Ara-Kovács Attila

Vissza a főcikkhez →

A múlt nyáron még a román sajtónak is feltűnt, hogy több száz moldvai illetőségű – egyébként román nemzetiségű – egyént utaltak be gyógykezelés címén romániai luxusüdülőkbe. A Nagyvárad melletti Félix fürdőn éppúgy kialakult egy kisebb moldvai kolónia, mint a Keleti Kárpátok lejtői mentén, Vatra Dornán, illetve a fekete-tengeri üdülőtelepeken.

A bukaresti vezetés akkori válasza a feltett kérdésekre így szólt: olyan román testvéreinknek nyújtunk segítséget, akik a Dnyeszter melléki harcokban szenvedtek súlyos sebesüléseket. Mint ismeretes, az 1945 után Moldvához csatolt és Transznisztria, illetve Dnyeszter-menti Köztársaság néven ismert, színtiszta ukrán–orosz területek 1991 óta fegyverrel próbálnak ellenállni a chisinaui központosító törekvéseknek.

Később azonban az is kiderült, hogy a Bukarestben titkon megszervezett, Moldva és Románia egyesülését erőltető országos társaságok nagyszámú, moldvai illetékességű egyént hívtak meg egyfajta „továbbképzésre”. Hogy mit is takar ez a kifejezés, azt csak mostanság lehet gyanítani azt követően, hogy néhány orosz nyelvű moldvai lap közölte a katonai kiképzésben részesülők többé-kevésbé pontos listáját. Az említettek közül hárman – egy testvérpár, Victor és Viorel Bivol, valamint Gheorghe Topala – mindenesetre most válaszoltak a vádakra. Romániai lapokban közzétett nyilatkozataikban kijelentették: részben pihenni érkeztek Romániába, másrészt viszont valóban kapnak egyfajta kiképzést, méghozzá „antiterrorista célzattal”. (Romániai szóhasználatban a Dnyeszter melléki ellenállókat „terroristáknak” szokás nevezni.)

Az egyesülést erőltetni igyekvő moldva Nemzeti Front emberei nem először keverednek olyan gyanúba, hogy katonai, adott esetben konspiratív, titkosszolgálati kiképzést kapnak Bukarestben. Sőt, 1991 őszén a két ország között megállapodás is született, mely kimondta: Bukarest mindenben támogatja a chisinaui vezetés biztonságpolitikai igényeit.

Moldvában azonban azok kerültek vezető pozícióba, akik úgy vélik: országuknak nem tenne jót a gyors egyesülés Romániával. Azóta pedig Virgil Maguroanunak, a román titkosszolgálatok igazgatójának is egyre gyakrabban kell magyarázkodnia a sorozatos leleplezések nyomán.

A legutóbbi sajtóközlemények után Vasile Calmoi moldvai állambiztonsági miniszter vizsgálatot rendelt el: nem kétséges, hogy a feltárás alatt álló tények mind a bukaresti vezetés, mind pedig a moldvai nacionalista Nemzeti Front számára sok kellemetlen pillanatot tartogatnak. Csak idő kérdése az is, hogy mikor kerülnek napvilágra annak bizonyítékai, hogy Románia korántsem vétlen, külső szemlélője a Moldvában kialakult etnikai-politikai konfliktusnak.

• Külföld