 gyermek befogadására kötelezhetőek, munkájukat sem tanácsadó, sem szupervíziós szolgálat nem segíti.

B. J. mellkasi rendellenességére 17 éves korában, a katonai sorozáson figyeltek föl. 1990-ben a jászberényi kórházban megállapították, hogy feltehetően egy daganat van a fiatalember csecsemőmirigyében, biztosat azonban nem tudtak mondani, mert B. J. – aki akkor még nem volt egészen 18 éves – nem egyezett bele a műtétet igénylő további vizsgálatokba. Ezután B. J. – aki bajáról akkor nem is szólt otthon – sorra járta a természetgyógyászokat, akik különféle főzeteket és gyógymódokat írtak elő számára. Állapota egyre romlott, és végül 1992.

– És most álljanak fel azok, akik ma vannak köztünk először, akiknek lelki szeme előtt egyetlen cél lebeg: elérni, meghaladni legalább a háromszázalékos szintet! Háromszoros hurrá a fantasztikus új belépőknek!

Tapsvihar kerepel, farsangi kürtök és trombiták nyerítenek, valahol a D szektorban vijjog egy autóriasztó.

„Lapátos deszant”

A megfigyelhető klimatikus változások következtében egyre gyakoribb a nyári szárazság, és egyre több az erdőtűz. A múlt év augusztusi tüzek milliárdos nagyságrendű károkat okoztak. A Belügyminisztérium illetékeseit súlyos felelősség terheli. Állításomat jól példázza mindaz, ami a Kiskunsági Nemzeti Park égésekor történt.

Dr. Bukovics István, a BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnoka 1993. augusztus 18-án, délután négy órakor kapta meg a tűzjelzést. Akkor már háromhektárnyi ősborókás és fenyőerdő égett!

A felmérés szervezői a szakszervezet segítségével terítették a kérdőíveket, s azokat a dolgozók maguk töltötték ki. Az 500 kiosztott kérdőív további sokszorosítása révén végül a vállalat 536 alkalmazottja (a teljes létszám 5,8 százaléka) válaszolt a kérdésekre. A válaszolók összetétele nem mindenben felel meg az összvállalati arányoknak. Körükben az átlagosnál magasabb a szellemi foglalkozásúak, a szakmunkások, és alacsonyabb a betanított és segédmunkások aránya. Az önkitöltős módszer is befolyásolhatta az eredményeket.

Beszélő: Egyre többen emlegetik, hogy fogytán a lakosság tűrőképessége. Mekkora veszélyt jelent ez?

Greskovits Béla: Valóban egyre gyakrabban hangzik el: vigyázat, az embereknek fogytán a türelme, ami könnyen a szélsőségek megerősödéséhez vezethet. Az elnyomorodás ellen csakugyan tenni kell, mert sokan vannak, akikre már-már elviselhetetlen terhet ró a gazdasági rendszerváltás.

Győrffy Miklós: Szeretném mindhármótoktól megkérdezni, hogy voltaképpen miért hagytok föl a közvetlen politizálással, miért nem vállalkoztok arra, hogy a következő ciklusban országgyűlési képviselők legyetek?

Tamás Gáspár Miklós: Én két esztendeje határoztam el, hogy nem fogok indulni a ’94.

A nyolcvanas évek elején hatmilliárd forintos rekonstrukciót végeztek a szolnoki papírgyárban. A nagy beruházás 90 százalékát állami kölcsönből finanszírozták. A gyár így nyugat-európai színvonalú technikával a legigényesebb nyomdai eljárásokra alkalmas papírokat állított elő. Akkor a beruházás céljának az import csökkentését és a hazai piac minőségi igényeinek kielégítését nevezték meg. De rosszul számítottak a szakemberek, mert 1990 második félévében jelentősen visszaesett a belföldi kereslet, az importliberalizáció miatt megjelentek a hazai piacon a külföldi papírok.

A magyar agrárrendszer válsága már 1980 körül megmutatkozott, amikor kiderült, hogy rövid távon csak egyre nagyobb fölöslegek termelésével tudja fenntartani magát, fölöslegeit pedig egyre inkább csak a KGST-régióban és egyre nagyobb mértékben csak rubelért tudja értékesíteni, a rubelárakat pedig itthon több száz százalékos dotációval kell kiegészíteni. Ilyen körülmények között kezdetben csak az elhasznált termelőeszközök (főként a fölöslegek megtermeléséhez szükséges importgépek) pótlására nem jutott pénz, majd a műtrágya- és növényvédőszer-használat is csökkenni kezdett.

A 18 éves, jelenleg munkanélküli P. J. a közelmúltban került szabadlábra előzetes letartóztatásából. Idézet a fogdából írt egyik leveléből:

„Liebe Ancsa! Most neked elég rossz helyről írok, szégyellem én is, a rendőrségi fogdából. Biztos emlékszel rá, amikor a campingben mondtam neked, hogy a zsidótemetőben összefújkáltam egy jó pár sírt. Amikor hazajöttünk Abádszalókról, rá két napra behoztak a yardra. Itt több a cigány, mint az ember. Ezek itt, úgy mint a többi büdösek, mint a puma ketrec primitívek, szóval mocsok patkányok.