Skip to main content

Külföld

Egy marosvásárhelyi cigányasszony beszél

A Fekete Doboz felvételt készített az egyik elítélt feleségével


Március 27-én a hat ember fel volt hívatva, hogy adjanak egy deklarációt. S akkor a férjem úgy 5-6 óra felé felment, hogy nézze meg, mert jött a munkából, s mondták, hogy reggeltől fel vannak ezek, s nem tudnak semmit, nem mondnak semmit, de ki nem engedik őket. A fehérnépek várták, s akkor ő felöltözött szépen, felment, s érdeklődött, hogy mi van ezekkel a nevezetű férfiakkal, a fehérnépek várják, s mi van velük. Na, akkor adták az invitációt, s hét órakor kiengedék a többieket is.

hamberger: Václav Havel a NATO-ról és a Varsói Szerződésről


Václav Havel május második hetében az Európa Tanács Parlamentjének vendége volt. Egyórás előadásában többek között elemezte a Varsói Szerződés és a NATO általa elképzelt jövőbeli szerepét és feladatát, majd – szokásához híven – javaslatot is tett.

A Varsói Szerződés egyik fő feladata az volt, hogy fenntartsa és jelképezze azon európai országok csatlós és alárendelt helyzetét, amelyek fölött a II.


Vajna János: „Német csúcs” Dublinban


Az Európai Közösség vezetői azért hívták össze a rendkívüli tanácskozást, hogy demonstrálják: a két német állam egyesülése nemcsak német belügy, Bonn pedig azért egyezett bele, mert úgy vélte, Dublin fórumot kínál az egyesüléssel kapcsolatos ellenérzések, aggályok leszerelésére.

De az április 28-ra összehívott csúcs mégsem csak német csúcs lesz.


Ara-Kovács Attila: Litvánia: illúziók végnapjai


A papírhiány miatt némi késéssel megjelent területi újságok egyike sem szalasztotta el leközölni azt a karikatúrát, mely húsvéti tojáskeretben szovjet ejtőernyősöket ábrázol „Moszkva húsvéti ajándéka a Baltikumnak” felírással.

Vajna János: A jéghegy és az óceánjáró


Hát igen, a hajó, a szovjet hajó, a Gorbacsov nevét viselő hajó jéghegybe ütközött. Nem is egy, hanem több jéghegybe. A léket valószínűleg el lehet még tömni, de a másik eshetőségre is föl kell készülni.

Ez némi gondolati erőfeszítést igényel, mert valójában még azt sem fogtuk fel, inkább csak tudomásul vettük, hogy véget ért a hidegháború. Hogy a Szovjetunió, a talpig vasba öltözött, szívós hatalom, az elszánt ellenfél, amely 40 éven át nézett farkasszemet egykori nyugati szövetségeseivel, önként kiürítette Kelet-Európát.


Mihail Szergejevics Gorbacsov úrnak, a Szovjetunió Elnökének


Tisztelt Elnök úr!

A Szabad Demokraták Szövetsége, az új magyar parlament legnagyobb ellenzéki pártja aggodalommal figyeli a litván–szovjet viszony drámai romlását.


Kiss Ilona: Nyelv nélkül élni?

Beszélgetés Hidász Ferenc ferences szerzetessel Kárpátalja egyházi és szellemi életének kérdőjeleiről


Orosz nyelven prédikálni – magyar templomban?

Kényszerhelyzet szülte kényszermegoldás volt: a fiatalok egy része magyarul egyáltalán nem értett volna meg. Nagyon kevés településen van magyar tannyelvű oktatási intézmény, a magyar gyerekek többnyire ukrán vagy orosz iskolába, óvodába járnak. A rádióban, televízióban szintén orosz vagy ukrán szavakat hallanak, közvetlen környezetükben pedig – különösen a ruszinok lakta falvakban – a ruszin nyelv dominál.


Zaválnij Georgij: Ukrajna lesz a következő?

Lvovi helyzetkép


A lvovi terület a Magyarországgal határos kárpátontúli terület mögött helyezkedik el. Központja, Lvov élénk kulturális életet élő, egymilliós nagyváros, az ukrán értelmiség – Kijevnél is jelentősebb – szellemi központja: több újságja, saját tv-je, bécsi építész által tervezett operaháza van. Lvov helyzete már csak azért is igen sajátos, mivel a város egyúttal annak a Nyugat-Ukrajnának is központja, amelyet csak 1940-ben csatoltak a Szovjetunióhoz.

A nemzeti ellenállás fő színtere mindig is Nyugat-Ukrajna volt.


Kiss Ilona: „Meg lehet-e nyerni egy polgárháborút?”


– teszi fel a kérdést a Sajudis orosz nyelvű orgánumának cikkírója, a litván kérdés végső megoldási lehetőségeit latolgatva. A kérdés még mindig nyitott: Gorbacsov még most sem zárja ki egyértelműen a szovjet csapatok litvániai bevetését, amivel – a litván államfő hét eleji nyilatkozata szerint – az egész reformfolyamatot veszélyezteti.

Az összevont szovjet belügyi csapatok gyakorlatilag már április közepe óta készen állnak arra, hogy a rendkívüli állapot esetleges bevezetésekor nagyobb erőkkel is akcióba lépjenek.


Szilágyi Imre: Elnökválasztás Szlovéniában


Az április 22-én tartandó második fordulóban a köztársasági elnöki tisztért Joze Pucnik, az egyesült ellenzék elnökjelöltje, és Milan Kucan, az újjáalakult Szlovén Kommunista Szövetség jelöltje indul versenybe a választók szavazatáért.

A Milan Kucant bemutató újságok (pl. a Mladiná) címlapján és fényképes illusztrációin kellemes megjelenésű, őszes úr mosolyog az olvasóra. Az előnyösen fényképezett Kucan 1941-ben született. 1959 és 1963 között Ljubljanában a jogi egyetem hallgatója volt. Életútja ezután a klasszikus pártkarriernek megfelelően alakult.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon