Kun István: A rongyrázó díszburkolat

Hogyan üssünk lovaggá egy falut? Hogyan avassunk várost? Nagy sora van annak!

• Tovább

Sándor Klára: A Da Vinci-kód üzenete: nehéz napok előtt a Vatikán?

Sokan fogadtak volna rá, hogy a Vatikán Dan Brown A Da Vinci-kód című könyvét¹ nem részesíti majd olyan odaadó fogadtatásban, mint Mel Gibson naturalista Passióját: a regény hívő szemmel olvasva blaszfémia. Középpontjában az áll, hogy Mária Magdolna nem pusztán Jézus követője volt, hanem gyermekük anyja, maga a Szent Grál, aki méhébe fogadta be Jézus vérét – e királyi gyermek utódai a Merovingok és leszármazottaik. Másrészt Brown enyhén szólva kedvezőtlen képet rajzol az Opus Deiről, a konzervatív katolicizmus legsikeresebb hadoszlopáról.

• Tovább

Marosán György: Intelligens tervezés

1 hozzászólás

„A tábla alsó sarkában lévő képletsort nem értem” – szólalt meg elsőként egy idős professzor Einstein kanadai előadásán, miután a meghívott világhíresség befejezve mondanivalóját, felszólította hallgatóságát, tegyenek fel kérdéseket. „Ez állítás volt, és nem kérdés. Kérem a következőt” – volt a fizikus válasza. A tudományban, ahol csupán az érdekes kérdést és a megalapozott választ illeti elismerés, az efféle reakció érthető. Az átlagpolgár világában azonban a tekintélyek és a hiedelmek az irányadók. Itt inkább Churchill tanácsa járja, aki egy neki írt beszédet olvasva, egy megállapításnál a lap szélén a következő megjegyzést tette: „Gyenge érv. Hangosan mondani!”

• 1 hozzászólás
• Tovább

Szummer Csaba: Freud avagy a modernitás mítosza

• Tovább

Gavra Gábor: Hazai pályákon

Miközben a két nagy parlamenti párt vezetői a korai kampánykezdettől óvnak, a szocialisták szeptember elején megkezdték 2006-os választási kampányukat. A Fidesz épp a novemberi Beszélő lapzártájakor indítja el a maga sokadik név- és logóváltással egybekötött, narancssárga buborékokra épülő imázskampányát; Hiller pártelnök közlése szerint közeleg a baloldal offenzívájának második szakasza is.

• Tovább

Jankovics László: Eurósirató

Régóta visszatérő sirám a monetáris politikai szakkérdésekkel és az európai integráció keleti kibővülésének problémáival foglalkozó közgazdászok és más társadalomtudósok között, hogy az esemény jelentőségéhez képest túlzottan csekély figyelem övezi a közös európai valuta bevezetését mind a politikai elit, mind a széles értelemben vett közvélemény részéről. Most viszont nem lehet ok panaszra: rövid idő leforgása alatt a politikai napirend kiemelt helyére repült az euró, közéleti napi- és hetilapok címlapján szerepel folyamatosan a téma, különös tekintettel a céldátum elhalasztása kapcsán kirobbant „évszámháborúra”.

• Tovább

Zolnay János: Diósi Ágnes (1932–2005)

• Tovább

Kende Péter: „A baloldal” és „a nemzet”

• Tovább

Csaba László: A rendszerváltozás vége – új bizonytalanságok kezdete

A felemelkedő Európáról szóló áttekintés legfőbb célja az, hogy hozzájáruljon annak az új korszaknak a közgazdaságtanához, amelyben már nem a szocializmus öröksége határozza meg az emberek gondolkodását, a formális és az informális intézmények működését, így a gazdaságot és a társadalmat sem.

• Tovább

Nagy Boldizsár: Bős-breviárium

• Tovább