Skip to main content

Bikácsy Gergely

Bikácsy Gergely: Hollywoodi írek?


Hollywood Írország felé fordul.

„Amikor meghallottam, hogy Alan Parker Dublinban készít filmet, hirtelen elfogott a féltékenység” – nyilatkozta nemrég Stephen Frears.

Érthető. Hollywoodban résen kell lenni. Nem elég, hogy egy isten háta mögötti írt, valami Jimmy Sheridant Los Angelesbe cipeltek, és Oscar-várományossá tupíroztak, most még Alan Parker is, aki azért ismeri a dörgést… Irány Dublin!

Parker dublini termékét még nem láthattuk, de kezdünk valamit sejteni.






Bikácsy Gergely: Socrates öccse

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a VB-ről


Plakát a nézőtéren. Sárga trikós lány lobogtatja: „Háromszor sírtam vereséged miatt, Brazília. Tedd meg, hogy negyedszer táncolhassak a győzelmed után, és boldogan halok meg.”

Szívemből szólt a szép leány. Cserzett bőrű, ráncos arcú, kopott ruhás öregemberre emlékszem 1982 júniusából egy Múzeum körúti Keravill kirakata előtt, az utcán. Három tucatnyian ott néztük a vébé tán legnagyobb meccsét, azt a meccset, ahol a labdaművészek elfelejtettek védekezni, és szárnyalva a szépségben vesztettek.


Bikácsy Gergely: Buddhisták, zsenik, Kárpátok

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


A „Baggio fivérekkel” nincs szerencséjük a tévéközvetítőknek. Gulyás (akin a fél ország nevetne, ha nem dühöngene ostobaságai miatt) Robertót a norvégek ellen kiállítottnak látta, ráadásul hosszú percekig Dinónak nevezte, s ezzel megadta a jelt. A többnyire nagyon unalmas Vitray halkan s keveset szólt, tehát keveset hibázott.

Bikácsy Gergely: Ariran

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


1968 forró tavaszán és nyarán minden meccsen kint voltam, ahova csak eljuthattam Pesten és Budán. Volt tévémeccs is: Szentmihályi iszonyú hibája, Solymosi Pixi bődületes öngólja és az egész csapat gyenge játéka miatt, bár a pesti győzelem után esélyesek voltunk a továbbjutásra, a magyar válogatott Moszkvában 3-0-ra kikapott, és kiesett az Európa-bajnokságból. Mindenki bundáról beszélt. Gyakorló tanárként órákat adtam egy csepeli általános iskolában.

Bikácsy Gergely: A gól halottjai

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a vb-ről


Róluk szóljon az emlékdal, a gól halottjairól. Énekeljük meg a fél tucat brazil drukkert, aki 1950-ben a vesztes döntő után leugrott a Maracana-stadion tetejéről, a nézőként végzetes szívrohamot kapott középkorú urak sokaságát, a legutóbbi vébén kispadról holtan lefordult szakvezetőt, azt a néhány értetlen feleséget, aki futball-utálatáért életével fizetett, s a sok férfit, akik – ha kést vagy revolvert használtak ezt megtorlandó – börtönnel vagy bitóval… Ne feledjük őket, a játékszenvedély szent áldozatait.

Bikácsy Gergely: A zöld sziget

Magánytudósítónk, Bikácsy Gergely jelenti a VB-ről


„Az ír szigetre menjen mind, ki költ…” – az éjjeli meccsektől megzavarodva, futballművészetien csemegés kolumbiai gólokra és brazil bámulatokra várva éjjel háromkor álmatlanul hánykódva zakatol bennem e mondat. Nem tudom, ki írta, talán füttyentve Shakespeare, talán Kálnoky zseniális Shakespeare-paródiájában, talán az álmatagon szellemes Oscar Wilde, talán a szakállasan gunyoros G. B.

Bikácsy Gergely: A gall átok


„A gall mentalitással több szempontból vigyáznunk kell” – intette a magyar nézőket kenetteljesen a harmincas években egy nagy hatalmú moziilletékes. Vigyáztak is. Betiltottak nálunk a Horthy-korban némely villódzóan szellemes René Clair-vígjátékot, és destruktív pacifizmussal vádolták a Nagy ábrándot, Renoir remekművét. Később is sokáig szinte átok ült a francia filmművészet igazi értékein Magyarhonban. Az „Átok” szennyesen is erkölcsvédő alsóruhára ideológiai köntöst húzatott.

Bikácsy Gergely: Hollywood rebellise?


Hollywoodról ritkán írunk ebben a rovatban. Nem azért, mintha kételkednénk az álomgyár roppant befolyásában és jelentőségében, hanem azért, mert a „Hollywood-jelenség” nem elsősorban a művészetkritika és a széptan, hanem inkább a szociológia, a hatásvizsgálat művelőinek kutatási területe: a közönséglélektané, sőt a politika- és társadalomtudományé. Fenti dolgokhoz hál’ istennek keveset értek, s nem is szeretem őket, taszítanak.

Bikácsy Gergely: Nagy Brehm és Kiss Vakond


Bugyonnij marsall és Herskó János véletlen találkozása a Bosnyák téri piacon. A Kiss Vakond című új magyar abszurdban találkoznak ők ketten… legalábbis a szellemük, lévén, hogy a filmbeli Bosnyák piacon rendületlenül szól a Poljuska, a nagybajsza marsall kedvenc dala. „Sírnak a lányok, végtelen mezőkön szél jár…”, de nem szél, hanem Herskó János Svédországban élő magyar filmrendező jár-kel bizonyos Irén néni nevű jóságos öregasszony képében, hogy megkeressen egy elcsatangolt, szemüveges vakond-kölyköt.

Bikácsy Gergely: Sárkányok és emberek


Az első (tizenöt perces) kínai film 1905-ben készült, s a Pekingi Opera egyik híres színésze táncolta végig. Az Isten veled, ágyasom, minden idők eddigi leghíresebbé vált kínai filmje, a Pekingi Opera két ünnepelt táncosáról szól. „A kör bezárult” – örvendenénk az ostoba hasonlatnak, de a kör remélhetőleg nem zárult be: további remekművek várhatók.

Ha japán filmről mondanánk hasonló jelzőt, senki sem csodálkozna: Japán régóta filmnagyhatalom, de mit tartsunk a kínai moziról? Remekművek? Barátkozzunk meg a gondolattal. Kevésbé ismerjük. Nagy nevei sincsenek talán.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon