Skip to main content

Külföld

– solt –: A Belügy és a Külügy

„Quousque tandem abutere patientia nostra?” – vagyis meddig még?


Varga Lajos Károly
fizikus, temesvári lakos, Budapesten készítette doktori disszertációját, s 1979-től ismét vendégkutató volt a Központi Fizikai Kutató Intézetben. Többször meghosszabbíttatta tartózkodási engedélyét, annál is inkább, mert gyöngéd szálak fűzték nemcsak a KFKI-hoz, hanem egy budapesti lányhoz is. Hamarosan gyerek is lett a szerelemből. A fizikus immár végleg itt szeretett volna maradni, s úgy gondolta, hogy a helyszínen el fogja intézni áttelepülési kérelmét.

Enyedi Zsolt: Lesz-e Szovjetunió 2000-ben?

Zselinszkaja: „Óvatos politikára van szükség”


Az ön által szerkesztett lap behatóan foglalkozott a Pamjaty mozgalommal. Hogyan látja most ezt a szervezetet?

J. Zs.: Tavaly még tartottunk ettől a mozgalomtól, hiszen számos, egyformán kis szervezet létezett, s nem lehetett még tudni, melyik mekkora befolyásra tesz szert. Mára szerencsére kiderült, hogy a Pamjaty nem igazán jelentős; pár száz öregember a tagja, s nincs komoly tömegbefolyása.

Kérem, vázolja fel a leningrádi ellenzék politikai színskáláját!

J.






Hamberger Judit: Dráma Mazóviában


A mazóviai „lengyel németek” drámája 1944-ben kezdődött. Ekkor a Vörös Hadsereg katonái minden gyűlöletüket és bosszújukat az első németlakta terület lakóin, rajtuk töltötték ki. A hivatalos lengyel közigazgatás olyan őslakosként kezelte a mazóviai németeket, akik nemzetileg megbízhatatlanok és politikailag gyanúsak. Így alakult ki az a tragikus helyzet, hogy míg a háború előtt, a német fennhatóság alatt, mint „lengyel disznókat” érte őket megaláztatás, addig a háború után a „német disznók” megjelölés volt ürügy az üldöztetésre.

Václav Havel: Václav Havel újévi beszéde


Kedves polgártársak!


Negyven évig hallották elődeim szájából különféle változatokban ugyanazt: hogy milyen szépen virágzik hazánk, hány millió tonna acélt termeltünk, hogy milyen boldogok vagyunk mindnyájan, hogy hiszünk kormányunknak, és hogy milyen gyönyörű távlatok nyílnak előttünk. Feltételezem, hogy nem azért javasoltak erre a tisztségre, hogy most én hazudjak önöknek. Hazánk nem virgázik. Nemzeteink hatalmas szellemi és alkotó ereje nincs értelmesen kihasználva.

Václav Havel: Václav Havel önmagáról


„Nagyapám hibás abban, hogy burzsoá családból származom. Nagyon szegény emberként kezdte, de végtelenül dolgos volt. Elvégezte az építészetet, valahonnan pénzt kért kölcsön, kikövezte a Prágai teret, úgyhogy építési vállalkozó lett. Így hát az első úgynevezett self made man generációhoz tartozott, akik a semmiből kezdték és sokra vitték. Prágában egy sor szecessziós házat épített, például  azt is, ahol családunk már a század eleje óta él.”

„Apám örökölte a vállalatot nagyapám után.


Wojciech Maziarski: A Nagy Ugrás előtt



Négy nappal a Nagy Ugrás előtt írom ezt a szöveget. A kormány döntésének megfelelően január 1-jén ugrunk. Fejjel lefelé. A pesszimisták azt állítják, hogy lent beton van. A kormány azt válaszolja, hogy ez lehetséges, de nem biztos. Programja egyszerű: megszüntetik az összes dotációt (néhány kivétellel), megszüntetik az áruk és nyersanyagok központi elosztását, egységessé teszik az adórendszert és a valuta árfolyamát, bevezetik a zloty ún.

Pesty László: Fel, Karabahba!

Második világ


1.

Nem könnyű eljutni Karabahba. Az örmények elég bizalmatlanok.

Egészen más az ellenzék, mint Kelet-Európában. Lehet, hogy csak egy szeletével kerültünk kapcsolatba, de az a benyomásom, hogy sokkal keményebben nacionalisták. És ez a nacionalizmus gyakorlatilag azonos a radikális ellenzékiséggel. Ha valaki azt mondja magáról, hogy ő örmény nacionalista, akkor ezzel a legradikálisabb ellenzéki programot is képviseli.

Két fő irányban nacionalista az ellenzék, illetve az ellenzékkel szimpatizáló egész örmény társadalom.






Barcsi János: Milosevic északon…


A vélt nemzeti érdekek így válnak a haladás kerékkötőivé. Van azonban a szerb liberalizmusnak egy viszonylag szűk körű, de igen következetes tábora is. Ide tartoznak az egykori vezető államférfi és volt partizánparancsnok (emellett kitűnő szürrealista író), Koca Popovic köré tömörülő, jórészt a fiatalabb korosztályhoz tartozó értelmiségiek. Szerintük nem „ellenforradalmi” jelszó és program az albánok „Koszovó Köztársaság”-a, és hosszú távon kivihetőnek tartják, hogy egy megújult, a parlamenti demokráciát vállalni képes Jugoszláviában Koszovó önálló köztársasággá váljon.

Andrzej Gelberg: Szabadság-adó


Nehéz ma már felidézni a szükségállapot első hónapjainak légkörét. Annyi bizonyos, hogy a decemberi éjszaka kiváltotta sokkhatás 1982-ig nem múlott el. Az utcákon járőröző katonák, a perekről szőlő hírek, a zsúfolt internálótáborok, a lehallgatott telefonbeszélgetések s a városon átvonuló páncélos járművek hosszú oszlopai mindenkit meggyőztek arról, hogy semmi értelme az ellenállásnak.

És éppen ekkor, karácsony másnapján az éterben felhangzott egy, a megszállás éveiből jól ismert furulyadallam, majd a következő néhány szó: „Itt a Szolidaritás rádiója.


Demszky Gábor: Emlékhét a Kárpátalján


Mihail Korszony arra kérte fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, hogy aktivistáival gyűjtse össze az erről a területről 1944 végén elhurcolt magyar férfiak adatait. Mihail Korszony a KGB funkcionáriusa és a felkérés Beregszászon, a sztálinizmus áldozatainak emlékére rendezett konferencián hangzott el. Jól tudjuk, hogy a történelmi rehabilitációt ígérő és a sztálinizmust rituálisan megbélyegző kampányt a legfelső szovjet vezetés indította el, és nincs mit csodálni azon sem, hogy a lebonyolításában a KGB is közreműködik.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon