Skip to main content

Külföld

Krasztev Péter: Mire lesz képes egy beteg társadalom

Beszélő-beszélgetés Dimitar Ludzsev bolgár ellenzékivel


Beszélő: Még mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, megkérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Ki az a Dimitar Ludzsev, aki szinte máról holnapra a bolgár politikai élet egyik főszereplőjévé vált?

Ludzsev: Szociológa és történelem szakot végeztem a szófiai egyetemen.


Zaválnij Georgij: Két hónapja a szakadék szélén…

Balti körkép
„Fortuna vagy Gorbacsov kezében vagyunk?”


Igen ellentmondásosak a litván gazdasági blokádról érkező hírek. Algirdas Brazauskas a napokban tette közzé a szállítási tilalom alá eső áruk titkos moszkvai listáját, amely kőolajon és földgázon kívül számos más alapvető cikket tartalmaz.

Barcsi János: És Szerbia?…

Milosevicsék és fundamentalisták


Elsősorban nyugati – főként amerikai – nyomásra április közepén megszüntették Koszovóban a rendkívüli állapotot, ugyanakkor amnesztiát kapott több mint száz albán nemzetiségű politikai fogoly. Az amnesztiarendelet nem terjedt ki mindenkire, sőt, a koszovói albán alternatívok több közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy április folyamán több fiatal aktivistájukat letartóztatta a hatóság.

A szerb politikai pártok, mozgalmak programcéljai tekintetében az egyik vízválasztó minden kétséget kizáróan az lesz, ki hogyan tekint az albán kérdésre.


Kiss Ilona: A tájékoztatás katasztrófája

Csernobil


„A hazugság négy éve”


A Russzkaja miszl nem alaptalanul adta ezt a címet a csernobili tragédia negyedik évfordulójára készített összeállításának.

Ara-Kovács Attila: Válaszd a kisebbik rosszat…

Románia


A régi rend letéteményese

Igaz, az erővonalak Romániában másutt húzódnak, mint Kelet-Európa bármely más államában. A decemberi fordulat puccsjellege – és a KGB-nek abban betöltött, immáron több mint valószínűen kulcsszerepe – csak mostanában kezdi rádöbbenteni a tényleges valóságra a leginkább érintett egyszerű románt, megzavarván ugyanakkor jócskán az országban a politikai tájékozódást.


Szilágyi Imre: A populisták győzelme a liberális értelmiségiek fölött

Választások Horvátországban


Skrabalo úr, milyen eredménnyel zárult az első forduló?

A 22-én megtartott forduló a parlamenti helyek egyharmadát illetően hozott döntést. Ezen a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a szavazatok mintegy 42%-át szerezte meg. A Horvát Kommunista Szövetség (SKH) 25%-ot, míg a Nemzeti Megegyezés Koalíciója – amelynek a Szociálliberális Szövetség is tagja – 16%-ot kapott, a többi szavazaton pedig több kis párt osztozott. Valószínű, hogy az eredményen a május 6-án tartandó második forduló már nem változtat lényegesen.


Eörsi István: Egy újfajta félelem bűvöletében


Nixon elnök egy ízben megkérdezte külügyminiszterét, hol áll politikailag Szolzsenyicin. „Kicsit jobbra a cároktól” – válaszolta Kissinger, és magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a kommunizmus az orosz író szerint Oroszország elnyugatosodásának következménye.

A Süddeutsche Zeitung washingtoni tudósítója, Carlos Widmann a lap április 28–29-i számában ezzel az anekdotával érzékeltette, hogy mekkora megdöbbenést vált ki még konzervatív amerikai politikusok körében is az orosz jobboldal szellemi arculata.


Varga György: Történelmi kerülő nélkül

Beszélő-beszélgetés Václav Havellal


Beszélő: Napjaink uralkodó európai irányzata az integráció. Országaink közös célja, hogy bekerüljünk egy ilyen, integrálódott Európába. Ugyanakkor éppen ez a földrajzi térség – Közép-Európa – az, ahol felerősödnek különállást, nemzeti érzületek, sőt a nacionalizmus is fel-felüti fejét. Úgy tűnik továbbá, hogy a politikának az az önmeghatározása, hogy nemzetinek vallja magát, a közeljövőben meghatározó lesz térségünkben. Sokan ebben ellentmondást látnak.

(kőszeg): „A szikrát egy villanyszerelő pattintotta ki”

Beszélgetés Lane Kirklanddel, az AFL-CIO elnökével


Kirkland úr, munkatársaival együtt Lengyelországból, a Szolidaritás gdanski kongresszusáról érkezett. A Szolidaritás most részt vesz a lengyel kormányban, a szejm tagjainak nagy része a Szolidaritás támogatásával lett képviselő. Mi a véleménye: szakszervezet a Szolidaritás, vagy politikai párt?

Lane Kirkland: Nem politikai párt, hanem politikailag aktív szakszervezet. Az AFL-CIO hasonlóképpen politikailag aktív szakszervezet.


Vajna János: Egy figyelemre méltó kormányfői bemutatkozás

Folytatódnak a németországi változások


Szombaton megtartotta első ülését a 2+4-es bizottság – a két német állam, illetve a négy győztes hatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország külügyminisztereinek testülete –, amely az egyesülés „külső aspektusainak” tisztázására alakult. A megfigyelők kemény összecsapásra számítottak. A nyugati álláspont szerint az egész Németországnak NATO-tagnak kell lennie, legföljebb az egykori Kelet-Németország területén egy ideig még nem állomásoznak NATO-egységek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon