Külföld

Bányai, Bíró, Saszet: Pénz beszél…?

Románia


Amikor a román kormány megvonta az állami szubvenciót a kereskedelemtől, a gyógyszeripartól, az energetikai szektortól, mindenki belátta, hogy enélkül a – nemzetközi pénzintézetek sürgetésére hozott – drasztikus intézkedés nélkül piacgazdaságról szó sem lehet. Végrehajtásának módját azonban már sokan és joggal kérdőjelezik meg.

Vacariou miniszterelnök öncélú gazdaságpolitikája ugyanis hemzseg az ellentmondásoktól. A fő baj az, hogy a szubvenciók megvonása nem teljes – a veszteséges ipari mamutokat a továbbiakban is támogatni óhajtják.


Lubos Palata: Klaus miniszterelnök téved


Nincs szükség semmilyen kisebbségi törvényre, elég a polgári társadalom és a demokratikus jogok betartása – jelentette ki újságírók előtt Václav Klaus, miután visszatért a Közép-európai Kezdeményezés budapesti találkozójáról, megismételve azt, amit egy nappal azelőtt a magyar fővárosban a sajtókonferencián mondott.

Václav Klaus kifejtette: nem érti, miért kell nyomást gyakorolni, hogy további jogokat szerezzünk a nemzeti kisebbségeknek, ha az egyéni jogok teljes egészében biztosítottak.


Hamberger Judit: Szigorúan ellenőrzött határok

Cseh–szlovák kapcsolatok


Az 1945–1946-ban kitelepített szudétanémetek ügye miatt amúgy is „túlterhelt” cseh–német viszonyt néhány hónapja még tovább bonyolítja a német szövetségi parlament által elfogadott menekültügyi törvény. A csehek ugyanis attól tartanak, hogy az 1993. július 1-jével érvénybe lépő német törvény nyomán a cseh–német határon át Németországba özönlő illegális bevándorlókat egyszerűen visszaküldik Csehországba.


Az Abház Autonóm Köztársaság területe 8,7 ezer négyzetkilométer, 524 ezer lakosának 46,2 százaléka grúz; 17,3 abház, előbbiek többsége pravoszláv, utóbbiaké muzulmán. A népesség további részét 14,6 százaléknyi örmény, 14,2 százaléknyi orosz és egyéb népcsoport alkotja. Ezen arány ellenére a szovjet korszakban 12 miniszterből 8 mindig abház volt, 3 grúz, 1 orosz. A parlamenti mandátumok aránya is hasonlóan alakult; 57 mandátummal rendelkeznek az abházok, 53-mal a grúzok, 9 voksuk van az örményeknek, 14 az oroszoknak.

K. I. [Kiss Ilona]: Kié az utolsó szó?

Fekete-tengeri konfliktusok


Alig hajtották végre – nyilvánvalóan orosz közreműködéssel – a partraszállást az abház Szuhuminál, néhány nap múltán az orosz parlament rendeleti úton „birtokba vette” az ukrán felségterületnek számító Szevasztopol kikötőjét.

Gyurovszky S. László: Fegyverbe?

Szlovák–magyar viszony


Pozsony, válaszul Budapest 800 millió dolláros oroszországi fegyvervásárlására, 180 millió dollárért kíván fegyvert venni. „A típus és a konkrét fegyverfajta attól függ, milyen anyag érkezik Budapestre. Országunk védelmi képessége és a fennálló egyensúly nem szenvedhet semmilyen sérelmet” – jelentette ki a szlovák kormányfő. Úgy tűnik tehát, hogy a két demokratikus állam miniszterelnöke olyan megbeszélést folytatott egymással, melynek egyetlen következtetése lehetett: nem kizárt a fegyveres konfliktus veszélye sem.

Ó Pál: Búcsú a paradicsomtól?

Menekültügy Franciaországban


Bár az energikus belügyminiszter, Charles Pasqua hivatalosan csak a bevándorlási törvénynek a szerzője, a három javaslatot az újságírói-politikai köznyelv szereti „Pasqua hármaskönyvének” nevezni.

Gyurovszky S. László: Politikai instabilitás Szlovákiában


Nemrég a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) vezetősége bizalmatlanságot szavazott Lubomír Dolgos privatizációs miniszternek, valamint Matús Kucerának, az oktatásügyi tárca vezetőjének. A DSZM választmánya ugyanakkor helyén tartotta Viliam Sobona egészségügyi minisztert, aki „Szlovákia történelmének legjobb kormánya” (ez is Meciar eposzi jelzője) tagjai közül a közvélemény legnagyobb ellenszenvét váltotta ki.

Juhász József: Ketten egy ellen

Boszniai háború


A genfi tárgyalások legutóbbi fordulóin a szerb és a horvát vezér, Karadzsics és Boban által javasolt tervezet, Bosznia nemzeti alapon történő konföderálása nem új a rendezési kísérletek sorában. A múlt év márciusában már született egy hasonló értelmű egyezmény, az ún. Couthiero-terv.

Ki pénzeli a pártokat Nyugat-Európában?


Nagy-Britannián kívül Nyugat-Európában napjainkban az állam szinte mindenhol támogatja a politikai pártokat. Nyugat-Németországban 1959-ben vezették be a politikai pártok állami támogatását. A Kereszténydemokrata Unió és a többi jobboldali párt függetlenedni óhajtott a magáncégek pénzügyi adományaitól, a szakszervezetek politikai szereplését pedig a Német Szövetségi Köztársaság megalapításától kezdve törvény tiltja. Jelenleg az állam évente 100 millió fontot oszt el a Bundestag pártjai között a képviselői helyek arányában.