Az rt. elődjét – Államigazgatási Számítógépes Szolgálatot – költségvetési szervként a központi államigazgatási adatfeldolgozás bázisaként hozták létre 1972-ben. A rendszerváltás idején vált vállalattá, épp akkor, amikor az állam információs monopóliuma megszűnt, és több piacképes számítógépes cég jelentkezett. A vállalat 50 millió forint adóssággal indult, így a vezetés rögtön hozzálátott a válság felszámolásának. A létszámcsökkentés mellett átszervezés is történt.

Május közepe óta egy státuson két ápolási igazgatóhelyettes van a Szent László Kórházban. Az egyiket Szereczné Bóra Mária ápolási igazgató, a másikat Mikola István orvosigazgató nevezte ki.

Az ütközet akkor kezdődött, amikor Mikola István – ahogy kórházszerte mondogatják – „szem és hajszín alapján írta ki a pályázatot”. Feltételként az Egészségügyi Főiskolán szerzett intézetvezetői végzettséget jelölte meg, amellyel a mamut-kórház több száz nővére közül egyedül Oláhné Kárpáti Zsuzsanna szb-titkár, a gégészeti osztály főnővére rendelkezik.

A hálapénzt farizeus módon hallgatólagosan beszámító egészségügyi bérezés éleződő feszültségek forrása volt az elmúlt négy évben. Az egészségügyi dolgozók jövedelmi pozíciója az országos átlagkeresethez viszonyítva határozottan romlott, s ezen a helyzeten nem sokat segített az ez év elején bevezetett közalkalmazotti bértábla sem.

Átlagos körülmények között 1993-ban egy kórházi orvosnak szűk 37 ezer forintot fizettek (túlórákkal, jutalmakkal és más kiegészítésekkel együtt), de ebből még levonták az adót és a járadékokat.

A formálódó új kormánykoalíció szakértői úgy vélik, az egyházak függetlenedése mindaddig nem teljes, amíg az eddigi vitatható és bizonytalan állami finanszírozást nem korszerűsítik.

Megcsonkított konszenzus

Ebben 1990-ben még egyetértett az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Az egyházak autonómiájának fontos feltétele, hogy ne függjenek anyagilag az államtól. Ideális esetben ez tökéletesen önálló gazdálkodást jelentene, de ma ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan (pl. az Egyesült Államokban is kapnak adókedvezményeket).

A választás első fordulója előtti napokban hatalmas, vörös betűs feliratot pingáltak az egyik Margit körúti ház falára: Szabadíts meg a Borosstól! Másnapra valaki fehér festékkel átírta a szöveget. A miniszterelnök nevének kezdőbetűjét S-re változtatta, a szóvégi s-t pedig áthúzta: Szabadíts meg a Sorostól!

Mennyire prosperál a Katalizátor Iroda mint könyvterjesztő, vagy ha nem, akkor miért nem?

Vessünk egy pillantást arra a 25 pontra, amelyet a szabad demokraták országos tanácsa még február végén, a programalkotó küldöttgyűlés eufórikus hatása alatt szögezett le a koalíciós tárgyalások alapelveiként (lásd keretben). Böngészés közben képzeljük magunkat Horn Gyula helyébe, ceruzával a kézben pipáljuk ki a szocialista szívnek is kedves tanokat, illetve biggyesszünk kérdőjelet azon kitételek mellé, amelyek fönnakadhatnak a megállapodás rostáján.

Nos, ha ez megvolt (ami nem kis munka), komoly remények támadhatnak bennünk a boldogító frigyet illetőleg.

Útvesztő

A Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának helyettes vezetője Sipos László úgy véli, szakmailag lehetetlen megindokolni az általa „közlekedési blődlinek” nevezett ideiglenes forgalomelterelés révén előállt helyzetet.

Az EU-val kötött társulási egyezmény életbelépésével persze a mi számunkra is a közösség direktívái a mérvadóak. Az áruk – így a magyar exportáruk – szabad áramlásának egyik követelménye, hogy átvegyük az EU minőségbiztosítási rendszerét. Ennek megfelelően kell összhangba hoznunk jogrendszerünket, előírásainkat a közösségével.

Az idézet része egy hosszabb válasznak, amelyet Ottó atya az Ipolytölgyesen működő Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthon dolgozóinak kéréseire fogalmazott. A felelet viszont egy hosszú, 1982-ben elkezdődött történet egyik állomása.

Alapozás

Ekkor engedélyezte ugyanis az Egészségügyi Minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal a katolikus egyháznak egy a súlyosan fogyatékos, a gyógypedagógiai iskolahálózatból kirekedt fiatalokat gondozó otthon létrehozását. Az egyház őszinte vágya és a későkádári kirakatpolitika együttállása tette ezt lehetővé.