Egységes kisebbségi képviselet?
A honatyák, mielőtt letették volna a pennát, mellyel telefirkálták a magyar történelem aranyozott lapjait, megalkották a kisebbségek parlamenti képviseletének behívásos rendszerét, amelynek az a lényege, hogy a képviselők (kiknek túlnyomó többsége a túlnyomó többséghez tartozik), kiválasztják a sok marakodó cigány, zsidó, szerb, német, szlovák stb.
Az erőltetett ütemű növekedés a városon belül és közvetlen környékén nagy feszültséget okozott. 1950-ben olyan önálló településeket olvasztottak be, amelyek máig nem voltak képesek beilleszkedni a városszerkezetbe. A centralizáció ennél is súlyosabb következménye a fővárost övező több településcsoport súlyos elmaradottsága.
Lévén az ország egyetlen milliós léptékű települése, olyan struktúrát kell kiépíteni, amely kifejezi ezt a sajátosságot. Önkormányzati szempontból tehát Budapestet a többi helyhatóságtól külön kell kezelni.
– A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megsemmisítő vereséget szenvedett a parlamenti választásokon. Miben látod ennek az okát?
– A párt veresége valóban megsemmisítőnek látszik. Ennek magyarázata nagyrészt abban keresendő, ami a pártban az 1989. januári újjáalakulás után történt. A kezdetek biztatók voltak. 1989 márciusában az első nagygyűlésen mintegy ezer ember jött össze, és az érdeklődés a párt iránt gyorsan nőtt. Ekkor azonban nagy törés következett be.
A nagy propagandaadók helyébe a háború után az angolszász megszállók ajándékozták Németország nyugati felének azt a rádiózást, amely a televíziókkal kiegészülve azóta is működik az NSZK-ban. A britek és az amerikaiak nemcsak saját rádiózásuk erényeit igyekeztek átültetni, hanem hibáiktól is igyekeztek megóvni a német közönséget.
A két fő szempont az volt, hogy megkíméljék a hallgatókat a hatalmon lévő párt egyoldalú politikai befolyásától, ugyanakkor ne tegyenek engedményeket az üzleti és reklámszempontoknak sem.
A műsorszórás közszolgálat
Nagy-Britanniában két állami intézmény hivatott érvényesíteni a televízióállomások működési alapelvét, amelyet a kormány hivatalos évkönyve így fogalmaz meg: „A műsorszórás azon a hagyományon alapul, hogy ez olyan közszolgálat, amely a népnek tartozik számadással a parlament útján.”
A British Broadcasting Corporation (BBC) királyi szabadalomlevélben létrehívott köztársulati jogi személyként működik.
A választások után azonnal fellángoló viták már jelzik: az induló magyar demokrácia egyik nagy próbatétele lesz, hogy hogyan oldja meg a nemzeti médiák felügyeletét. Ezért néhány külföldi tudósítót megkértünk, írják meg, hogyan működik a felügyeleti rendszer a fejlett nyugati demokráciákban. Tudósításaikban óhatatlanul a felügyelet befolyásoló, ellenőrző szerepe kerül előtérbe.
Örömmel tudatjuk Bethlen Istvánnal, az egykori miniszterelnök (ld. Bethlen-féle konszolidáció) bátyjának unokájával, hogy nem kell csalódnia Raj Tamás képviselőjelöltben és az SZDSZ-ben.
Nem kell felháborodnia.
Bethlen úr ugyanis e kellemetlen érzéseiről nyilatkozott a Dátum c. lapnak. (Ápr. 3., 3. oldal) Raj Tamás új kampányplakátja, mely fölött a nyilatkozó már kibocsátása előtt háborgott egy nagygyűlésen, „azt a benyomást kelti, mintha Tőkés László az SZDSZ-t és annak egyik képviselőjelöltjét aktívan támogatná”.
Bethlen István!
Alábbi történetünket az érzékszervek párbajának is nevezhetnénk. Politikai tartalmat az kölcsönöz neki, hogy az egyik oldalon a diktatúra, a másik oldalon a demokrácia élesítette szemeit és füleit. Vagyis egy titkosrendőrségi akciót elevenítünk fel. Hála a kiugrott állambiztonsági zászlósnak, Zólyomi Tamásnak, ma már majdnem pontosan tudjuk, mit láttak és gondoltak ők, amikor 1988. május 7-én hajnalban elfoglalták álláshelyeiket.
– Mit értetek nagykoalíción, ha egyszer az SZDSZ vereséget szenvedett?
Hegedűs István: Még most is úgy gondoljuk, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy erős nagykoalíció jöjjön létre. Félő, hogy az MDF vezette nemzeti-keresztény vonal nem elég felkészült ahhoz, hogy kivezesse az országot a válságból. Kérdéses, hogy – még ha az SZDSZ és tőle függetlenül a Fidesz ellenzékisége konstruktív lesz is – meg tudja-e hozni a kormánykoalíció a szükséges intézkedéseket. Ezért előnyös volna a nagykoalíció még akkor is, ha abban az MDF nyilvánvalóan dominálna.
Fabriczky András őrnagy, Békesi László alezredes, Pándi András százados, Urbán Lajos ezredes, Ribánszky Róbert őrnagy, Lehoczky István (Fővárosi Tanács elnökhelyettese) alezredes és így tovább.
A fenti névsor még hosszan folytatható lenne, ugyanis a régi szép időkben a vezető MSZMP-funkcionáriusok és állami vezetők magas tartalékos katonai rangokat kaptak.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 41 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét