Skip to main content

Külföld

Orosz István: Ahol még tudják: hol lakik az Úristen


A transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásai

A felmérés adataiból először is az derül ki, hogy Nagy-Britannia korántsem annyira szekularizált társadalom, mint az első pillantásra tűnhetne. Mert igaz ugyan, hogy a válaszolóknak csupán 18 százaléka jár templomba heti rendszerességgel, ugyanakkor mindössze 14 százalék gondolja magáról, hogy egyáltalán nem vallásos. A többség valamiféle közvetített, eltávolított módon érvényesnek érzi a transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásait.


Yehuda Lahav: A kezdet vége

Izrael–Palesztina


Izrael és Palesztina várható kölcsönös elismerését persze valószínűleg a történelem is mérföldkőnek fogja tekinteni. S minden bizonnyal sokan fogják megalapozottnak találni az izraeli realisták álláspontját, mely főként az alábbi tézisekre épül:

1. Az arab–izraeli viszály gyújtópontja a palesztin kérdés – ezen kívül nincs valós ellentét Izrael és más arab népek között.

2.




Helga Hirsch: Az inga balra lendül


Varsó, a választások utáni éjszaka. Döbbent arcok a vesztesek között: a Szolidaritás-utódpártok kénytelenek megint átadni az éppenhogy megszokott hatalmat.

Bíró Béla: Bent vagyunk…

Románia


Meglepetések

Az RMDSZ vezetőinek marosvásárhelyi tanácskozása, mely az ún. Neptun-gate botrány vádlottjainak ügyében is ítéletet ígért, érthető módon a román sajtó érdeklődésének is a középpontjába került. A kérdés fontosságát növelték a Románia Európa tanácsi felvétele körüli bonyodalmak is. A tanácskozáson részt vevő román újságírók azonban az egyik meglepetésből a másikba estek. Ők ugyanis az előzetes nyilatkozatok alapján arra számítottak, hogy a tanácskozáson az RMDSZ radikális és mérsékelt vonala fog megütközni.


Kiss Ilona: Befejezett jövő?


Moszkva mindig tartogat meglepetéseket az ideérkezőnek. Különösen az utóbbi három évben, amióta a hatalom maradékának s a keletkező újnak arra sincs ereje, hogy korlátokat szabjon. A „minden megengedett” állapotában tobzódó, az ideológiai tiltásoktól megszabadult orosz sajtó berkeiben e sorok írója mindössze egyetlen tiltást talált moszkvai tartózkodása második napján.

Kiss Ilona: „Nyilván engem is letartóztatnak”


Beszélő: Ön nem volt benn a parlament épületében?

A múlt keddig voltam ott, de akkor nem tudtam visszamenni a blokád miatt. A mesterségesen kívül rekesztett kb. 160 képviselő a Krasznaja Presznya kerületi tanácsi irodáján gyülekezett. Vasárnap, amikor a tömeg áttörte a blokádot, természetesen én is visszamentem. De közben más dolgom volt.

Beszélő: Micsoda?

Különféle szervezési ügyek. Például én voltam az egyike azoknak, akik részt vettek a II.






Tálas Péter: Mit ér a győzelem, ha bal?

Lengyelország


Bármilyen meglepőnek tűnik, az idei választásokat a szavazópolgároknak mindössze 5-10 százaléka és a posztszolidaritási politikai elit nyerte meg a baloldal számára.

Kiss Ilona: Moszkvai fuccs

89 halálos áldozat, félezer sebesült


A moszkvai közönség egy része mintha az ostrom alatt sem vett volna tudomást a veszélyről: egymást taposva tolongtak a Moszkva folyó közeleső hídján s a szemközti épület tetején, egymás szavába vágva ecsetelték a látványt: a nők kis színházi látcsövükkel, a férfiak vadásztávcsővel a kezükben szemlélődtek. Előző este, az Október téren sem az ott meghirdetett tüntetésre ment a többség – konstatálták meglepve a rádióriporterek –, hanem inkább színházba a Ruszlán és Ljudmillára, s fütyültek a másik Ruszlán (Haszbulatov) sorsára.

Vytautas Radzvylas: Megint Litvánia lesz az első?


Brazauskas hétfőn valóban otthon maradt, de nem a jobboldali szélsőségei miatt egyre inkább elszigetelődő egykori függetlenségi mozgalom követelésére, hanem a litván–orosz tárgyalást előkészítő litván szakemberek javaslatára.

Kiss Ilona: Muszáj-birodalom?

Oroszország


Ezúttal azonban ez a szabály sem működött: Haszbulatov orosz parlamenti elnök a nyár folyamán Thatcher asszonyt sértette meg legdurvábban. A vaslady ugyanis egy tévéinterjúban az orosz parlament feloszlatását javasolta, mire a felpaprikázott orosz házelnök – ahogy magát nevezi: szpíker – visszaüzente neki: a lordok házát oszlassa fel, ne az orosz parlamentet.

Az orosz parlament valóban soha nem volt ilyen távol a megszűnéstől, mint most: bár Jelcin esküdözik, hogy őszre még alkotmánysértés árán is új választásokat ír ki, ehhez a jelenlegi parlament aligha adja beleegyezését.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon