Skip to main content

Ara-Kovács Attila

Ara-Kovács Attila: Délibáb az utcasarkon


A BBC tudósítója, Nick Thorpe telefonált, hogy fel szeretne keresni munkahelyemen, az Európa Könyvkiadóban. Furcsának tűnt kérése, mert korábban sosem jelentkezett be; jött, amikor kedve tartotta, és általában a lakásomon találkoztunk.

Nick, maga előtt taszigálva egy nőt és egy férfit, pontosan érkezett. Bemutatta őket, azok azonban nevüket épp csak elmormogták, úgyhogy semmit sem hallhattam.

– Románok – mondta Nick, mire én természetesen románra fordítottam a szót. Ettől a zavar még nagyobb lett.




Ara-Kovács Attila: A rinocérosz éve

 
Das Gedächtnis… ist nicht ein Instrument zur Erforschung der Vergangenheit, sondern eine Bühne für Vergangenes.
(Walter Benjamin)

1982. november 7-én, valamivel reggel nyolc óra előtt csengettek; néhány másodperc múlva nyolc titkosrendőr lepte el a házat. Mindegyik helyiségbe benyitottak, és igyekeztek meggyőződni arról, kellő mértékben sokkoltak-e mindenkit.

Anyámnak valahogy sikerült megelőznie őket, beszólt szobám ajtaján: „Itt a Securitate” –, de a hangján nem tükröződött különösebb félelem.





Ara-Kovács Attila: A szálak Bukarestbe vezetnek


A múlt nyáron még a román sajtónak is feltűnt, hogy több száz moldvai illetőségű – egyébként román nemzetiségű – egyént utaltak be gyógykezelés címén romániai luxusüdülőkbe. A Nagyvárad melletti Félix fürdőn éppúgy kialakult egy kisebb moldvai kolónia, mint a Keleti Kárpátok lejtői mentén, Vatra Dornán, illetve a fekete-tengeri üdülőtelepeken.

A bukaresti vezetés akkori válasza a feltett kérdésekre így szólt: olyan román testvéreinknek nyújtunk segítséget, akik a Dnyeszter melléki harcokban szenvedtek súlyos sebesüléseket.


Ara-Kovács Attila: Nyereség? Vereség?

RMDSZ: kongresszus után


Az RMDSZ-nek a mérsékeltek és a radikálisok közt kell választania – fejtegette lapunk múlt heti számában Szőcs Géza, az RMDSZ volt politikai alelnöke. Az RMDSZ-nek döntenie kell: konfrontációs vagy integrációs stratégiát követ – vélekedett a Magyar Hírlapban a másik volt alelnök, Kolumbán Gábor. Voltak, akik azt mondták: az RMDSZ III.

Ara-Kovács Attila: Új év – új háború?

Beszélgetés Sonja Licht szerb ellenzéki politikussal


– Vasárnap lezajlott a szövetségi, illetve köztársasági parlamenti és a helyhatósági választás második fordulója. Várható-e némi változás az első fordulóhoz képest?

– A választások eredménye nagyon lesújtott bennünket, még akkor is, ha tudtuk: az ellenzék nagyon nehezen tudta volna legyőzni Milosevicset. Arra számítottunk, hogy legalább az elnökválasztás második fordulójában lesz némi esélye Panicsnak: hátha a koszovói albánok mégsem bojkottálják a második menetet, ők ugyanis Milosevicstől vették volna el a szavazatokat.


Ara-Kovács Attila: Ellenzékből ellenzékbe

Románia


– Az elmúlt napokban tette le az esküt a Vacariou-kormány. Változtat-e valamit az új kormányprogram Románia jövőjén?

– A Petre Roman- és a Stolojan-kormány után ez a kormány egyértelműen a visszarendeződés programját képviseli, legföljebb visszafogott, felülről irányított, lassú reformra számíthatunk.


Ara-Kovács Attila: Megszállók és megfigyelők


Horvátország java részén látszólag minden a legnagyobb rendben van.

Ara-Kovács Attila: Csoportkép Funarral

Campania elektorala


1989 kudarca szüntelenül ismétlődik. A most folyó parlamenti és elnökválasztás részadatai szerint Románia lakosságának 45 százaléka továbbra is legitimnek tekinti azt a rendszert, melyet három esztendővel ezelőtt állítólag megdöntött. A tizenhat és fél millió szavazó közel fele úgy ítéli meg, hogy az ország sorsát a leginkább azok viselik a szívükön, akik semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak a ceausescui múltból.

És mit tud felmutatni az ellenzék?


Ara-Kovács Attila: Ők ketten – egyedül

Bukarest, Belgrád


Ám elég csak röpke sétát tenni Nyugat-Erdély nagyvárosainak központi negyedeiben ahhoz, hogy saját szemmel győződhessünk meg arról: embargó ide, embargó oda, virágzik a két ország közötti kereskedelem.

Ara-Kovács Attila: Helsinki – haladóknak

Beszélő-beszélgetés Hargitai Zsuzsával


– Jó néhány Helsinki-konferencián képviselte már Magyarországot. Hogyan ítéli meg: biztonságosabb-e a világ ma, mint néhány évvel ezelőtt?

– A világ szabadabb lett. A „biztonságosabb” szót nem használnám. Néhányan talán még vissza is sírják a régi jó stabil időszakot, a két tömb időszakát. Persze sok olyan eredmény született, többek között a Helsinki-folyamat keretében, amelyek biztonságosabbá tehetik a világot: fegyverzetkorlátozási egyezményekre, emberi jogi kötelezettségekre gondolok. A legutóbbi Helsinki-utótalálkozó hangsúlya a végrehajtáson volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon