Naptévé: Milyen véleményeket hallott a vitáról Pető Iván?
Pető Iván: Hozzám nagyon sok olyan vélemény jutott el, amelyik félelmet tükröz. Sok ember megijedt attól, hogy ilyen indulatok vannak jelen a magyar társadalomban.
Naptévé: Én megígérem, hogy minden mondatodat végigmondhatod. Egyébként ez ott hogy zajlott le?
Horváth József, a Vas és Zala megyei Áfor zalai felének független szakszervezeti alelnöke, a zalaegerszegi Liga vezetője november 11-én jogerősen megnyerte a munkaügyi pert munkaadójával szemben. Ez évi 33. számunkban, Horváth kontra Horváth címmel írtunk arról, hogy Horváth Ferenc Vas–Zala megyei igazgató július 3-án fölmondott neki, munkakör-összevonásra hivatkozva. Horváth József biztonságtechnikus volt. A munkaügyi bíróság most arra kötelezte a munkaadót: helyezze vissza állásába őt.
Beszélő: A napisajtó is hírül adta, hogy két platform alakult az SZDSZ parlamenti frakciójában: egy szabadelvű kör és egy konzervatív liberális unió. Mi a véleményed erről?
– Mindenekelőtt tisztázni kellene azt, hogy körről vagy platformról van szó. Tudniillik azt már legalább két éve tudjuk, hogy a mi liberális pártunkon belül különböző áramlatok, nézetek vannak. Hogy körök alakuljanak, amelyek céljuknak tekintik, hogy erről vitákat, megbeszéléseket rendezzenek, akár nem a párthoz tartozó emberekkel is, azt én teljesen normálisnak, sőt, célszerűnek tartom.
Lapunkat három hete (lásd a Beszélő 44. számát) érte az a szerencse, hogy közreadhatott egy olyan dokumentumot, nevezetesen az MDF-indulót, amely fényesen illusztrálja a Magyar Demokrata Fórum kulturális fejlődését, valamint önképének megszilárdulását. Időközben kezünkbe került az induló eredetije; a „Hallelujah” evangéliumi énekek gyűjteményében (1944., Budapest, szerk.: dr. Kováts Lajos) bukkantunk rá.
Az SZDSZ Szabadelvű Körének Elvi Nyilatkozata
Büszkék vagyunk az SZDSZ múltjára. Magunkénak valljuk az SZDSZ Elvi Nyilatkozatában lefektetett értékeket. Az SZDSZ-ben azonban ma két fő áramlat van jelen.
Az egyik a mai magyar demokrácia első számú ellenfelét a megvert rendszer maradványaiban látja. Minden bajt arra vezet vissza, hogy még mindig vezető pozíciókban vannak a régi kommunisták.
Rózsa Edit (SZDSZ) a következő kérdést intézte a pénzügyminiszterhez:
Ön a sajtó október 10-i híradásai szerint a világkiállításról így nyilatkozott:
„Felesleges illúziókeltésről van szó csupán. Lehet ugyan világkiállítást rendezni, de nem ilyen tematikával, nem ilyen emberekkel, és nem ennyi pénzből.”
Kérdezem Önt: Milyen indítékok alapján foglalt így állást? Változott-e azóta a véleménye? Ha változott, milyen új fejlemények nyomán?
Kupa Mihály válasza:
Három témáról szeretnék beszélni.
1.
Nyugat-Németországban igen korán felismerték, hogy az automatizált adatfeldolgozásban nemcsak lehetőségek, hanem veszélyek is rejlenek. Különféle állami (és társadalmi) intézmények a számítógépes korszak beköszönte előtt is gyűjtöttek ugyan személyi adatokat, de a computerek révén a különböző célokból létrehozott kartotékrendszerek adatbázisokká nőtték ki magukat, amelyek, egyfelől, összekapcsolhatóak, és amelyekből, másfelől, másodpercek alatt lehet információkat a távolból is lehívni. Ezáltal a személyi adatokkal való visszaélés veszélye új dimenziókra tett szert. Az 1977.
A Sajtószabadság Klub aggodalmai igazolódtak: a Magyar Televízió vezetősége veszedelmes lépésre szánta el magát. A televízió elnökének minden ésszerű indok nélkül hozott döntése – új, második híradó indítása – érthetetlen módon megkérdőjelezi a pártoktól független, a szüntelen támadások közepette is magas színvonalon dolgozó mai híradó létet, és annak megszüntetését készíti elő. Ugyanakkor tovább szítja a médiaháborút, és kezelhetetlen indulatok felkeltésével, az ország lakosságának végzetes megosztásával fenyeget.
Betlen János: Hankiss Elemér régóta tárgyalt velünk. Mi nem láttuk, hogy akár a politikai erők közötti békesség szempontjából, akár pénzügyileg és műszakilag reális alapokon nyugodna az új híradó.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét