Skip to main content

Külföld

Az NDK-ellenzék válasza Adam Michniknek

Nem engedjük, hogy a falat kelet felé eltolják


Természetesen: „különleges időket élünk. Egész Közép-Európa a rendkívüli változások útjára lépett”. Elismerjük a Gazeta Wyborcza 150. számában az ön által megjelentetett szavak fontosságát. A kis NDK bekapcsolódott abba a folyamatba, amelyben a totalitárius sztálinista diktatúrákból a demokrácia felé haladnak az országok. Ennek az elkábított országnak az ébredése Önöknek nyilván meglepetés volt. Mi számítottunk erre, s minket csak a változások hirtelensége lepett meg. Leginkább a fal lerombolása jelzi a 40 éves elnyomás végét.

Adam Michnik: Kérdések a németekhez


Különleges időket élünk. Egész Közép-Európa a rendkívüli változások útjára lépett. Föléledt Németország újraegyesítésének kérdése. A Gazeta Wyborcza az első lengyel újság, amely nyíltan írt a németek azon jogáról, hogy saját államukban élhessenek. Arról, hogy Németország egyesítése mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. E lap hasábjain kezdettől fogva bíráltuk a Honecker-rezsimet, s támogattuk az NDK demokratikus ellenzékének követeléseit, a németek törekvését igazságos és szabad életre.

Szabó Miklós: Nincsen többé geopolitikai helyzet


Amikor térségünkben a nép megmozdult, hogy szabadságát kivívja, mindenkor felemelkedett a prófétai kéz, benne a térkép, és felhangzott az intelem: „geopolitikai helyzet”. Furcsa dolog ez a fránya geográfia. Kubában, Nicaraguában sohasem volt geopolitikai helyzet. Ezeknek a rezsimeknek a vezetőiben sohasem merült fel az aggály, hogy az USA tőszomszédságában, a „hátsó udvarban” a nyugati szuperhatalom talán nem fog ilyen végletesen Amerika-ellenes rendszereket eltűrni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon