Skip to main content

Bikácsy Gergely

Bikácsy Gergely: Gelsomina trombitája

Moziegér


1.

Federico Fellini életműdíjat, kapott Los Angelesben. Ezért még a szörnyű Oscar-ostobaságnak is és Hollywood összes csokornyakkendős hatalmasságának megbocsátunk.

Fellini évtizedek, mondhatnánk ősidők óta a legnépszerűbb rendező Magyarországon. Nagy a gyanúm, hogy a világ legtöbb országában így van ez. „Mondj egy filmrendezőt” – erre a kérdésre a Fellini név oly nyilvánvalóan kívánkozik, miként a gyümölcsre az alma, a színre a piros, a számra a három (esetleg az öt), az állatra a ló vagy a kutya. Neve fogalom tehát, s nem egyszerű tulajdonnév.




Bikácsy Gergely: Cselovek, avagy a Kárpátok

Moziegér


„Csjort vazmű, ja cselovek!” – mondották valaha öblös hangon a talpig becsületes szovjet emberek, ha méltatlanul bántak velük. Becsületes szovjet emberekkel egyébként csak 1953 után bánhattak méltatlanul szovjet filmben. Ezt a bőszen kurjantható orosz kifejezést (mint még néhányan nyilván értik: „ördögbe is, hát ember vagyok!”) egy oroszra megszólalásig hasonló halandzsanyelvet beszélő, Cselovek nevű bajszos vendégmunkás kurjantja Párizsban, amikor kiderül, hogy ő (meg gyűröttarcúan megalázkodni kész társa) nem is létezik.

Bikácsy Gergely: Fejhosszal: Aranypolgár

Moziegér


Az élet olyan, mint a Lánchíd, a filmtörténet meg olyan, mint a turf.

A budapesti Örökmozgó márciusban Robert Bresson-életműsorozatot mutat be. Közvetlenül előtte Orson Welles Aranypolgárának eddig nem látott, teljes kópiáját vetítik, abból az alkalomból, hogy egy híres és tekintélyes angol szakfolyóirat, a Sight and Sound tízévenként megszavaztat több tucat kritikust és rendezőt, hogy mit tartanak „minden idők legjobb filmjének”. Az Aranypolgár harminc éve listavezető náluk.


Bikácsy Gergely: „Országunk borús egén te lettél a remény”

Moziegér


A komor színek, a vigasztalan tragédiák, a gyilkosságok vértől iszamos fesztiválját szoronghatta végig a tavalyi Magyar Játékfilmszemle nézője. Huszonöt éve, a nagy Jancsó-filmekben, vagy Kósa és Csoóri Ítéletében persze sokkal többet öldököltek: heggyé emelkedtek bennük a temetetlen holtak.

Bikácsy Gergely: A Hold kegyeltjei?

Moziegér


A világ két Joszelianiról tud. A sakkozónővel épp e napokban mérkőzik a világbajnokságért Polgár Zsuzsa, névrokonának, Otar Joszelianinak e héten játssza a magyar televízió És lőn fény (értelmesebb magyar címen természetesen: És lőn világosság) című francia filmjét. Otar Joszeliani, a legismertebb grúz rendező ugyanis másfél évtizede Franciaországban él.

Számos jelentős grúz származású rendező tevékenykedett a szovjet–orosz filmben. Egyikük, Csiaureli a sztálinizmus első számú hivatalos rendeltfilm-készítője lett.


Bikácsy Gergely: A hiány

Moziegér


Nem a kiváló folyóiratról, hanem a Magyar Filmszemléről szólok. Hiányról, többrendbeliről. Főként a meghívott külföldi kritikusok érdeklődnek minden évben a „nagy nevek”, Jancsó, Makk, Szabó István, Gaál István vagy Kósa Ferenc premierjei iránt. Idén hiába keresték a külföldön legismertebb magyar filmalkotók műveit.

Bikácsy Gergely: „Éljen Töhötöm, éljen Nyúl!”

Moziegér


Ezt a figyelemre méltó jelszót vértolulásos nemzeti ifjak zergetollas gyülekezete skandálja Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjében, melyet a múlt héten vetített a Duna Televízió.

Nyúl Béla tanár – a film hőse – dolgozatot publikál egy szaklapba, melyben azt fejtegeti, hogy Hannibál nem öngyilkossággal fejezte be életét, hanem egy karthágói forradalom idején pusztult el. Egykori osztálytársa, vitéz Muray Árpád a parlamentben ítéli el ezt a nézetet.


Bikácsy Gergely: A könyv boldogsága

Könyvek négyszemközt


„Életem jó részét az irodalommal töltöttem, s azt hiszem, hogy a boldogság egyik formája az olvasás: a másik, gyengébb formája az írói alkotás, amely az olvasottak emlékének és felejtésének keveréke.” Aligha lehetne más mottót találni José Luis Borges kis könyvéhez. Borges A halhatatlanság címen most magyarul is megjelent kötete az író öt egyetemi előadását tartalmazza. Szerencsére, bár egy ideig angol irodalmat tanított, Borges egyáltalán nem volt „egyetemi tana?'.

Bikácsy Gergely: A lakatlan ember

Moziegér


Klöpfler Tibor már első rendezése előtt sem volt ismeretlen a magyar filmszakmában. Ő fényképezte például Xantus János Szoba kitiltással és Sopsits Árpád Céllövölde című filmjét.

Első saját munkáját, A lakatlan embert most nem csupán maga fényképezte, de forgatókönyvíróként is ő jegyzi. A film története leginkább a fejlődésregényekhez hasonlít. Hőse olyasvalaki, aki makacsul, de tétován keresi saját sorsát. Lakatlan, hiszen önmaga nem lakik benne.


Bikácsy Gergely: Goldberg variációk

Moziegér


Grunwalsky Ferenc új filmje kapcsán akár egy trilógia záródarabjáról is beszélhetünk, s talán nem egészen önkényesen.* Az Egy teljes nap és a Kicsi, de nagyon erős is gyilkossággal, illetve gyilkosságokkal végződik. S ami fontosabb: egyikben sem maga a bűntett, hanem az abba kényszerülő vagy menekülő ember a lényeges. A stílus, a filmek képi világának erős hasonlósága is közeli rokonokká teszik őket.

Mindhárom filmben önálló életre kelnek az emberi szemek, különös élőlényekként kerülnek elénk.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon