Skip to main content

Játéktér

Kőszeg Ferenc: Kötekedve a halottal

Féloldalas emlékezés Bence Györgyre

A hatvanöt éves korában váratlanul elhunyt Bence György, akinek temetésén együtt voltak jelen az SZDSZ meg a Fidesz alapítói, meggyőződéses ellenzője volt lapunk elődjének, a szamizdat Beszélőnek. Hárman írjátok, annyian is olvassák, mondta egy házibuli sötétjében, valamikor a 80-as évek elején. Kihegyezett megfogalmazásai olyan szúrósak voltak, hogy nem lehetett őket nem tudomásul venni, nem lehetett őket elfelejteni. Bökései túlélték keletkezésük pillanatát, szállóigévé váltak. Ez tette őket annyira veszélyessé.

Pál Attila: Hatalmi harcok háromszöge

A csádi fővárosnak beszédes neve van: N’Dzsamena – „hagyjanak minket békén!”

A tavalyi esztendő fejleményeit ismerve erre kevés a remény. Novemberben például rendkívüli állapotot kellett kihirdetni Csádban a heteken át tomboló súlyos etnikai villongások miatt, amelyek több mint háromszáz halálos áldozatot követeltek.

Kerpel-Fronius Gábor: Elgéppuskázott lehetőség

„Nehéz megindultság és feltörő érzelmek nélkül felidézni annak az embernek az arcát és alakját, aki az 1956-tal kezdődő korszak élő lelkiismereteként vonul be a magyar történelembe” – ezekkel a búcsúztatóra illő szavakkal kezdi Modor Ádám könyvének Összegzését.1 Az olvasóra annak a kérdésnek a megválaszolása marad, hogy a Krassó Györgyöt bemutató kötetnek nem vált volna-e javára ennél némileg nagyobb távolságtartás.

Demszky Gábor: Solt Ottilia emlékére

Halála tizedik évfordulóján

Annak a háznak a falán, ahol Solt Ottilia élt, ma emléktábla hirdeti emlékét. Mi, a barátai az igazi emléktábláját persze a szívünkben és agyunkban hordozzuk, ahova felírtuk azt a rengeteg nagyszerű emléket, amit őrzünk róla, és azt a rengeteg, egyszerre hihetetlenül merész és ugyanakkor hétköznapi hősi tettet, amit végbevitt.

Kis János: Emberi jogok egykor és most

1975. augusztus 1-jén az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevői aláírták a Helsinki Záróokmányt. A megállapodás rögzítette a demokratikus államközösség és a szovjet birodalom közti enyhülés alapelveit, és új fejezetet nyitott a két világrendszer közti gazdasági, tudományos, technológiai és környezetvédelmi együttműködés terén. A felek ünnepélyesen lemondtak a második világháború után kialakult államhatárok egyoldalú módosításáról. Ez a gesztus általános békeszerződés híján is szentesítette a Szovjetunió hódításait. Cserében a kommunista vezetők tudomásul vették, hogy államuk polgárai szabadabban utazhatnak, és könnyebben férhetnek hozzá a demokratikus világ uralkodó eszméihez.

Papp László Tamás: Egy amerikai Judeofóbiában

David Duke magyarul megjelent könyvéről

A Gede Testvérek jóvoltából hazánkat is útba ejtette dedikálással egybekötött nemzetközi haknikörútján David Duke judeofób bestselleríró. A Ku-Klux-Klan reorganizációjában múlhatatlan érdemeket szerző hajdani kormányzójelölt, Louisiana szövetségi állam képviselőházának egykori tagja Zsidó szupremácizmus című művével vette célba a magyar könyvpiac bizonyos szegmenseit.

Kádár András Kristóf: A törvény felett, avagy elszámoltatható-e a rendőrség?

Az elmúlt két hónap eseményei igen élesen vetették fel a rendőrség és az emberi jogok viszonyának kérdését. A társadalom most szembesül azokkal a problémákkal, amelyekre különböző jogvédő szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hosszú folyamat csúcsosodott ki azokban a rendőri túlkapásokban, amelyek a tévéközvetítéseknek köszönhetően ország-világ szeme láttára zajlottak. A rendőri vezetőknek és a politikusoknak a történtekre vonatkozó megnyilvánulásai sajnos arra mutatnak, hogy a problémákkal a közeli jövőben sem kívánnak szembenézni.

Széky János: Az eltűnt jobboldal nyomában

Miután Debreczeni Józsefet Az új miniszterelnök féloldalassága miatt hol csöndes, hol zajos gúnnyal, de mindig kíméletlenül bírálták a baloldali és liberális politikai térfélen is, már csak az elegancia kedvéért sem szeretném hasonló modorban bizonyítani saját függetlenségemet és részre-nem-hajlásomat. Így is, úgy is letagadhatatlan, hogy az életrajzíró majdnem annyira elfogult Gyurcsány Ferenc iránt, mint annak idején – szintén bevallottan – Antall József iránt volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon