Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2006. február, Évfolyam 11, Szám 2

Vers

Kistotál

Beszélő-beszélgetés

Révész Sándor - Zolnay János: Horváth Aladár: „Álljatok meg, emberek! Ez egy őrült helyzet!”

Horváth Aladárral Révész Sándor és Zolnay János beszélgetett

Folyamatos jelen

Mink András: Omerta

Libero

Seres László: Imre, te mit tennél?

Játéktér

Niedermüller Péter: Európai tévhitek

Városi lázadások Franciaországban

Pap András László: Diszkrimináció úton, útfélen

Dénes Iván Zoltán: Liberalizmus és nacionalizmus

Szövetségesekből ellenfelek

Befejezetlen múlt

Kende Tamás - Mink András: Proletár – nemzet – köziség

Szemelvények „a baloldal és nemzet” problematikájának eszmetörténetéből

Kultúra

Tóth Krisztina: Hidegpadló*

Müllner András: Majdnem-morál

Hajas Tibor: Szövegek. Enciklopédia Kiadó, 2005, 480 oldal, 3500 Ft

Ambrus Judit: A fizetett horkoló vallomásai

A módszerek fejezete. Fejezet, melyben a kultúra fellendítésének módszereit egy fájdalmas kőhalom mögött, áruházak polcain és a konyhában leljük meg.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon