Skip to main content

Belföld

Petri György, Rácz Péter: A dolgok csak megtörténnek velünk

Beszélgetés Raj Tamással


Beszélő: Egy beszélgetésben egyszer azt mondtad, hogy tulajdonképpen soha nem készültél közéleti pályára.

Raj Tamás: A kelet-európai sorsra azt jellemző, hogy a dolgokat nem mi intézzük, hanem megtörténnek velünk. Ez fájdalmas, de időnként megvan a maga szépsége. Én például, amikor leérettségiztem, egyetemre jelentkeztem, mert tanítani szerettem volna. Ez akkor ritka kivételnek számított, mert általában akik tanári szakra jelentkeztek, azok sem akartak tanítani. Tehát tanári szakra jelentkeztem, magyar–német szakra.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Mit fogadtunk el?


Történeti kötelezettségének eleget tett az új Országgyűlés azzal, hogy törvénybe iktatta az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségét. A honatyák egyetértettek abban, hogy a parlament ezzel a formális, de jelképes értékű aktussal kezdje meg tevékenységét, hiszen 1956 forradalmának is az volt a célja, ami a mai parlamenté: a demokratikus, független Magyarország megteremtése. Így senki sem aggályoskodott amiatt, hogy a törvénytervezet szövegét a képviselők csak a frakcióüléseken ismerhették meg, ha megismerhették, és nem kapták kézhez.

Krokovay Zsolt: Végül is mikor szabad a televízió?

TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


Elkedvetlenítő volt olvasnom a Beszélő tudósításában, hogy „általában mindenütt a mindenkori kormány döntései uralják a híreket, alapvetően meghatározva a politikai viták mindenkori napirendjét is”. Ha így lenne, nem sok értelmét látnám a szabad televíziózás követelésének. Kérem az olvasót, csak olyasmiket higgyen el az ismertetésből, hogy Franciaországban 47 helyi rádiós programot futtat az állam. Már ha ez érdekes. Mellesleg Kis János és sokak kedvencéről, a BBC-ről nem csupán azt tudhatjuk meg, hogy függetlensége „meghatározott feltételekhez” van kötve. Többet is.

Állásfoglalás


Az a politikai manőver, amellyel az Axel-Springer-Budapest megszerezte 6 megyei napilap, 5 hetilap, több folyóirat, 10 városi lap, több mint 40 üzemi újság és más vidéki alkalmi periodikák kiadási jogát, súlyosan sérti a nemzet anyagi érdekeit.

– A megkötött megállapodások értelmében az Axel-Springer-Budapest ellenőrizhetetlen ellenértékért vagy ellenérték nélkül jutott hozzá több száz képzett szakemberhez, negyedmillió előfizetőhöz, megszerzett évi több száz millió forint hirdetési bevételt.

– A megállapodásokban rögzítették, hogy az adózott nyereség 90%




(dési): Újabb MSZP-s vagyonátmentés?

Mit szabad a Szabad Földdel
One man show


A Szabad Föld című hetilap az egyik legsikeresebb és legnyereségesebb e műfajban. A Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelenő periodika tavaly hetente hétszázötvenezer példányban látott napvilágot, nyeresége a negyvenöt millió forintot is elérte. Nos, e politikai és gazdasági hasznot egyaránt hajtó kiadványt százmillióért eladták. A Hírlapkiadó Vállalattól a Közép-Európai Fejlesztési Társaság vette meg.

Igazságos osztozkodás

A százmilliót igazságosan háromfelé osztották.




Andor Mihály: Pártok és polgármesterek


Talán most készül az SZDSZ elkövetni egy újabb hibát. Az sem vigasztal, hogy az MDF-fel együtt készül rá. Az országgyűlési választások óta egyre sűrűbben hallom a két legnagyobb párttól, hogy most aztán: fel a helyhatósági választásokra!

Még senki sem fejtette ki bővebben, mire gondol, de körvonalak már sejlenek. Olyasmi lenne ez, mint a képviselő-választás volt.


Kiss Csaba: Franciaország

Őrködni a telekommunikáció szabadsága felett…
TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


Bármilyen különös is, a francia rádiós és televíziós szabályozás alapja egy még 1837-ből származó törvény, amely megtiltotta, hogy állami engedélyezés nélkül bárki is táviratokat továbbítson. 1857-ben az akkor már meglévő távíróvonalak állami monopóliumot biztosítottak törvényben, 1923-ban jelent meg az első szabályozás a rádióadókról. Ettől kezdve egészen 1982-ig a rádió és a televízió állami monopólium volt, csupán ekkor hoztak törvényt arról, hogy bárki indíthat rádióadásokat vagy televíziós programokat – de a frekvenciák elosztása ekkor is, azóta is állami engedélyezéstől függ.

(Pogány Sára): Kaszópusztai vadászparadicsom


A tavalyi év egyik bestsellerében, Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyvében olvashatjuk: „Kaszópusztán a miniszter »kihasított« magának (és illusztris vendégeinek) egy darabka részt Magyarország területéből. Mintegy 135 km hosszúságban kb. 3 méter magas kerítést építtetett egy »maszek« vadrezervátum létesítése céljából. A kerítés mentén vadászkocsival járható út is készült, de nem felejtkezett el a miniszter a lesállásokról, a pihenőhelyekről, a hidakról és a beugrókról sem.

K. Cs. [Kiss Csaba]: Egyesült Államok

Szabályozáscsökkentő szabályozás – a köz érdekében
TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


Az Egyesült Államokban 1934-ben hozták meg a kommunikációs törvényt, amely akkor nemcsak a rádióállomások működtetésére vonatkozó szabályokat tartalmazta, hanem az egyéb kommunikációs eszközöket, így a távírótársaságok működésével kapcsolatos előírásokat is. Később a rendelkezések hatályát kibővítették előbb a televíziós adásokra, majd a mesterséges holdakkal, illetve a kábelrendszerekkel működő televíziós adásokra is. Még az 1934-es törvény bízta az egész kommunikációs hálózat felügyeletét és szabályozását a Szövetségi Kommunikációs Bizottságra (FCC).

Vargha Márton: Kié az adat?


Könyves Tóth Pál: A számítógépes adattárolás, elemzés nehéz helyzetbe hozhatja az embereket. Egy személy térben és időben elkülönülő cselekedetei könnyen összekapcsolhatóvá válnak, és – esetleg nem is igaz – következtetések vonhatók le belőlük. Vagy megfigyelhetik például, hogy ketten többször szállnak meg ugyanakkor, ugyanabban a szállodában, és ebből azt gondolhatják, valamilyen kapcsolat van közöttük.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon