Skip to main content

Játéktér

Jankovics László: Hitelesség a gazdaságpolitikában

Nemzetközi trendek és hazai deficitek

Máté-Tóth András: II. János Pál pápa műve

II. János Pálról már életében számos mű jelent meg, legtöbbjük életrajzát dolgozta fel. Halála után ezek a művek kiegészültek néhánnyal, melyek inkább csak abban különböztek a korábbiaktól, hogy életének utolsó szakaszával is behatóbban foglalkoztak. Ilyen nagy egyéniség és ilyen hosszú időn át regnáló pápa igazi életműve azonban nem életrajzának pontos megírása révén, hanem gondolkodásának, az uralkodása idején felmerült vagy általa aktuálissá tett témáknak és az azokra adott válaszainak elemzése révén értékelhető igazán. Természetesen ehhez hiányzik még a kellő történelmi távlat. Mindazonáltal a róla szóló, főleg teológiai elemzések újraolvastával és esetleg néhány szemponttal történő kiegészítésével már most meg lehet kezdeni a műve értékeléséről szóló érdemi vitát.

Bakó Dorottya: „Ti vagytok a föld sója”

1648. november 26-án X. Ince pápa kiadta Zelo domus Dei kezdetű bulláját, melyben érvénytelennek nyilvánította a vesztfáliai béke megállapodásait. A béke, melyen ekkor még alig száradt meg a tinta, a harmincéves háborút zárta le, azt a pusztítást, melyben Németország hatalmas vidékei váltak a földdel egyenlővé, és lakossága megtizedelődött a harcokban, éhínségekben, járványokban. Nem ez volt az első kísérlet arra, hogy fegyverrel töröljék el a protestantizmust a föld színéről, de ugyanúgy, ahogy közel száz évvel korábban, ez a próbálkozás is kudarcba fulladt – a békeszerződés 7. pontja kimondja a katolikus, evangélikus és református vallás egyenjogúságát.

Bárd Petra: Az elveszett alkotmány?

Az EU-alkotmánytervezet főbb jellegzetességeiés alkotmányjogi összefüggései

Jelen írásban az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének jogi, közelebbről pedig alkotmányjogi vonatkozásaival foglalkozom. Mivel a tervezet szövege számtalan forrásból ismerhető, magyar nyelven is letölthető és nyomtatott formában is hozzáférhető,1 ezért összefoglalómban pusztán az alkotmányjogi szempontból releváns összefüggéseket vizsgálom, mindenekelőtt a hatalommegosztás és az alapjogok védelmének és e védelem kikényszeríthetőségének kérdéseit.

Papp László Tamás: Bolyongás a politikai mátrixban

Aki látta a Wachowski-fívérek trilógiájának bármelyik részét, tudja, az ő világukban mi a Mátrix. Egy szuperintelligens komputerprogram, amely képes manipulálni az emberi tudatot. Elhiteti velünk, hogy szabadok vagyunk, miközben kábelekkel telitűzdelve fekszünk egy tartályban. A film a valóság érzékelésének határaira kérdez rá. Hogy vajon tényleg az-e a realitás, amit annak látunk. Ha valaki úgy gondolja, ez afféle posztmodern köldöknézés, téved.

Pap András László: Kisebbségek és diaszpórajog

Egymásrautaltság és orientációvesztés

A 2004. december 5-ei népszavazást követően megkerülhetetlen a nemzetállam és a diaszpóra viszonyának átfogó vizsgálata.

Borsányi András: A Vajdaság nem Koszovó

A vajdasági Horgoson két szomszédos családi házban 2005. február 1-jén találtak rá egy magyar család hat tagjának holttestére, közöttük két gyermek tetemére.

Fábián István: Gyorsulva a lejtőn

A 2004-es kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Avram Hershko a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásán a következőket mondta: „Nagy felfedezésekhez nem mindig kell hipermodern laboratórium...” Valóban, jól képzett kutatók nélkül a legjobban felszerelt kutatóintézet is csak annyit ér, mint egy gazzal benőtt külvárosi gyártelep.

Szabó Máté: Európai Magyarország 2004-ben?

A civil társadalom esélyei az új Európában

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon