Skip to main content

Játéktér

Pogonyi Lajos: Ásó, kapa, nagyharang

Mátay Mónika történésszel a „Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben 1793–1848” című könyvéről Pogonyi Lajos beszélgetett

Pál Attila: Összetört szarv

Több hétig tartó véres harcok után, június első napjaiban az Iszlám Bíróságok Szövetsége (IBSZ) nevű szervezet elfoglalta Mogadishut, és bejelentette: véget vet a másfél évtizedes anarchiának, békét és rendet teremt. Csakhogy Sziad Barre elnök uralmának megdöntése (1991) óta a Sarif Sejk Ahmed vezette kabinet már a tizenötödik, amely ezt ígéri a sokat szenvedett szomáli népnek.

Szilágyi-Gál Mihály: A szép nyilvános jellege

Hannah Arendt és Friedrich Schiller Kant esztétikájáról

Különböző filozófiai nyelveken Kant, Schiller és Arendt azt mondja el, hogy a világgal való esztétikai kapcsolatunk, a szépre és a csúnyára vonatkozó ítéleteink egyszersmind viszonyt teremtenek az ítélő és annak embertársai között. Esztétikai felfogásuk világlátás, mert nem a dolgok szépségét taglalja, hanem a szépség szerepét a világban.

Aryeh Neier, Leonard Benardo: Hajtóvadászat az orosz civilek ellen

Január 10-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Oroszországi Föderáció egyes törvényeinek kiegészítéséről szóló törvényt, amely radikálisan korlátozza a civil, nem kormányzati szervezetek függetlenségét. Tavaly december végén az orosz parlament alsóháza, a duma harmadik olvasatban, nagy többséggel hagyta jóvá a törvényjavaslatot: 357-en szavaztak mellette, és mindössze húszan ellene. A régi szép időket idézve Putyin aláírásának tényét mindaddig nem hozták nyilvánosságra, amíg az orosz kormány hivatalos lapja, a Rosszijszkaja Gazeta egy héttel később nem tudósított róla.

Pál Attila: Gazdag szegények

Az már biztos, hogy június 18-án nem tartják meg az általános választásokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A legfrissebb hírek szerint július 30-án kerülhet sor az eredetileg tavaly nyár elejére tervezett voksolásra. Remélhetőleg ezzel véget ér a majdnem tíz éven át tartó és szerényebb becslések szerint is legalább négymillió halálos áldozatot követelő, féktelen és értelmetlen öldöklés.

Lattmann Tamás, Valki László: Egy diktátor korai halála

Szomorúan értesültünk a diktátor korai haláláról. Ha még adott volna neki néhány évet a sors, a törvényszék folytathatta volna az eljárást, és Milosevics lett volna az első államfő a történelemben, akit háborús bűncselekményekért elítélnek. Így meg kellett elégednünk azzal, hogy ő volt az első, akit egyáltalán bíróság elé sikerült állítani. Ennek a jelentőségét sem szabad lebecsülni, a nemzetközi politikai és jogi gondolkodás fejlődéséhez azonban nagymértékben hozzájárult volna, ha ügyében jogerős ítélet születik.

Pál Attila: Eritrea–Etiópia: éhhalálharc

Afrika szarva, ahol még a tevék is keresve-keresik az árnyékot, a Föld talán legforróbb térsége. De nem csupán az éghajlati adottságok, hanem az évszázadok óta folyamatosan feszült politikai légkör, a szinte szakadatlan háborúk miatt is. A Vörös-tenger afrikai partvidékének déli felén az ellenségeskedések – a fekete kontinensen megszokottól eltérően – nem elsősorban etnikai, vallási gyűlölködésből fakadtak, hanem többnyire jól tetten érhető gazdasági okokból.

Sárosi Péter: Szexmunka

Az emberi jogok margóján

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon