Veszélyben a stabilitás?

A jelenlegi iskolaszerkezet védelmezőinek érveit hallgatva az a benyomás keletkezhet, hogy egy jól működő, koherens és stabil iskolaszerkezetre leselkednek eddig ismeretlen veszélyek. A statisztikai adatok viszont azt bizonyítják, hogy a 8+4 osztályos iskolaszerkezet erodálódása már évekkel ezelőtt megkezdődött. Az elmúlt időszakban az általános iskolák 10%-a növelte meg képzési idejét (10 osztályos szerkezetben működik, speciális szakképzést folytat, vagy gimnázium felé építkezik).

Miért húzódott ilyen hosszan a munkaszerződésének aláírása?

Azt hiszem, azért, mert ilyet még nem láttak, vagy ilyet még nem írtak alá. Az ő helyükben valószínűleg én is hezitálnék, de hát ilyen az élet. Egyszer mindent el kell kezdeni.

Mik az ön teljesíthetetlen feltételei?

Nem annyira teljesíthetetlenek, hisz egy csomó dologban már megegyeztünk.

Tudjuk-e, hányan vannak?

Az „Ön szerint kb. hány cigány (illetve zsidó) él Magyarországon?” típusú kérdésre precíz válasz nyilván csak akkor adható, ha tisztázzuk mindenekelőtt, hogy a számos lehetséges ismérv közül mit értünk „zsidó” illetve „cigány” alatt. Származást, bőrszínt, vallást, nyelvet, identitástudatot, kultúrát?

Kedves olvasó, egyetért-e a következő kijelentésekkel?

 
A zalai olajvidéken fekvő Pakucson a II. világháború vége egy olyan társadalmat talált, amelyben a falvak átlagánál többen dolgoztak az iparban és a bányászatban, a mezőgazdaságot pedig az 1-10 holdas kisbirtokok dominanciája jellemezte, közülük kiemelkedett az a hat család, amely 30-50 holdon gazdálkodott.

Kétféle támadás is érte racionalizálási programjukat. Az egyik az alaplistára került termékek körét bírálta, a másik pedig magát a módosítás rendszerét.

Az elmúlt öt évben úgy növekedtek a gyógyszerkiadások a járóbeteg-ellátásban, hogy ez jóval meghaladta az inflációt. Ha csak az infláció mértékének megfelelően növekedtek volna, akkor sem a lakosság, sem a biztosító nem rokkanna most bele a gyógyszerkiadásokba.

Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke az új gyógyszerár-támogatási rendszerről tartott sajtótájékoztatón egy a magyar kriminalisztikában eddig még ismeretlen bűnügytípusról szólt: az orvosi vénnyel való visszaélésről. A több százmilliós gyógyszervisszaéléseket az eddigi laza gyógyszerrendelési és -kiadási szabályok tették lehetővé.

Az elkövetőknek, vélhetőleg, két csoportja különböztethető meg: egyik a fehér köpenyeseké. Most ugyanis kockázat nélkül kiállítható fiktív nevekre vény, és így az elkövető hozzájuthat az – immár valós – tb-támogatáshoz.

1989 óta a gyógyszerkiadások mértéke a járóbeteg-ellátásban több mint a négyszeresére, 19,5-ról 81,2 milliárdra nőtt. Ezen belül a lakosság kiadásai megtízszereződtek, a társadalombiztosítás (tb) viszont „csak” 3,6-szer költ több pénzt a medicinákra. Öt évvel ezelőtt a beteg a gyógyszere árának átlagosan 13%-át, 1994-ben már közel negyedét volt kénytelen saját zsebéből fedezni. Az illetékesek szerint az idén is folytatódik az ötéves trend, és tovább nő a lakossági tehervállalás.

Öt évvel a kelet-európai kommunizmus összeomlása után már nemigen vitatják a szabad piac gazdasági előnyeit. Többé-kevésbé mindenki egyetért immár abban, hogy valószínűleg a kapitalizmus kínálja a magasabb életszínvonal felé vezető legalkalmasabb mintát.

Ám a piac szükségességét kénytelen-kelletlen elfogadni nem azt jelenti, hogy szeretjük is azt. Úgy tűnik, az iparilag fejlett országokban igen sokan – sőt, talán a legtöbben – még mindig alapvetően erkölcstelennek tartják a kapitalista berendezkedést.

Bár mozgóárusítás a metróállomások területén 1992 vége óta folyik, csak néhány hónapja készült el a szakhatósági szervek véleménye, amelyben sikerült megállapítani, hogy bizony veszélyesen túlzsúfoltak az állomások. Október 28-án tehát a BKV Vagyonhasznosítási Osztálya összehívta az árusok képviselőit, hogy tájékoztassa őket: általános rendezést kívánnak végrehajtani. Összesen 35 pavilon fog épülni a metróállomások felső részein, az első 22 pavilont, a Deák tértől indulva kifelé, már tervezi is az Uvaterv.