Skip to main content

Játéktér

Az elmúlt két hónap eseményei igen élesen vetették fel a rendőrség és az emberi jogok viszonyának kérdését. A társadalom most szembesül azokkal a problémákkal, amelyekre különböző jogvédő szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hosszú folyamat csúcsosodott ki azokban a rendőri túlkapásokban, amelyek a tévéközvetítéseknek köszönhetően ország-világ szeme láttára zajlottak. A rendőri vezetőknek és a politikusoknak a történtekre vonatkozó megnyilvánulásai sajnos arra mutatnak, hogy a problémákkal a közeli jövőben sem kívánnak szembenézni.

Miután Debreczeni Józsefet Az új miniszterelnök féloldalassága miatt hol csöndes, hol zajos gúnnyal, de mindig kíméletlenül bírálták a baloldali és liberális politikai térfélen is, már csak az elegancia kedvéért sem szeretném hasonló modorban bizonyítani saját függetlenségemet és részre-nem-hajlásomat. Így is, úgy is letagadhatatlan, hogy az életrajzíró majdnem annyira elfogult Gyurcsány Ferenc iránt, mint annak idején – szintén bevallottan – Antall József iránt volt.

A feudalizmus és a szocializmus kevés közös pontjainak egyike, hogy az uralkodó (király, császár, illetve a párt fő- vagy első titkára) hatalma kevés kivételtől eltekintve életfogytig tartott. A jelek szerint e közös hagyományokat kívánja követni Zimbabwe teljhatalmú ura, Robert Gabriel Mugabe is, hiszen rávette pártja, a parlamentben jelentős többséget élvező ZANU-PF (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió – Hazafias Front) vezetőit, hogy kezdeményezzék a 2008-ban esedékes elnökválasztás 2010-re halasztását.

Ónody-Molnár Dóra beszélget Pesty László és Nyáry Krisztián kampányfőnökökkel

Dolgozatomban a Saját szemmel (1997–1998) című kísérletet és ennek fényképes dokumentációját elemzem. Mitől lesz egy képzőművészeti kísérlet, alkotás szociográfiai dokumentáció?

A lap szerkesztői augusztus elején kerestek meg azzal a kéréssel, hogy októberre írjak cikket arról, hogy „miként szorulnak ki a köz legfontosabb ügyei a választások körüli diskurzusból, miként, miért romlanak a közügyek nyilvános pertraktálásának esélyei”.

A felkérés bizonyítja, hogy azok a problémák, amelyek a szeptemberi eseményekben eszkalálódtak, nagyon jól érezhetően jelen voltak a magyar társadalomban, és a kérdés csupán az volt, mikor és milyen intenzitással törnek felszínre.

Az akadémia szó egy ókori olajfaliget neve, ahol Platón tartotta előadásait. Egyik jelentése ma is iskola: művészeti, katonai vagy speciális szakképző (mezőgazdasági, bányászati stb.) intézet. Másik jelentése a XVII. század óta terjedt el: meghatározott alapelveket elfogadó értelmiségi társaság.

A rendszerváltástól a kulturális forradalomig
Ítéletre várva a történelem első népirtással kapcsolatos államközi perében

Az ENSZ Hágában működő, államok közötti jogviták rendezésével foglalkozó intézménye, a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) hat évtizedes történetében kevés olyan esetet jegyezhettünk fel, melyek a látványos konfliktusokra vonatkoztak. Ennek oka, hogy e bírói fórum elé csak olyan esetek kerülhetnek, melyeket az érintett felek maguktól bocsátanak elé, mégpedig vagy magát a konkrét ügyet prezentálva, vagy valamely absztrakt ígéretben fogadva el a bíróság joghatóságát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon