Skip to main content

Játéktér

A felemelkedő Európáról szóló áttekintés legfőbb célja az, hogy hozzájáruljon annak az új korszaknak a közgazdaságtanához, amelyben már nem a szocializmus öröksége határozza meg az emberek gondolkodását, a formális és az informális intézmények működését, így a gazdaságot és a társadalmat sem.

Áttekintés a jogvita állásáról

Az „elmélet terrorja” és a metaforikus narrativizmus csapdája a pszichoanalízisben1
Történeti, logikai, fogalmi problémák – II. rész

Az alábbi írás az előző számunkban közölt tanulmány második része. Az első részben a szerző az európai és amerikai szabályozást és azok mögöttes elveit hasonlította össze. E második rész a nyilvánosság, a magántitok, az állami titok1 szabályozását tekinti át a magyar jogban. A szerk.

Az önkormányzati gazdálkodás anomáliái

Idén júniusban Bibicsiben, e Szrebrenica melletti boszniai szerb faluban találkoztam a helyi buszsofőrrel, Radivoje Bibiccsel, aki elmondta, hogy a boszniai háború 1992-es kirobbanása után a szrebrenicai muszlimok elfoglalták faluját, amelyből a szerbek elmenekültek. A szerbek csak azt követően térhettek vissza Bibicsibe, hogy 1995 júliusában Ratko Mladics, a boszniai szerb parancsnok bevette Szrebrenicát, és mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút lemészároltatott.

Mintha Isten háta mögött lenne, időről időre úgy megfeledkezik a világ Nyugat-Szaharáról, holott a Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország nincs messze Európától. Az egykori Spanyol-Szaharában a gyarmatosítók kivonulása (1975–1976) óta folyik kisebb-nagyobb intenzitással a háború a szaharai nép függetlenségéért a megszálló Marokkó ellen.

Az alábbi írás egy hosszabb tanulmány első része, amelyben a szerző a közérdekű, a nyilvános, a személyes adat, valamint a titok1 jogi szabályozását követi nyomon, nemzetközi kitekintésben. A tanulmány második részét, mely a magyar szabályozást és joggyakorlatot taglalja, következő számunkban közöljük. A szerk.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon