A felemelkedő Európáról szóló áttekintés legfőbb célja az, hogy hozzájáruljon annak az új korszaknak a közgazdaságtanához, amelyben már nem a szocializmus öröksége határozza meg az emberek gondolkodását, a formális és az informális intézmények működését, így a gazdaságot és a társadalmat sem.

Az alábbi írás az előző számunkban közölt tanulmány második része. Az első részben a szerző az európai és amerikai szabályozást és azok mögöttes elveit hasonlította össze. E második rész a nyilvánosság, a magántitok, az állami titok1 szabályozását tekinti át a magyar jogban. A szerk.

Idén júniusban Bibicsiben, e Szrebrenica melletti boszniai szerb faluban találkoztam a helyi buszsofőrrel, Radivoje Bibiccsel, aki elmondta, hogy a boszniai háború 1992-es kirobbanása után a szrebrenicai muszlimok elfoglalták faluját, amelyből a szerbek elmenekültek. A szerbek csak azt követően térhettek vissza Bibicsibe, hogy 1995 júliusában Ratko Mladics, a boszniai szerb parancsnok bevette Szrebrenicát, és mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút lemészároltatott.

Mintha Isten háta mögött lenne, időről időre úgy megfeledkezik a világ Nyugat-Szaharáról, holott a Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország nincs messze Európától. Az egykori Spanyol-Szaharában a gyarmatosítók kivonulása (1975–1976) óta folyik kisebb-nagyobb intenzitással a háború a szaharai nép függetlenségéért a megszálló Marokkó ellen.

Az alábbi írás egy hosszabb tanulmány első része, amelyben a szerző a közérdekű, a nyilvános, a személyes adat, valamint a titok1 jogi szabályozását követi nyomon, nemzetközi kitekintésben. A tanulmány második részét, mely a magyar szabályozást és joggyakorlatot taglalja, következő számunkban közöljük. A szerk.