Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Dániel úti fejlemények


Március 20-án csöngött a telefon a szerkesztőségben. A felháborodott Bársony András, a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt a vonal túlsó végén, aki elfogultsággal vádolt bennünket, és megkérdezte, hogy hajlandók vagyunk-e kommentár nélkül közölni az ő hozzátenni valóit.

Az el nem küldött levél

Szívesen, akár azonnal – válaszoltuk – bár az újabb cikket a másnap lezárandó lapszámból már nem vesszük ki. De hát az amúgy sem kommentár. Akkor inkább megvárja ezt is – válaszolta Bársony András –, és a kettőre együtt reagál. Azóta sem érkezett tőle semmi.





A privatizációs bevételek 1994-ben fokozott jelentőségre tettek szert: azóta még a korábbinál is nagyobb mértékben kívánják a költségvetési kiadások fedezetére fordítani. Ezért ha a realizált bevételek elmaradnak az előirányzatoktól, vagy ha a készpénzbevétel aránya számottevően csökken a privatizációs bevételeken belül, akkor ez közvetlenül rontja a költségvetés helyzetét.

Beszélgetés Rab Andrással, a Kincsesház Magániskola igazgatójával


Az iskola a Hármashatár-hegy oldalában, az erdő alján, meredek lejtő tetején bérelt családi házban működik. A látogatót itt nem a megszokott iskolakép fogadja. Nincs csengő, nincs hagyományos értelemben vett tanári szoba, s a tanteremül szolgáló szobák között sincsenek merev határok. Tanárok és gyerekek együtt készülődnek az előttük álló napra. Ezt a hangulatot sugallja a ház falán lévő felirat is: Carpe diem! – Ragadd meg a napot! A Kincsesház esetében ez azt is jelenti: Ne hagyd elveszni a gyerekben rejlő lehetőségeket, segítsd kibontakoztatni a képességeit!

Beszélgetés Surányi Györggyel, a Nemzeti Bank elnökével


Most utólag elárulja-e, melyek voltak azok a feltételek, amelyek mellett, ha két hónapnyi gondolkodás után is, de igent mondott a miniszterelnök fölkérésére, miszerint legyen ön a jegybank elnöke?

Nagyon fontosnak tartottam, hogy ne kelljen kettétörni a megkezdődött növekedést, és ennek érdekében az államháztartás hiányát három év alatt fokozatosan, de nagyon nagy lendülettel mérsékeljük. Az árfolyam-politikában nagyobb önállóságra törekedtem.



A fontos az, helyesek-e az elvek, nem pedig annak a hamis sémának az ismételgetése, amely szerint a politikai gyakorlatban a közjóról alkotott vetélkedő elképzeléseink egyaránt megpimpósodnak, méghozzá szükségképpen. Ha a közjóról alkotott politikai elvrendszerek elkerülhetetlen sorsa a penész és a rothadás, akkor nem érdemes közügyekről ésszerűen gondolkodnunk. Ha pedig a fönnálló (a status quo) racionális bírálata lehetetlen vagy értelmetlen, akkor nem marad más, mint a jelenlegi állapotok spontán, lassú változásában bizakodni.


Minden alkotmány a megelőző hibájával perel. A hatályos alkotmánynak valóban van egy, szövegszerűen is 1949-ből származó hibája: nem képes a hatalommegosztást biztosítani. Ennek gyakorlati következménye, hogy jelenleg semmi tényleges akadálya a demokratikus kabinet- és pártdiktatúrának, amit a parlamenti felsőbbség alkotmányban rögzített eszméje mozdít elő.

Az alkotmány 19. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.



Nem Pesten történt, amit hallotok; ott ily regényes dolgok nem történnek.

Egy önkormányzat felkent tagjai még szilveszteréjen is együtt ülének. Együtt, mondom, serényen osztozván a gondon, ámbár csak ketten valának – se ökör, se szekér, se csillag –, kik közhasznú dologban terhelék a kiszolgált vébétitkári pamlagot: a jegyzőnő, egy húszas hajadon s vele a községi agrárügyek éber gazdája, kit a helybéliek maguk közt csak „ Mezőlesinek”  neveznek.

Hát aztán? – kérdezheti a kedves olvasó. – Ugyan mi ebben a kivetnivaló?





Ágyrajárás helyett

A kerepestarcsai szállás ma még nem a lefektetett alapelvek alapján működik. Ide olyan külföldieket helyeznek el, akik ellen a kiutasító határozatot nem lehet nyomban végrehajtani, mert mondjuk a visszazsuppolás célországa túl messze van, vagy mert az háborús terület. Az idegenrendészeti törvény szerint kötelezni lehet az efféle szerencsétleneket a kijelölt helyen való tartózkodásra. Elméletileg ez lehet akár saját lakás is, de a bosnyák vagy hutu menekült ritkán rendelkezik magyarországi lakkal.



A spontán módon összeálló kultúrellenzéki (amelybe nemcsak a tényleges ellenzék tartozik) narratíva szerint a minisztérium által előterjesztett NAT, a maga voluntarista, radikálisan újító vonásaival, szerves részét alkotja az SZDSZ kulturális offenzívájának. Pedig Horn Gábor jó előre jelezte, hogy a szakma határozott elutasítása esetén nem fogják az iskolareformot keresztülerőltetni.

Beszélgetés a főváros drogkoordinátorával


Nyugat-Európában számos nagyváros önálló drogpolitikát alakít ki, ami adott esetben nem azonos az országos drogpolitikával. Van-e Budapestnek saját drogpolitikája?

1990-ben Frankfurt, Hamburg és tán Zürich az ún. frankfurti egyezményben rögzítették saját követendő magatartásukat azon tapasztalatok alapján, melyek szerint a szigorú tiltás, a prohibíció melegágya a bűnözésnek. Ezzel ellentétben az európai fővárosok egy nagyobb csoportja, 22 nagyváros a stockholmi egyezményben a kemény tiltást, korlátozást tartja követendőnek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon