Skip to main content

Belföld

Nagy W. András: Hosszú menetelés

Beszélő-beszélgetés Mécs Imrével


– Apám orvos volt, az ő édesapja egy szlovák faluban volt magyar kántortanító. Az ő szülei részben szlovákok, részben lengyelek, részben magyarok voltak. Anyám, Lengyel Klára, vármegyei nemes családból származott Zemplén megyéből. Vármegyei alispánok, főszolgabírók voltak a fölmenők között.

Apám bátyja volt Mécs László, premontrei pap és költő. Ő az elszakított Felvidéken élt, és ’45 előtt rendkívül híres ember volt. Otthon nagyon erős katolikus vallásos nevelést kaptam. ’45-től ’49-ig a pécsi jezsuita kollégiumnak voltam a diákja.


Pető Iván: Status quo vagy stabilitás?

ELDR-konferencia Budapesten


Térségünk mai helyzetének ismeretében – szeretném egyértelművé tenni – úgy vélem, más és más szempontot jelent a status quóhoz való ragaszkodás és a stabilitáshoz való ragaszkodás, s hangsúlyozni kívánom, hogy e kétféle igény ellentmond egymásnak. A jelenlévők nyilvánvalóan tudják, hogy a nyugat-európai és az Európán kívüli kormányok döntő többsége e két dolgot többnyire azonosnak tekinti.

Eörsi János: A győztesek törvénye

Elévülés–újraszámlálás


A törvény, mint ismert, újból büntethetővé teszi az 1944 decembere és 1990 májusa között elkövetett, de politikai okból nem üldözött hazaárulást, szándékos emberölést és halált okozó testi sértést. E bűncselekmények elévülése a szabad parlament megalakulásának napján újra kezdődik.

Penitencia

Fél évvel ezelőtt még különféle elképzelések keringtek arról, mit lehetne kezdeni a szocializmus eltussolt bűneikkel.




Barna Imre: Új magyar szóvitel


„Nekem fontos volt, mi történik Magyarországon” – feleli a HVG riporterének egyik kérdésére az új kormányszóvivőnő.

A kérdés nem a kormányszóvivőnő ellenzéki múltját firtatta. A kormányszóvivőnőnek nincs ellenzéki múltja. A kérdés így szólt: „Annak idején (1978-ban) mi vitte az MSZMP-be?”

Van egy új közhely, amely szerint a kormánynak csak az ellenzék (az ellenzéknek meg csak a kormány) volt kommunistái büdösek. Hogy az enyém, az nem is. Lásd: kun szemrésű vidéki párttitkárok, Pálfy Gé ésatöbbi.




Nem elég hatalmon maradni


NapTévé: A parlament elfogadta a Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amelynek értelmében három bűncselekmény esetében megszűnik az elévülés, vagyis bármikor felelősségre vonhatók az elkövetők emberölés, hazaárulás és halált okozó súlyos testi sértés esetében, amennyiben ezeket a bűncselekményeket 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között követték el. Mit jelent az elévülés a büntetőjogban, illetve mit jelent az, hogy e három bűncselekmény esetében megszűnik az elévülés?

Kutrucz Katalin: Nem meg szűnik az elévülés, hanem újból kezdődik, és így a büntethetőség is.


Eörsi István: Szerény javaslat


A Fővárosi Közgyűlés gyásznappá nyilvánította november 4-ét. A főpolgármester elrendelte, „hogy a Fővárosi Önkormányzat épületeire november 4-én gyászlobogót tűzzenek ki”. November 4-e csakugyan gyászos nap, és ezért csak helyeselhetem ezt az intézkedést Az emberek hajlamosak arra, hogy elfelejtsék, mikor gyászolnak, de ha látják a lobogókat, majd eszükbe jut: „Most!”

Az intézkedést mégis, tekintettel a fővárosi házmesterek túlterheltségére, szerény javaslattal szeretném kiegészíteni. Ne vonjuk be november 4-e után a gyászlobogókat.


Gerenda a te szemedben

Krajczár Imre


Mert a milyen ítélettel ítéltek,
olyannal ítéltettek,
és a milyen mértékkel mértek,
olyannal mérnek nektek.
Miért nézed pedig a szálkát,
a mely a te atyádfia szemében van,
a gerendát pedig,
a mely a te szemedben van,
nem veszed észre?
Máté 7,1–2.

Krajczár Imre hosszú éveken át a Népszava külpolitikai újságírójaként tevékenykedett, az idők folyamán így módja nyílt a világpolitika csaknem minden jelentős kérdésében állást foglalni.











lt [Solt Ottilia]: MASZOVKER


A hangulatos nevű gazdasági társaság ügyvezető igazgatója (egyszersmind nyírmeggyesi polgármester) a nyár folyamán puccsszerűen, levélben értesített 34 önkormányzatot, hogy a területükön lévő volt szovjet laktanyákhoz tartozó ABC-áruház immár a kft. tulajdona. Az önkormányzatok ne is álmodozzanak arról, hogy saját lakosságuk javára hasznosíthatják az ABC-áruházakat, amint azt az erről szóló kormány-állásfoglalás alapján remélték. Az ideiglenesen itt állomásozók távoztával felszabadult vagyontömeg elszámolásából „ezeket az épületeket kivették, s a MASZOVKER tulajdonába kerültek”.

Varga Kristóf: Színesen

Martin Luther King Budapesten
Kinek van több joga a biztonsághoz?


„Ha hazamegyek innen, nem lesz könnyű valami jót mondani Magyarországról” – villantja rám sajnálkozó mosolyát egy szudáni fiú. A Budapesti Műszaki Egyetem „arab menzáján” beszélgetünk. Az egyetem éttermének ezen a részén az időnként arra sétáló, adóvevővel felszerelt egyetemi őrségen kívül én vagyon az egyetlen magyar. Országunk izgatott vendégei vesznek körül: szudániak, palesztinok, jemeniek, arab emirátusokbeliek, szírek. Sietősen próbálja elmondani mindenki a maga történetét.

Upor Péter: Máma már nem rohad tovább…


A szeptember 19-i keltezésű közleményben a közgyűlés tagjai egyebek közt mély aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy noha a szovjet csapatok már több hónapja elhagyták az ingatlanokat, a tényleges hasznosítási folyamatok még mindig nem indultak be. Hozzátették továbbá, hogy a napról napra fokozódó állagromlás, a közművek katasztrofális állapota és az egyre növekvő költségek hamarosan lehetetlenné teszik a végleges értékesítést.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon