Skip to main content

Belföld

Upor Péter: Ruszkik, go home!


A fővárosi önkormányzat volt szovjet katonai objektumokkal foglalkozó ideiglenes bizottsága lakossági bejelentések alapján tudomást szerzett arról, hogy egyes lakások még mindig lakottak. A bizottság körlevélben kérte a budapesti önkormányzatokat, hogy tájékoztassák a fővárost a kezelésükbe került ingatlanokról. Az eddig beérkezett mintegy 12 válaszlevél tanúsága szerint a VI. és XIV. kerületben található még néhány ilyen lakott ingatlan.

Zuglóban

A szovjet hadsereg kivonulása után mintegy 150 lakás került át önkormányzati tulajdonba.




Solt Ottilia: Ez egy demokratikus hatalom…

Beszélgetés Beke Katával


Beszélő: A független parlamenti státus nyilván morális megnyugvást jelent, ám politikai ütőképességedet erősen csökkenti!

Beke Kata: Én vagyok a hatodik MDF-es…

Beszélő: Hogy analógiával éljek, ha én leszámolnék az SZDSZ-szel – ami nagyon távol áll tőlem – akkor kivonulnék a parlamentből. Hiszen ittlétemnek az az értelme, hogy megpróbáljam ezt a 90 embert, a frakciómat rávenni arra, hogy az én álláspontomat támogassa.

B. K.: Igen, ezt mondták azok az MDF-es képviselők is, akiket szeretek, akikkel egy véleményünk van.






A Közösségi Rádiók Chartája

Dokumentum


Preambulum

I. A médiát általában a negyedik hatalmi ágként tartják számon. Erről a területről, ahol komoly politikai és gazdasági érdekek forognak kockán, a polgárokat egyre inkább kiszorítják. A média és általában a kommunikáció világméretű koncentrációja következtében a demokratikus kontroll egyre inkább elerőtlenedik. Az információs szolgáltatás piacképes áruvá alakul át, a polgárok már csak mint piaci szereplők jönnek számításba.


Kornis Mihály: Személy szerint


A Demokratikus Charta ’91 működési feltételeinek létrehozásáért felelős szóvivők e hét végén ülnek le először, hogy a rendkívül sikeres és derűsen szelíd városházi találkozó után megvitassák az előttük álló feladatokat.

Az (egyelőre még csak) mintegy ötezer szóvivő egyikeként ezen a megbeszélésen a következő álláspontot képviselem majd:

1. A DC ’91 független állampolgári kezdeményezés. Egyetlen pártnak vagy hatalmi csoportosulásnak sem szabad megengedni, hogy a hátunk mögé bújva közvetett propagandát folytasson saját politikai céljai megvalósítása érdekében.




Kurdi Zoltán, Virág Tamás: Nyílt levél a Független Rendőrszakszervezet tagjaihoz


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeretnénk, ha véleményt nyilvánítanának a következőkről:

– Mit tudnak tenni Önök azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő a jövőben?

– Szükségesnek tartják-e a folyamatos – nem sajtó útján történő – kapcsolattartást Önök és a hajléktalanellátó intézmények között?

– Tudnak-e elég figyelmet fordítani napi munkájuk során arra, hogy a hajléktalan nem feltétlenül bűnöző?

Azért fordulunk Önökhöz, mert véleményünk szerint a Független Rendőrszakszervezet létrejötte nagymértékben elősegítette a re










Révész Sándor: Beszélgetések a médiatörvényről – II. rész


Beszélő: A törvénytervezet mintha kézen fogva vezetné a közszolgálati médiát a helyes útra. Egyrészt meghatározza (még a kereskedelmi adók számára is), hogy mennyi reklámot szabad sugároznia, és milyen adagokban, mekkora legyen a hírműsorok aránya, mennyi jusson egyéb kötelezettségeire (tudományos eredmények ismertetésére, „igényes szórakoztatásra” stb.).

révész: Szabad tévé – magyar tévé

A kormány marka és a média


„A Magyar Szellemi Védegylet… határozati javaslatban fordul a kormányhoz, teljesítse végre a választópolgárok nagy többségének megbízását, vegye kézbe nemzeti intézményeinket, a televíziót és a rádiót”, mert hiszen ez a két intézmény mégsem „azoknak a tulajdona, akik azt Aczél György és társai jóvoltából még ma is birtokolják.” (Szélrózsa, 1991. február)

Az aczéli gondolatot, hogy ti. a médiának a kormány markában a helye, a Védegylet örökölte, a hozzá tartozó 1974-es kormányrendeletet pedig a kormány örökölte.


solt: Minden kényszer nélkül


A Menhely Alapítvány munkatársainak leírása az áldozatok elbeszélése szerint.

1991. november 20-án este fél 10 körül a II. kerületi Józsefhegyi úton lévő, félig kész épületben megjelent három rendőr. A házban június óta laknak hajléktalanok, ezen az estén két férfi, P. Z. (45 éves műszerész) és Gy. I. (35 éves betanított bádogos) aludt ott. Az egyik rendőr megállt az ajtó helyén, zseblámpájával világítva, a másik fegyverrel biztosította P. Z.-t ébresztgető társát. P. Z.-nek fel kellett állni, és átadni zakóját, benne irataival, melyeket az intézkedő rendőr zsebre vágott.


Kékessy Vilma: Csisztka a külügyben


Szokai Imrét azzal vádolták, hogy a hozzá érkező információk előbb jutnak el Horn Gyulához, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökéhez, mint a külügyminiszterhez. Az év elején azt is beszélték, hogy valójában Szokai volt a horvátországi fegyverszállítás kezdeményezője. Ez az utóbbi gyanú megalapozatlan, s az előbbi vádból is csak annyi igaz, hogy számos újsütetű közhivatalnokkal ellentétben, Szokai nem próbált eltitkolni mindent a parlamenti bizottság elől.

Varga Kristóf: Önvédelem vagy önbíráskodás


Az önvédelmi szervezetek munkájáról beszámoló szónokoktól megtudhattuk, hogy munkájuk igen eredményes, különösen a kisebb településeken. A vagyon elleni bűncselekmények száma drasztikusan csökkent azokon a helyeken, ahol polgárőrség működik. Ez egybevág a külföldi tapasztalatokkal. Hallhattuk, hogy Kanadában például a biztosítótársaságok akár 25 százalékos engedményt is hajlandóak adni a lakás biztosítási díjából, amennyiben a területen polgárőrség működik.

A polgárőrség jó dolog – lehet.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon