Skip to main content

Külföld

Szilágyi Imre: Elnökválasztás Szlovéniában


Az április 22-én tartandó második fordulóban a köztársasági elnöki tisztért Joze Pucnik, az egyesült ellenzék elnökjelöltje, és Milan Kucan, az újjáalakult Szlovén Kommunista Szövetség jelöltje indul versenybe a választók szavazatáért.

A Milan Kucant bemutató újságok (pl. a Mladiná) címlapján és fényképes illusztrációin kellemes megjelenésű, őszes úr mosolyog az olvasóra. Az előnyösen fényképezett Kucan 1941-ben született. 1959 és 1963 között Ljubljanában a jogi egyetem hallgatója volt. Életútja ezután a klasszikus pártkarriernek megfelelően alakult.


Wojciech Maziarski: Milyen Európába?

Lengyel vélemény a pozsonyi csúcs után


Megrendezte ezt a cseh író! A pozsonyi előadáson fellépett: a lengyel tábornok, aki 1981-ben börtöncellába zárta a társadalmat, s most épp a reálszocializmus lebontását jelképezi; a magyar miniszterelnök, aki azt a pártot képviseli, amelyik épp elbukott a választásokon, és a társadalom által már 40 éve várt pihenőre készülődik, valamint maga a Szerző: a drámaíró és értelmiségi, akinek a nép akaratából a börtönpriccset palotatermekre kellett váltania.

Reinhardt Weisshuhn: Gazdasági csodára várva


„Szocializmus helyett szabadságot”

Március 18-án a Német Demokratikus Köztársaság szabadon, demokratikusan és titkosan, a saját kapitulációját választotta. A választók, akik 40 éven át becsapottnak érezték magukat, valódi árukat és valódi pénzt akarnak, mégpedig azonnal. Úgy hiszik, hogy ezt leginkább a szövetségi kancellár biztosíthatja számukra, hiszen ő annak a sikeres államnak a vezetője, amely az NDK népessége számára fennállása óta a mérce volt.


K. I. [Kiss Ilona]: Az irgalom hete


A húsvéti ünnepek eufóriáját Litvániában újabb drámai fenyegetés bénította meg. Gorbacsov és Rizskov ultimátumot intézett a litván parlamenthez: ha két napon belül nem vonják vissza függetlenségi nyilatkozatukat, akkor a szovjet kormány gazdasági blokádot intéz ellenük. Erre a radikális lépésre az alábbi három, törvénysértőnek minősített litván intézkedés szolgáltatott ürügyet.

1. Az új litván alkotmány szerint litván állampolgárságot csak az kaphat, aki kötelezettséget vállal a független Litvánia alkotmányának megtartására.


K. I. [Kiss Ilona]: Megalakult a Szovjet Szabad Demokrata Párt!


„Ha önök is úgy vélik, hogy a Szovjetunióban árult szeszes italok minősége csapnivaló, ára viszont elképesztően magas, akkor már legalább egy pontban egyetértenek a szovjet szabad demokraták programjával.” – Nem tudni, híveket vagy ellenfeleket akart-e toborozni a szovjet tv riportere, mindenesetre ezzel a mondattal vezette be a tudósítását, melyben hírül adta, hogy március 31-én „Moszkva egyik, húszas évekből származó, s a kubizmus klasszikus korszakát idéző épületében megalakult a Szovjet Szabad Demokrata Párt”.

Kiss Ilona: Óvakodj a törpétől


Az elmúlt napokban újabb üzenetváltásra került sor Gorbacsov és a litván vezetők között, de a köztársaság önállóságának ügye még mindig nem mozdult el a holtpontról: az elnök továbbra is a jogellenes függetlenségi nyilatkozat visszavonását követeli, a litván parlament viszont továbbra is ragaszkodik elhatározásához, bár látnak lehetőséget a tárgyalások elindítására is.

Nehéz megmondani, milyen szándékok húzódnak a mostani ultimátum mögött, s az azt megelőző akciók (a katonai jelenléttel kapcsolatos hírzárlat és dezinformáció) hátterében.


Szilágyi Imre: Választási részeredmények Szlovéniában


– Milyen részeredményeket tudnak már?

– Szlovéniában az április 8-i választásokon a köztársasági elnökre, a köztársaság elnökségére és a parlament összetételére szavazott a lakosság. Hangsúlyozva, hogy a részeredmények nem feltétlenül azonosak a végleges számokkal, a következőket mondhatom: a köztársasági elnök személyére leadott szavazatok alapján az első helyen Milan Kucan, a Szlovén Kommunista Szövetség elnöke áll, míg Joze Pucnik, az Egyesült Ellenzék (DEMOS) a második helyet foglalja el.


Szilágyi Imre: Szlovénia választások előtt


Az 1990. április 8-án tartandó szlovéniai választások a lakosságot négy nagy csoportra osztották. A közvélemény-kutatások szerint, bár február óta folyamatosan csökken, még mindig 20-25% körül van azok száma, akik még egyik párt mellett sem döntöttek. Magyar szemmel nézve feltűnően magas, 15-20% körüli a megújult Szlovén Kommunista Szövetségre szavazók aránya.

Kiss Ilona: Összeláncolva…


„Nem kell ide semmiféle álláspont: litván törvények nem léteznek és punktum” – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon a szovjet főügyészhelyettes a szovjet televíziónak adott vasárnapi interjújában, miután kifejtette, hogy az önkényesen hozott több mint ötven új litván törvény szöges ellentétben áll a Szovjetunió alkotmányával, s ilyen esetekben „természetesen” a központi alkotmány a magasabb szintű és az irányadó.

Barna Imre: Bíró Zoltán óvatosságra int


A la Repubblica című olasz napilap 1990. március 22-i és 23-i száma kétrészes helyszíni tudósítást közöl a választásra készülő Magyarországról. A 23-i szám a kelet-európai nacionalizmusok kérdését feszegeti, és többek között egy Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetésből is idéz.

Az MDF-et érő antiszemitizmus-vádat Bíró Zoltán határozottan visszautasítja, és a „vetélytárs”, vagyis a szabad demokraták kitalációjának minősíti, mondván, hogy az SZDSZ csupán a Fórum lejáratására törekszik vele, „főleg az Egyesült Államokban”.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon