Skip to main content

Külföld

Kiss Ilona: Románia a románoké?

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke nyilatkozik lapunknak


– Ez az alkotmány az erdélyi magyarság számára több szempontból is elfogadhatatlan: sem nemzetiségi-kisebbségi jogi elvárásainknak nem felel meg, sem pedig az általános demokratikus elveket nem elégíti ki. S ez a két szempont legtöbbször összefonódva jelenik meg. Legnagyobb hibája az, hogy olyan etnokrata elnöki köztársaság modelljét követi, amely erősen centralizált államszervezetet feltételez a román társadalom jövőbeli működési kereteként.

Nagy Gábor: Bush, a pókerjátékos


Bush amerikai elnök egyelőre mégis azokra a tanácsadóira hallgat, akik azt javasolják, várja meg a legutóbbi kamatcsökkentések hatását, és csak azután, talán jövőre jelentsen be gazdaságélénkítő csomagot.

Gyurovszky S. László: Borotvaélen…

Elnöki rendszer Csehszlovákiában?


„Beszéljünk végre nyíltan” – javasolta vasárnap Peter Tatár, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen parlamenti frakcióvezetője.

Bauer Tamás: Választottunk

Levél Frankfurtból


A város mintegy százötvenezer állandóan bejelentett, külföldi állampolgárságú lakosából (a lakosság 24 százaléka) vagy százhúszezren vagyunk választójogosultak, s ebből több mint huszonnégyezren (20 százalék) sétáltunk el a szavazóhelyiségekhez, hogy megválasszuk a Külföldiek Kommunális Képviseletet.

Kiss Ilona: Apokalipszis – most?


Mérhetetlen űr támadt az egykori kereszténység helyén, s ebbe az űrbe zuhan bele minden: trónok, osztályok, rendek, munka és kincs. Minden megrendült. Mindenki elpusztul, minden romlásba dől…
(Vaszilij Rozanov: Korunk Apokalipszise, 1918)

Különös „apokalipszis” kerekedik előttünk: úgy látszik, valóban minden megrendül, minden romba dől, ám valami mégis mintha megmaradna benne érintetlenül: a „trón”; mintha az elnökök „trónusa” a puccs óta szilárdabban állna, mint valaha. Jelcin gyakorlatilag teljhatalmat adatott magának.



[Tóth Gábor Ákos]: Az „Édentől” délkeletre


A magyar–albán kapcsolatok alakulásáról Tausz György kereskedelmi tanácsos tájékoztatott Tiranában. Mint elmondotta, az EK-segély keretében leszállításra került 50 ezer tonna búza csak a kezdet volt, s noha az albán fél exportja idén mintegy 80 százalékkal esett vissza, kereskedelmi forgalmunk így is elérte már a 10 millió dollárt az év első kilenc hónapjában.

Befektetési szakembereink sem tétlenkednek – elsősorban pékségeket, komplett tejüzemet, üdítőgyárat és sörfőzdéket vásároltak az albán partnerek.


Nagy W. András: Szlavóniai hétvége


Mint leeresztett halászháló közeledett. Az a hátulsó, száraz köhögés kergette maga előtt. Most! Feszítsd meg az uszonyokat, lendülj a legszélesebb rés felé! A gyomorszájam, pont, pont, pont, érezte meg először a találkozást…

Gyomorpanaszok

Második kísérletre megtaláltam és elnémítottam. Csak a vekker, meg amit hozzáálmodtam. A gyomrom viszont tényleg pocsék. Még csak éjjel 2 óra. Aludhattam vagy 60 percet összesen. Azt is csak azért, mert jól beittam.




Tóth Gábor Ákos: Segélykérő Szkipet-ária


A Beszélő tudósítója november elején járt Albániában, ahol a szocialista többségű albán parlament és koalíciós kormány próbál úrrá lenni a feudálkommunizmusból a piacgazdaságba történő átmenet keservein.

Tirana két valamirevaló szállodájában nyüzsögnek a nyugati üzletemberek, a hiánygazdaságon magukat megszedni szándékozó szerencselovagok, valamint az IMF helyzetfelmérő küldöttsége – nem is beszélve az albán tengerpartot egymás közt felosztó nagy olajtársaságok képviselőiről –, a lakosság alapszükségleteit továbbra is csak külföldi segélyekből képesek fedezni.


Ara-Kovács Attila: Molotov-koktél és Szent István-ének

Csángóföld


Minthogy a kormány és az ellenzék végül is megállapodott abban, hogy a december 15-ére tervezett helyhatósági választásokat január végére halasztják, egy csapásra szelídülni látszik a szavazatszerzésért folytatott háborúskodás, s némileg csillapult a kisebbségellenes hisztéria is. Valójában persze a parlament csupán azon igyekszik az utóbbi napokban, hogy kevésbé teátrális témát találjon, s ne mindig a magyarokkal ijesztgesse a közvéleményt.

Balla D. Károly: Ukrán nemzeti diktatúra Kárpátalján?


Kárpátalja hármas népszavazásra készül. Az első kérdés: ki legyen Ukrajna elnöke; a második: független legyen-e az Ukrán Köztársaság. A harmadik kérdést a Kárpátaljai Területi Tanács tűzte ki hosszas huzavona után: autonóm legyen-e Kárpátalja? A beregszásziak egy negyedik kérdést is kapnak igent mondanak-e a Beregszászi Magyar Autonóm Körzet létrehozására. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt javasolja a magyar anyanyelvű lakosságnak: válaszoljanak igennel az utolsó három kérdésre.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon