Beszélő: Még mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, megkérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Ki az a Dimitar Ludzsev, aki szinte máról holnapra a bolgár politikai élet egyik főszereplőjévé vált?
Ludzsev: Szociológa és történelem szakot végeztem a szófiai egyetemen.
Igen ellentmondásosak a litván gazdasági blokádról érkező hírek. Algirdas Brazauskas a napokban tette közzé a szállítási tilalom alá eső áruk titkos moszkvai listáját, amely kőolajon és földgázon kívül számos más alapvető cikket tartalmaz.
Elsősorban nyugati – főként amerikai – nyomásra április közepén megszüntették Koszovóban a rendkívüli állapotot, ugyanakkor amnesztiát kapott több mint száz albán nemzetiségű politikai fogoly. Az amnesztiarendelet nem terjedt ki mindenkire, sőt, a koszovói albán alternatívok több közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy április folyamán több fiatal aktivistájukat letartóztatta a hatóság.
A szerb politikai pártok, mozgalmak programcéljai tekintetében az egyik vízválasztó minden kétséget kizáróan az lesz, ki hogyan tekint az albán kérdésre.
„A hazugság négy éve”
A Russzkaja miszl nem alaptalanul adta ezt a címet a csernobili tragédia negyedik évfordulójára készített összeállításának.
A régi rend letéteményese
Igaz, az erővonalak Romániában másutt húzódnak, mint Kelet-Európa bármely más államában. A decemberi fordulat puccsjellege – és a KGB-nek abban betöltött, immáron több mint valószínűen kulcsszerepe – csak mostanában kezdi rádöbbenteni a tényleges valóságra a leginkább érintett egyszerű románt, megzavarván ugyanakkor jócskán az országban a politikai tájékozódást.
– Skrabalo úr, milyen eredménnyel zárult az első forduló?
A 22-én megtartott forduló a parlamenti helyek egyharmadát illetően hozott döntést. Ezen a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a szavazatok mintegy 42%-át szerezte meg. A Horvát Kommunista Szövetség (SKH) 25%-ot, míg a Nemzeti Megegyezés Koalíciója – amelynek a Szociálliberális Szövetség is tagja – 16%-ot kapott, a többi szavazaton pedig több kis párt osztozott. Valószínű, hogy az eredményen a május 6-án tartandó második forduló már nem változtat lényegesen.
Nixon elnök egy ízben megkérdezte külügyminiszterét, hol áll politikailag Szolzsenyicin. „Kicsit jobbra a cároktól” – válaszolta Kissinger, és magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a kommunizmus az orosz író szerint Oroszország elnyugatosodásának következménye.
A Süddeutsche Zeitung washingtoni tudósítója, Carlos Widmann a lap április 28–29-i számában ezzel az anekdotával érzékeltette, hogy mekkora megdöbbenést vált ki még konzervatív amerikai politikusok körében is az orosz jobboldal szellemi arculata.
Beszélő: Napjaink uralkodó európai irányzata az integráció. Országaink közös célja, hogy bekerüljünk egy ilyen, integrálódott Európába. Ugyanakkor éppen ez a földrajzi térség – Közép-Európa – az, ahol felerősödnek különállást, nemzeti érzületek, sőt a nacionalizmus is fel-felüti fejét. Úgy tűnik továbbá, hogy a politikának az az önmeghatározása, hogy nemzetinek vallja magát, a közeljövőben meghatározó lesz térségünkben. Sokan ebben ellentmondást látnak.
– Kirkland úr, munkatársaival együtt Lengyelországból, a Szolidaritás gdanski kongresszusáról érkezett. A Szolidaritás most részt vesz a lengyel kormányban, a szejm tagjainak nagy része a Szolidaritás támogatásával lett képviselő. Mi a véleménye: szakszervezet a Szolidaritás, vagy politikai párt?
Lane Kirkland: Nem politikai párt, hanem politikailag aktív szakszervezet. Az AFL-CIO hasonlóképpen politikailag aktív szakszervezet.
Szombaton megtartotta első ülését a 2+4-es bizottság – a két német állam, illetve a négy győztes hatalom, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország külügyminisztereinek testülete –, amely az egyesülés „külső aspektusainak” tisztázására alakult. A megfigyelők kemény összecsapásra számítottak. A nyugati álláspont szerint az egész Németországnak NATO-tagnak kell lennie, legföljebb az egykori Kelet-Németország területén egy ideig még nem állomásoznak NATO-egységek.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét