Skip to main content

Gazdaság és társadalom

Etnikai feszültség Csepelen


Képzeld el, kedves liberális olvasó, hogy négy zsidó fiatal, két húsz év körüli fiú, két tizenhét-tizennyolc éves lány ballag hazafelé a Rózsadomb kávéházból. Valahol a Mechwart tér környékén összeszólalkoznak négy, hat vagy nyolc szkinheddel, nemzeti ifjúval, huligánnal vagy egyszerűen régi osztálytársaikkal, akikről csak annyit lehet biztosan tudni, hogy nem zsidók. Verekedés tör ki, „büdös zsidók” – kiabálják a támadók –, „meghalsz, zsidó”, „fuss az életedért”. Aztán lövések dörrennek.

Ítélet a szentesi „keresztapa” ügyében


Szentesen két helyi lap él abból, hogy a város közéletéről hoz nyilvánosságra közérdekű és hasznos információkat. Csongrád megyében két megyei napilap is működik, továbbá a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója és a körzeti tévéállomás biztosít nyilvánosságot közérdeklődésre érdemes eseményeknek. Miképpen fordulhat elő mégis, hogy a Szentesi Bíróságon – melynek épülete egyébként húsvét hétfőn éjjel kigyulladt – 1994. június 10-én hatályos bírói ítélettel lezárult egy korábban nagy feltűnést keltett ügy, a sajtó azonban konokul hallgat róla?


A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének alelnöke nem akart hinni a szemének, amikor az alábbi levelet elolvasta.




Papp Gábor alelnök és Kalmár Tibor, a VFSZSZ ügyvezető elnöke nem ehhez a hangnemhez szokott a munkáltató részéről. A tárgyalási stílus 1992. május 22-e óta inkább azzal a fordulattal volt jellemezhető, hogy „forduljanak a bírósághoz”.




Felmérés a politikai tájékozottságról


1994 áprilisának utolsó napjaiban az MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja 1000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta a hazai politikai viszonyokra, a választási rendszerre vonatkozó ismereteket. Elemi kérdésekre kerestünk választ, de úgy látszik, hogy még ezen a szinten is elég hiányosak és bizonytalanok a lakosság jelentős részének ismeretei.

A választások óta legalább naponta háromszor dicsérték meg politikusok és politikai elemzők a magyar lakosságot a nagyarányú választási részvételért.



Mindkét jelenlegi kormánypárt a végrehajtó hatalom ésszerűsítését ígérte. Ennek egyik látványos eleme lett volna egyes szaktárcák megszüntetése. Sárközy Tamás – több párt által elfogadott – tervezetében nyugat-európai mintákra hivatkozva azt javasolta, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot szüntessék meg, és a környezetvédelem feladatait osszák szét más minisztériumok között. A javaslat elvetésének az oka nem annyira a politikusok környezetvédelmi elkötelezettsége, mint inkább a két koalíciós párt előélete volt.

Az erzsébetvárosi ingatlanháború újabb fordulata


Faragó János polgármester…


…úgy véli, ha aláírásával szentesíti az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt. létrehozását, akkor a novemberben leköszönő képviselő-testület meghatározó személyiségei igazgatósági tagságuk révén további öt évig megőrizhetik a kerület ingatlanvagyona feletti rendelkezési jogukat, és ezáltal politikai hatalmuk egy részét.

Működésben az idegenrendészeti törvény


Hosszú törvény, rövid káosz

Abdul Rasid egyiptomi üzletember Volvójával odasimult a járdához, leállította a motort. Ahogy kiszállni készült, odalépett hozzá Gódor törzszászlós, felkészült, angolul is beszélő fővárosi rendőr, s miközben elkérte az iratait, figyelmeztette a várakozni tilos táblára. Az iratok rendben voltak. Menjen tovább, jobbra talál egy parkolóházat, ajánlotta a törzszászlós, majd udvariasan jó utat és mihamarabbi gyógyulást kívánt a kairói úrnak.

Abdul Rasidnak, ahogy továbbhajtott, gyöngyözni kezdett a homloka. Eszerint figyelik?




Bod Péter Ákos és Botos Katalin


Bod Péter Ákos

Szegény Nemzeti Bank-elnök a széles közvéleményben azzal az esendő kijelentésével vált ismertté, amit még az Antall-kormány ipari minisztereként tett a taxisblokád alatt folyó drámai ÉT-tárgyaláson. „A kormánynak is vannak biológiai szükségletei” – mondta a fideszes korú, kissé ijedt kormányférfiú, s átmenetileg berekesztette a tárgyalást.

Ez a mondat sem volt szerencsétlenebb, mint Horn Gyuláé az MSZP kongresszusán. Bod Péter Ákos menesztésének csak politikai indokai hangzottak el. B. P. Á.




Az Egis jelenség


A kárpótlási jegy kamattal növelt és folyamatosan emelkedő (jelenleg 150 százalék feletti) árfolyama és az 55-70 százalék között mozgó piaci ára közötti hatalmas különbség még az általános iskolás nebulóknak is szemet szúrhatott. Azt a tényt pedig, hogy a részvényjegyzéseknél a kárpótlási jegyeket a vagyonkezelőknek névértéken és nem piaci áron kell beszámítaniuk, a napilapok hetente többször is megírták.


Az 1994. évi választások szavazatmegoszlása szerint a hagyományos értékek hívei, valamint a liberálisok és a szocialisták hasonló támogatást kaptak. Ha túlzás is azt állítani, hogy az ország apraja-nagyja valamiféle változásra szavazott, bizonyos, hogy a régi megosztottságon mindenképp túl kellene lépni, már csak azért is, hogy az új megosztottságok akadálytalanabbal érvényesülhessenek. A politikai-intézményes átmenet befejeződött. Ami nem múlt el, az már megmarad, s ami változni fog, a mai keretek közt változik csak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon