Skip to main content

Külföld

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Kell-e félni a németektől?

Válaszol Kurt Biedenkopf, a bonni parlament képviselője


– Professzor úr, Ön meggyőző érvekkel bizonyította, hogy azok, akik fenyegető erőt látnak az egyesített Németországban, egy régi, idejétmúlt Németország-képet vetítenek rá a mai valóságra. Összefoglalná érveit a Beszélő olvasói számára?

Kurt Biedenkopf: A kérdést, hogy veszélyezteti-e egy ország a szomszédait, számos szempont alapján vizsgálhatjuk. A megítélés klasszikus szempontja az ország nagysága és a népesség száma. Az egyesített Németország sokkal kisebb lesz, mint az egykori Németország volt az első világháború vagy akár a második világháború előtt.


Hamberger Judit: Mozgalmas politika – üres boltok

Bolgár kerekasztal


– Milyen pártok és szervezetek működnek Bulgáriában ?

Ognyan Szaparev: A több mint egy hónapja, Szófiában folyó kerekasztal-tárgyalás ellenzéki résztvevője a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ), amely több pártot és a mienkhez hasonló klubot tömörít magában. Tagja például a Szociáldemokrata Párt és a Nikola Petkovról elnevezett új parasztszövetség is.


(kőszeg): Csehszlovák Állambiztonsági Szolgálat


Beszélő: Az újságok hírül adták, hogy Csehszlovákiában feloszlatták az Állambiztonsági Szolgálatot. Mi történt a Szolgálat munkatársaival?

– Mindannyiuknak el kellett hagyniuk a szolgálati helyüket. Le kellett adniuk a fegyverüket, mind a szolgálati, mind a magántulajdonú fegyvert, az igazolványaikat. Hivatalukat a személyi igazolványukkal hagyták el, egyszerű állampolgárként.


[Ara-Kovács Attila]: Az ősi román földért


Múlt heti számunkban beszámoltunk a marosvásárhelyi sportcsarnokban február 8-án lezajlott nagygyűlésről. A gyűlést – mint utóbb kiderült – a „VATRA ROMANEASCA” nevű egyesület szervezte.

A marosvásárhelyi „Cuvintul Liber” (Szabad Szó) román nyelvű napilap február 10-i száma közölte az ott elhangzott hozzászólásokat. Most részleteket közlünk az egyik hozzászólásból.

Dr. Opris Zeno (a marosvásárhelyi II-es számú Ortopéd Klinika vezetője):

1989 decemberében hatalmas boldogság és melegség öntötte el a románok lelkét.






Szilágyi Imre: Alternatív albánok

Jugoszlávia


Az elmúlt tíz év folyamán egyre világosabban rajzolódik ki, hogy a szerb KP vezetői a hagyományos, centralista jellegű, antidemokratikus, bolsevik politikát erőteljes nacionalizmussal ötvözve, többé-kevésbé nyíltan törekednek Szerbia hegemóniájának érvényesítésére. Ennek érdekében a szerb vezetés nem az elégedetlenség lecsendesítését tartotta fő céljának, hanem épp ezeket kihasználva, sok esetben talán szítva, Koszovó 1981 előtt kivívott jogainak megnyirbálását tűzte ki célul.

Miltényi Tibor: Rosszkedvű napló


Kolozsváron február 7-én, délután 4 órakor indulatos, idős bácsi hajolt be a kocsi ablakán: „Az új polgármester még a Kondukátor által meghagyott két magyar utcanevet (Petőfi, Rákóczi) is meg akarja szüntetni. Minden maradt a régiben: csendes ellenforradalom zajlik. A Securitate átöltözött milicista egyenruhába. A kenyeret még nem jegyre adják, egyébként minden a régi.”

Öt óra felé fiatalok egy csoportja láncot alkotva felsorakozott Mátyás király szobra előtt, nagy, román nyelvű táblákat tartva: „Az igazságot akarjuk!


Pesty László: Hol van már karácsony


Utoljára december 24-én és az azt követő napokban jártam Erdélyben. Akkor magyarok és németek, délszlávok és románok együtt örültek és együtt sírtak, fegyvertársként, kart karba öltve, ugyanazzal a lelkesedéssel vettek részt a forradalomban. Én elég sokat voltam odaát korábban is. Jól ismerem Erdélyt, és mindig úgy tudtam, hogy irtózatos gyűlölet lakik a lelkekben. Amikor a forradalom napjaiban újra ott jártam, úgy éreztem, hogy tévedtem, hogy rosszul ítéltem meg a dolgokat, hogy erről szó sincs, vagy ha eddig volt, most 24 óra alatt szertefoszlott.

Benda László: Kabul – kábulatban

Afgán jegyzet


Mintha mi sem történt volna. Kabul megannyi bazárjában minden megy tovább. Hozzák a csempészárut – senki nem kérdezi, honnan. Váltják a dollárt (naprakész árfolyamon) – mindenki tudja, hol. Mutyiban kínálják a kábítószert – nem illik firtatni, kié. És magunk közt maradva, szidják a kormányt, a Nadzsib-rezsimet, mindenki tudja, miért…

Errefelé sosem azt latolgatták, hogy a Kreml legbelső köreiben ki hozta a korlátolt döntést a „korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens” inváziójáról. Itt voltak, emiatt még több vér folyt.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: Egy nép – egy pénz


Fontolva zuhanás


Korábban egy szakértői tanács ajánlásokat dolgozott ki az NDK-beli gazdasági átalakulásról. A január 20-án elkészült állásfoglalás szerzői még úgy vélték, az első lépés az NDK márka konvertibilitásának megteremtése. Ehhez természetesen a gazdasági rendszer gyökeres átalakítására van szükség. Biedenkopf némi iróniával mutat rá, az NDK-ban nincs olyan kormányzati erő, amely ezt az átalakítást végre tudná hajtani. A jelenlegi kormány cselekvésképtelen, a március 18-i választások után létrejövő új kormány pedig híján lesz a tapasztalatoknak.

Reinhard Weisshuhn: Felfelé a lapályon


Hisztéria uralja az NDK-népesség hangulatát. Hisztéria, melynek kétségtelenül rendkívül súlyos társadalmi háttere van. Naponta több mint kétezer ember hagyja el az országot, s még többen lennének, ha nem várnák sokan a népi kamarai választásokat. Állami hivatalnokok sora lép vissza, teljes közigazgatási irányító apparátusok megszűnnek, sorra váltják le, tartóztatják le a polgármestereket és minisztereket. Jó néhány üzem úgy kerülte el a csődeljárást, hogy többé-kevésbé illegális úton nyugatnémet vállalkozóknak adták el.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon