Skip to main content

Külföld

(Huncik Péter), f. [F. Havas Gábor]: (Félre) tájékoztatás?


Csak helyeselhetjük, ha a Magyar Rádió, Televízió és a sajtó a tizenöt milliós magyarság szócsövének tekinti magát. Bízunk benne, hogy kiváló újságíróink tisztában vannak vele, hogy megnövekedett akciórádiuszuk megnövekedett felelősséggel is jár. Tárgyilagos és önkritikától el nem zárkózó tudósítói magatartásukra annál égetőbb szükség van, mert napjainkban már a határainkon kívül élő magyarság távolról sem képez olyan egységes politikai tömböt, mint a diktatórikus elnyomatás éveiben.

Krasztev Péter: Itt a piros, hol a piros

Karneváli játék a bolgár választásokon


Vigasságok

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a bolgár választási rendszer a magyarnak kistestvére, ki sejtette volna, hogy az az egészen apró formai különbség, ami a két szisztéma között mégis fennáll, mennyire más hangulatot tud teremteni. Bulgáriában ugyanis nem iksszel vagy kereszttel szavaznak a polgárok, hanem színes cédulákkal, melyekhez még a választásokat megelőzően hozzá lehet jutni.


Wojciech Maziarski: MoZaikEmBeR


Milyenek a kopaszok? Mit akarnak a zsidók? Hogyan gondolkodnak a nők? Ostoba kérdések. Hiszen mindenki tudja, hogy különböző kopaszok, zsidók és nők vannak. Az utóbbi időben a lengyelek azt kérdezik: mit akar Walesa? A Szolidaritás főnökének nyilatkozatai és tettei alapján ítélve arra a következtetésre juthatna az ember, hogy ez is ostoba kérdés, mert különböző Walesák vannak. Sokszínű, pluralista, több rétegű társadalmi csoportot alkotnak a lengyel népen belül. Különböző pártokhoz tartoznak.

Egyszemélyes többpártrendszer

Az első párt a monarchista.




Tamás Gáspár Miklós: A demokratikus ellenzék első győzelme


Prágában és Pozsonyban hatalmas arányú választási győzelmet aratott a Honpolgári Fórum (ez a helyes fordítás!) szlovák és magyar szövetségeseivel (Közvélemény az Erőszak Ellen, Független Magyar Kezdeményezés). Először lesznek egy volt kommunista állam vezetői a letűnt rendszer régi, következetes ellenfelei – legalább részben. A többi kelet-európai választás nyertesei között alig van aktív régi ellenzéki. (Lengyelország persze külön eset. Jaruzelski, Siwicki és Kiszcsak rövidesen eltűnik majd a süllyesztőben.

K. I. [Kiss Ilona]: Dzerzsinszkij megadta magát…

Felfüggesztett függetlenség?


Az elmúlt héten egyre-másra érkeztek az optimistábbnál optimistább tudósítások, melyekből arról értesülhettünk, hogy a litván kérdés rendezése kimozdult a holtpontról. A megállapodásokból már-már arra lehetett következtetni: Moszkva megadta magát, hajlandó feloldani a Litvánia elleni gazdasági blokádot, ha – s ez az a feltétel, amely némi óvatosságra int – Litvánia is megadja magát, azaz, legalább a tárgyalások idejére felfüggeszti függetlenségét.

Grendel Lajos: Választási eredmények Szlovákiában


Beszámolómat – kis túlzással – úgy is kezdhetném, hogy a szlovákiai választások igazi hőse a választópolgár volt, nyertese pedig a demokrácia. A pártok választási kampánya itt is nélkülözte olykor a politikai kultúrát, ám éppen a leghangosabban és legagresszívabban agitáló pártok döbbentették rá a demokrácia híveit, hogy a totalitarizmus veszélye egyáltalán nem szűnt még meg Szlovákiában.

Révész Sándor: Iustitia a cigányokra kancsalít


Éppen egy hónap telt el azóta, hogy Románia magyarországi nagykövete barátságosan rámosolygott a követség kapujából a Marosvásárhelyen letartóztatott cigányok szabadon bocsátásáért tüntető tömegre. A nagykövet úr a győzelem jelét integette felénk, amikor kikísérte a petíciót átnyújtó országgyűlési képviselőket a nagykövetség épületéből.

Ara-Kovács Attila, Zaválnij Georgij: „A birodalom problémái birodalmi keretek közt nem oldhatók meg…”


Beszélő
: Önöknek nem kevés keserű tapasztalatot tartogattak az elmúlt hónapok. Rendre bebizonyosodott, hogy kevesen állnak Litvánia mellé. Hogyan ítélik meg mindennek tudatában esélyeiket arra, hogy hazájukat megszabadítsák a bolsevizmustól?

Voka: Nos, azt hiszem, azoknak a kelet-európai országoknak, amelyeket a sors az utóbbi jó néhány évben összekötött, segíteniük kell egymást, minthogy – morális tekintetben legalábbis – a későbbiekben is egymásra leszünk utalva.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Helsinki Moszkvában


Ebben az évben május 31-e és június 3-a között Moszkvában tartotta meg rendes évi közgyűlését a Nemzetközi Helsinki Emberjogi Szövetség. Erre – bár hosszabb huzakodás után – a szovjet hatóságok először adtak lehetőséget. Pedig a Szövetség létrehozói oroszok voltak: ők ismerték fel, hogy az 1975-ben elfogadott Helsinki Záróokmány, amelyet a szovjet vezetés a jaltai helyzet szerződéses szentesítésének tekintett, másra is felhasználható.

Bányai Péter: Zaklatott gondolatok a bukaresti események margójára

Románia, Románia…


Véletlenül Budapesten ért utol a hír a bukaresti irtózatos eseményekről. Bár semmi illúzióm nem volt a Front szándékai felől, e hír mégis túltett legpesszimistább prognózisaimon.

Hat héten át naponta részt vettem az Egyetem téri „golán”-tüntetésen (golán= csőcselék, tróger). Kellemetlenül érintett, hogy magyarországi újságírók nem fáradtak el ide, illetve ritkán, s akkor is csupán néhány percre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon