Skip to main content

Gazdaság és társadalom


B. J. ekkor már nem volt „kiskorú”. Közben eltelt valamivel több mint két esztendő. Az érettségire, majd felvételire készülő, felsőfokú technikumba járó, zenét, könyveket és számítógépeket imádó fiatalemberből illedelmes anyanyelvünkön „néhai” B. J. lett. Megnyugodni nem tudó és akaró anyja állítása szerint a fél kisváros zarándokolt ki sírjához az idén halottak napján a temetőbe. „Mert nagyon jó fiú volt” – mondja.

Nem nyereségvágy az, ami őt, a II. rendű felperest és az apát, az I. rendűt elindította egy ma még ritka, szinte csak a megszállottak által járt úton.


A Parabola kontra Köznevelés per


A képernyőn Nagy Feró szónokol: „Kun elvtárs, vagy akarom mondani demokratikusan, Kohn úr, nagyon hiányzott a legutóbbi Charta-tüntetésről.

Együtt kell-e élnünk az inflációval?


A szocialista pénzügypolitika utolsó vonaglása a minősített infláció útjára indította a magyar gazdaságot. Az áfa bevezetésével, a támogatások csökkentésével sikerült 1988-ban két számjegyűre fel: tornászni a fogyasztói árszínvonalat. Akkor még ígérgették, hogy az infláció ütemét a következő évben ismét egy számjegyűre szorítják vissza (ez nem jött össze), hogy év közben nem lesz újabb központi áremelés (lett).


A bankreform kezdeteire nyúlik vissza a történet, amikor is úgy indították el az önállóság útján a Magyar Nemzeti Bankból (MNB) kiváló kereskedelmi bankokat, hogy tőkeerejük nem volt összhangban az MNB-től átvett hitelállomány kockázatával. A hiteleket a puha magyar számviteli szabályok szerint kezelték, nem minősítették megfelelően, s nem képeztek elegendő tartalékot az esetleg bukottá váló hitelek fedezetére.


A tudósító tihanyi találkozásai közül feltétlen első helyre kívánkozik a fekete szőrpamacs, „kinek” elfogulatlansága minden kétségen felül áll. A hat-nyolc hetes ártatlan kutyakölyök egyformán barátságos Kántás Vince polgármester pártolóival és ellenfeleivel. Kántás Vince ugyanis október óta a veszprémi vizsgálati osztály „vendéglátását” élvezi, melyet éppen a napokban hosszabbítottak meg újabb két hónappal januárig.

Nem a polgármester hiányzik

„Kijön a Vince, úgyis.




Polgármesterválság az első kerületben


Egy szociológus kétmillió forintot nyert egy belga alapítvány pályázatán; az összegből mintegy hatvan egyedülálló idős család otthonában vészjelző készüléket szerelnének fel. A pályázat nyertese a projektet az I. kerületnek ajánlotta fel, ám az önkormányzat az elmúlt hetekben képtelen volt testületi ülést összehívni, így a városrész, ahol igen sok idős ember él, elesett ettől a lehetőségtől.

Hivatalban lévő polgármester hiányában a kerületben hetek óta nem fizetnek szociális segélyt.



Magyarország földterületének csak alig egyötöde, 1 millió 700 ezer hektár az erdő. Ennek 69 százaléka állami tulajdon. Bár az elmúlt évtizedekben a környezetvédők sokszor, gyakran jogosan, támadták az állami erdőtervek készítőit és végrehajtóit, mind ez idáig a tulajdonos nem sáfárkodott nagyon rosszul a rábízott óriási vagyonnal. Fél évszázad alatt annak ellenére nőtt félmillió hektárnyival az erdőterület, hogy a kitermelés évi hárommillió köbméterről nyolcmillióra emelkedett.


A forgalom tényleg megbénult.


A Hermina úti „B”

Magas színvonalú munka folyik itt. A gyógypedagógusok 6-8 fős csoportokban foglalkoztatják a gyerekeket. Gyakoroltatnak velük olyan manuális tevékenységeket is, amire felnőttkorukban is nagy szükségük lehet. Ilyen például a varrás, szövés, a főzés alapjai. A fűszereket szaglás után tanulják felismerni. Sétáik során a városbeli közlekedést, a mozgólépcső használatát gyakorolják.


Kispesten nem lesz helyiségprivatizáció


A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) elfogadása után a Települési Önkormányzatok Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult utólagos normakontrollt kérve. Ez a lépés minden jel szerint csak kezdete egy szövevényes és sokszereplős jogvitának.

Fosztogatás

A lakástörvény arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy mélyen a forgalmi érték alatti áron eladják a tulajdonukban lévő lakásokat és helyiségeket.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon