Skip to main content

Gazdaság és társadalom


A kommunális és veszélyes hulladékok kezelése világszerte jelentős üzlet. Magyarországon a kétféle hulladéktípusból összesen mintegy 12 millió tonna képződik évente. Különösen a kb. 5-6 millió tonna veszélyes hulladék kezelése, vagyis gyűjtése, előkezelése, ártalmatlanítása vagy hasznosítása eredményezhet komoly profitot.

Hulladékjog és visszaélés

Hazánkban a végleges kezelés jogi feltételét a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet teremtette meg, ami rögzítette az ártalmatlanítás és a hasznosítás fogalmát.




Interjú Baráth Etelével, az MSZP főpolgármester-jelöltjével


Kevesen irigyelték az elmúlt négy évben a főpolgármester hatáskörét. A Fővárosi Önkormányzatnak nem volt érdemi beleszólása a lakásprivatizáció folyamatába; a kerületek ingatlangazdálkodási, városfejlesztési, rehabilitációs politikájába; rendezési terveibe; szociális rendeleteibe. Megállítható-e a főváros széttagolódásának folyamata?

Nem volt szükségszerű a főváros és a kerületek konfliktusa. Tény, hogy a szeptemberig hatályban lévő önkormányzati törvény nehézzé tette az együttműködést, nem adta meg a jogot a fővárosnak, hogy összvárosi szintű feladatait megoldja.


Beszélgetés dr. Appel Györggyel, az Eurocartell Holding elnök-vezérigazgatójával, alias matematikatanárral


Hogyan lesz valakiből üzletember Magyarországon a 80-as évek végén?

Három dolog kell hozzá. Szerencse, kényszer és némi talpraesettség. Nálam például szerencse volt, hogy bekerültem a politikumba, a vezetőség – Borbély Sándor, Iványi Pál és mások – közelébe, ahol inspiráltak. Kényszer, hogy rendszerváltás előtt álltunk, és kerestem a helyemet. Akkoriban ugye volt 27 ezer forintom.



Alapvetően megváltozott a szakmunkásképzés mobilitási funkciója. Húsz évvel ezelőtt ez az iskolatípus elsősorban az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen szülők gyerekei számára nyújtott lehetőséget a társadalmi emelkedésre. Ma ez nem így van.

1974-ben a szakmunkástanulók 35%-a még olyan családokból jött, ahol mindkét szülőnek nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettsége volt (lásd táblázatunkat). A jelenlegi adatok szerint ez a csoport jelentéktelen méretűre zsugorodott.


Interjú Oblath Gábor közgazdásszal, a KOPINT-DATORG munkatársával


A költségvetési kiadások folytán többletjövedelem áramlik ki, emiatt viszont vészesen nő az import – hangzik a kormányzati érvelés. Igaz-e így a „lehetőségeinken felül élünk” szindróma?

A fizetési mérleg és az államháztartás hiánya két egymástól különböző probléma. Mutatja ezt a kamatkiadások szerepe is: míg a folyó fizetési mérlegben a kamattétel nem változott az elmúlt években, addig az államháztartást egyre inkább az államadósságok után fizetendő kamatok terhelik meg.



Amiként a parlament falai között, azonképpen a Médiahajó ’94 rendezvényen is összecsaptak az „egyensúly-” és a „növekedéspártiak”.


A képviselőket, akik a parlament szeptember 28-i délelőtti ülése miatt reggel nem tudtak hajóra szállni, autóbusz vitte Visegrádra, az ebéd és a politikai talk-show-k színhelyére. Az ülés elhúzódott, a busz – utasokra várva – a tervezettnél másfél órával később indult el. Végül három képviselőtársammal és egy kollégámmal öten ültünk a nagy Ikarusban. A nekilóduló busz előtt úgynevezett felvezető kocsi, villogó kék fényt és vijjogó szirénát használó rendőrautó haladt.

Mink András
Interjú Rév Istvánnal, a Közép-Európa Egyetem, vagyis a CEU (Central European University) tudományos igazgatójával


A Közép-Európa Egyetemet New York államban jegyezték be, és ott is kapott akkreditációt. Miért volt erre szükség, és milyen diplomát van joga adni az egyetemnek?

A bejegyzést az tette lehetővé, hogy valamikor száz évvel ezelőtt hoztak egy törvényt New York államban, amelyik megengedi olyan egyetem felállítását is, amelyik nem ott működik. Magyarországon a felsőoktatási törvény alapján ahhoz, hogy egy intézmény egyetemi státust kapjon, alapfokú egyetemi képzést is kell folytatnia.



Most, augusztusban első ízben – de nem utoljára – haladta meg a jövedelempótló támogatottak száma a munkanélküli-járadékosokét. A járadékról a foglalkoztatási törvény gondoskodik; ezt pedig arra a tipikusnak gondolt esetre szabták, miszerint a munka nélküli lét heveny peches állapot, melyből az érintett igyekszik mielőbb kikecmeregni, s ez jószerével sikerül is neki.


Több mint huszonegyezer lakást, a lakásállomány 80 százalékát távfűtik, és háromból két fogyasztónak van folyamatosan kisebb-nagyobb fizetési hátraléka. Ez 35 ezer embert érint. A 153 millió forint kintlévőséget az önkormányzat átvállalta, s a jövőben közadóként szeretné behajtani.

Benedek Ferencné nem érti, „mit akar tőle a tanács”. Mutatja a levelet, amit most kapott „az mb. jegyzőtől”, s azt szeretné megtudni, mit kell értenie azon, ha nem rendezi a távhőtartozását 1994. november 30-áig, a szükséges intézkedéseket megteszik.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon