A kommunális és veszélyes hulladékok kezelése világszerte jelentős üzlet. Magyarországon a kétféle hulladéktípusból összesen mintegy 12 millió tonna képződik évente. Különösen a kb. 5-6 millió tonna veszélyes hulladék kezelése, vagyis gyűjtése, előkezelése, ártalmatlanítása vagy hasznosítása eredményezhet komoly profitot.

Hulladékjog és visszaélés

Hazánkban a végleges kezelés jogi feltételét a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet teremtette meg, ami rögzítette az ártalmatlanítás és a hasznosítás fogalmát.

Kevesen irigyelték az elmúlt négy évben a főpolgármester hatáskörét. A Fővárosi Önkormányzatnak nem volt érdemi beleszólása a lakásprivatizáció folyamatába; a kerületek ingatlangazdálkodási, városfejlesztési, rehabilitációs politikájába; rendezési terveibe; szociális rendeleteibe. Megállítható-e a főváros széttagolódásának folyamata?

Nem volt szükségszerű a főváros és a kerületek konfliktusa. Tény, hogy a szeptemberig hatályban lévő önkormányzati törvény nehézzé tette az együttműködést, nem adta meg a jogot a fővárosnak, hogy összvárosi szintű feladatait megoldja.

Hogyan lesz valakiből üzletember Magyarországon a 80-as évek végén?

Három dolog kell hozzá. Szerencse, kényszer és némi talpraesettség. Nálam például szerencse volt, hogy bekerültem a politikumba, a vezetőség – Borbély Sándor, Iványi Pál és mások – közelébe, ahol inspiráltak. Kényszer, hogy rendszerváltás előtt álltunk, és kerestem a helyemet. Akkoriban ugye volt 27 ezer forintom.

Alapvetően megváltozott a szakmunkásképzés mobilitási funkciója. Húsz évvel ezelőtt ez az iskolatípus elsősorban az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen szülők gyerekei számára nyújtott lehetőséget a társadalmi emelkedésre. Ma ez nem így van.

1974-ben a szakmunkástanulók 35%-a még olyan családokból jött, ahol mindkét szülőnek nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettsége volt (lásd táblázatunkat). A jelenlegi adatok szerint ez a csoport jelentéktelen méretűre zsugorodott.

A költségvetési kiadások folytán többletjövedelem áramlik ki, emiatt viszont vészesen nő az import – hangzik a kormányzati érvelés. Igaz-e így a „lehetőségeinken felül élünk” szindróma?

A fizetési mérleg és az államháztartás hiánya két egymástól különböző probléma. Mutatja ezt a kamatkiadások szerepe is: míg a folyó fizetési mérlegben a kamattétel nem változott az elmúlt években, addig az államháztartást egyre inkább az államadósságok után fizetendő kamatok terhelik meg.

Amiként a parlament falai között, azonképpen a Médiahajó ’94 rendezvényen is összecsaptak az „egyensúly-” és a „növekedéspártiak”.

A képviselőket, akik a parlament szeptember 28-i délelőtti ülése miatt reggel nem tudtak hajóra szállni, autóbusz vitte Visegrádra, az ebéd és a politikai talk-show-k színhelyére. Az ülés elhúzódott, a busz – utasokra várva – a tervezettnél másfél órával később indult el. Végül három képviselőtársammal és egy kollégámmal öten ültünk a nagy Ikarusban. A nekilóduló busz előtt úgynevezett felvezető kocsi, villogó kék fényt és vijjogó szirénát használó rendőrautó haladt.

A Közép-Európa Egyetemet New York államban jegyezték be, és ott is kapott akkreditációt. Miért volt erre szükség, és milyen diplomát van joga adni az egyetemnek?

A bejegyzést az tette lehetővé, hogy valamikor száz évvel ezelőtt hoztak egy törvényt New York államban, amelyik megengedi olyan egyetem felállítását is, amelyik nem ott működik. Magyarországon a felsőoktatási törvény alapján ahhoz, hogy egy intézmény egyetemi státust kapjon, alapfokú egyetemi képzést is kell folytatnia.

Most, augusztusban első ízben – de nem utoljára – haladta meg a jövedelempótló támogatottak száma a munkanélküli-járadékosokét. A járadékról a foglalkoztatási törvény gondoskodik; ezt pedig arra a tipikusnak gondolt esetre szabták, miszerint a munka nélküli lét heveny peches állapot, melyből az érintett igyekszik mielőbb kikecmeregni, s ez jószerével sikerül is neki.

Több mint huszonegyezer lakást, a lakásállomány 80 százalékát távfűtik, és háromból két fogyasztónak van folyamatosan kisebb-nagyobb fizetési hátraléka. Ez 35 ezer embert érint. A 153 millió forint kintlévőséget az önkormányzat átvállalta, s a jövőben közadóként szeretné behajtani.

Benedek Ferencné nem érti, „mit akar tőle a tanács”. Mutatja a levelet, amit most kapott „az mb. jegyzőtől”, s azt szeretné megtudni, mit kell értenie azon, ha nem rendezi a távhőtartozását 1994. november 30-áig, a szükséges intézkedéseket megteszik.