Skip to main content

Kultúra

Halász Tamás: Tér a létra fokai között

Goda Gábor rendező-koreográfussal, az Artus Stúdió vezetőjével Halász Tamás beszélget


Hídépítő mérnöknek tanultál, és ez bizonyos mértékben mintha valamennyi rendezésedre, koreográfiádra rányomta volna a bélyegét. Az Artus legújabb előadása, az Einstein álmok azonban bővelkedik egészen konkrét utalásokban: szereplői, alkotói között építészt, építészhallgatókat találunk, mi, nézők pedig néha mintha a Budapesti Műszaki Egyetem folyosóin, előadótermeiben járnánk.

Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: Vivátoz a nemes, tapsol a rabota

Vágólap


Volt idő, amikor a színházi, koncerttermi estéken a vastapsot szerettük a legjobban.

B. Nagy Anikó: Kedves „Pécsi Zoltán”!


Kérlek, ne vedd zokon, hogy fedőneveden szólítalak. Nehéz választanom.

Valamikor a hetvenes-nyolcvanas években máshogyan is hívtak, de olvasom a Narancsban, hogy az a másik vezeték- és keresztnév művésznév volt.

Versek, színház, miegyéb...




Nyaranta Aranka–Telente Levente [Gács Anna–Csuhai István]: (Káros szenvedélyektől mentes) társat keres

Vágólap


Rosszul tudták a régiek, szemenként szedett szőlőből préselt, pincék mélyén hosszan érlelt nemes nedűnek ugyanúgy kell a cégér, mint a vegyipari műveletek másra már nem használható melléktermékeként előálló kannásbornak. A kulturális árucikk fogyasztójáért folyó verseny mostanában Magyarországon is számtalan új, korábban ismeretlen hirdetési formát honosított meg.

Dékei Kriszta: Húsz év festői kor-képe


(koncepció)

A Beszélő 2001. október 19-én ünnepelte 20. születésnapját a Zrínyi Nyomda elhagyott üzemcsarnokában. Ebből az alkalomból a szervezők húsz művészt, illetve művészcsoportot kértek fel arra, hogy a nap folyamán, in situ készítsenek egy-egy évszámhoz kapcsolódó művet. A művészek a kiválasztott évet reprezentáló mű témájának kiválasztásához egy évenkénti lebontású eseménytörténeti vázlatot vehettek igénybe.


Petőcz András: Egy mondat Illyés Gyula

Költői variációk

A vers a Beszélő nyomtatott számában olvasható.

Grecsó Krisztián: Egy mondat

Költői variációk


Áhított nyugalmadért,
e bilincs-unalomért
vacogtál mindig
minden ízben,

nem a vonat kereke, hallod,
a lelked, mi erre kattog:
feloldódni a még-ben,
a szív-hökkenésben,

tányérban és pohárban,
mindegy miben,
miféle gázban,
miféle másban;

zsarnokság, zsarnokság?,
olyan nincs,
bolond birka népnek
drága kincs

a kolomp,
s az, ha nászi-rácsot
ijedt tévelygése helyett
az égig növelheti;

Alázata gödre belül,
s tudata hulla benne,
„nem gyávaság ez”
kiált,
ki az,





























Harcos Bálint: Harcos Bálint (1976. máj. 7 –), Berzsenyi Dániel (1776. máj. 7 –)

Költői variációk


Különös szerencsének tűnhet, hogy napra B. D. után születtem,
És most felkértek, hogy írjak versére egy verset, ezt-azt, amit bírok.
Köszönjem-e a véletlennek, a véltnek, nem tudom,
Itt újra csak magyarázkodnom kellene.

Így kérdés persze: ősöm-e ő? Annyi idő telt el azóta, hogy -
Meg aztán nem hiszek ebben, hogy ő az enyém is.
Születéseink ilyetén egyezése csekély
Lehetőség a találkozásra. Nem több.

Nem kevesebb.










Háy János: Egy katona ének

Költői variációk


I. PRÓZAI ELŐLEG

Hír:

1594-ben Esztergom falainál Balassi Bálinttal együtt küzd Claudio Monteverdi. Balassi meghal, az olasz túléli a harcokat, így megírhatja számtalan madrigálja mellett a zeneirodalom első operáját, az Orfeót. Hasonlóképpen túlélő René Descartes is, aki – kevesen tudják – 1621-ben harcol Esztergomnál.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A nyugodt erő értelmezése, higgadt nemzeti önteltséggel:

Esztergom nem pusztán a magyar katolicizmus elsőszámú őrhelye, hanem egyben az újkori kultúra bölcsője is.

2.








Költői variációk


Az alábbi versek – átiratok – Költői variációk című estünkön, Petri György: A szabadság hagyománya című könyvének bemutatóján hangoztak el, május 31-én, a Vista Rendezvénytermében.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon