Skip to main content

F. Havas Gábor

(Fried Judit), F. Havas Gábor: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Mink András: Megáll az ész? (Beszélő, 1994. november 10.)


Tisztelt Szerkesztőség!

1994. november 10-i számukban közlik Mink András „Megáll az ész?” című írását. Ennek végén a szerző köszönetet mond nekem az adatokért és az értékes „információkért”. Félreértések elkerülése végett kénytelen vagyok közölni, hogy az adatok és információk egy része valóban tőlem származik. A cikkben ugyanakkor számos olyan állítás és következtetés szerepel, amivel sem tudománypolitikával foglalkozó kutatóként, sem akadémiai dolgozóként nem értek egyet.


F. Havas Gábor, Solt Ottilia: „Bizonyos ügyeket rá lehet bízni a miniszterre”

Interjú Kuncze Gáborral


Miniszter úr, külső szemlélő szabad szemmel nemigen veszi észre a kormányban az SZDSZ sajátos ízeit. Három tárca az SZDSZ-é: Fodor Gábor művelődési miniszter leintette Horn Gábor SZDSZ-képviselőt, mikor felvetette, hogy újra kell gondolni az egyházi oktatás állami támogatását; Lotz Károly közlekedési-, hírközlési- és vízgazdálkodási miniszter belement abba az utcába, hogy az ő minisztériuma a technokrata, és a környezetvédőket hagyta leparkolni Baja Ferenc minisztériuma mellett.

F. Havas Gábor: Maradunk tisztelettel


„A jövő héten pedig, ha csoda nem történik, következik a Beszélő utolsó száma” – írtuk múlt heti számunkban. Szerdán Váradi Júlia, az MTV riportere nekem szegezte a kérdést: „Annyiszor rebesgették már, hogy a Beszélő megszűnik, most igazán itt a farkas?” Semmi kétség – válaszoltam teljes meggyőződéssel. Már csak a csodák csodája segíthet – nyilatkozta néhány órával később Kőszeg Ferenc a rádió munkatársának.

Csütörtökön reggel mégis bekövetkezett a… nem is tudom, micsoda: a Postabank mentőövet nyújtott. Most sokan gondolhatják: műbalhé volt az egész. Sajnos nem.


F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni…”

Balogh Attilával beszélget F. Havas Gábor


Mindjárt az elején föl kell tennem egy nehéz kérdést.

Bércesi Ildikó, F. Havas Gábor, Matern Éva: M. András, 82 éves

Új földesurak – Barangolás az agráriumban


Gadna az elmúlt évtizedekben elszenvedte mindazokat az unalomig ismert csapásokat, amelyek az aprófalvakat sújtották. Az állami támogatások fokozatos megvonása és az erre adott vezetőségi válasz: a rablógazdálkodás a legfőbb munkaadót, a hét falura kiterjedő téeszt is csődbe juttatta. Ma a település lakóinak kétharmada nyugdíjas. Köztük szép számmal az ellehetetlenülés elől leszázalékolásba menekülő rokkantnyugdíjasok. Munkahelye a 6 közhasznúval együtt összesen 11 embernek van. 12 munkanélküli kap járadékot, 19 jövedelempótló támogatást.

F. Havas Gábor: Egy rendes kocsma nincs meg káló nélkül


Az évfordulóhoz nagyszabású rendezvénysorozat kapcsolódik. Ünnepeltetni akarják magukat, vagy a rendezvények létrejöttében inkább a Soros-alapítványt és Soros György személyét ért támadásoknak volt szerepük?

Kardos László: Bizonyos támadásokra nem lehet és nem is érdemes egy az egyben válaszolni. Hogy X vagy Y, akinek a nevét sem érdemes megjegyezni, mit fantáziál össze az alapítványról, azt cáfolni sem érdemes. Talán az a legjobb válasz, ha bemutatjuk a tevékenységünket.

Ez a tízéves évforduló a számadás ideje is.




(Dr. Jakubovich Zoltán), F. Havas Gábor: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Zádori Zsolt: Szolgák és szolgálók Ipolytölgyesen (Beszélő, 1994. május 26.)


Tisztelt Főszerkesztő Úr!

A Beszélő 1994. június 30-i számában közzétette levelemet, amelyet az 1994. május 26-i számukban megjelent cikkükre írtam. Egyáltalán nem okozott meglepetést, hogy levelemet nem az eredeti formájában közölték, hanem engedélyem nélkül maradtak ki egyes részek belőle, a pontatlan és hamis információk közlése mellett a cikk írójánál – Zádori Úrnál – úgy látszik ez teljesen természetes (a hibákat gondolom a gépírónőtől a tördelőig bárkire rá lehet majd fogni).


F. Havas Gábor: Zubog a moloch

Interjú Hanák Gáborral, a Duna Tv főigazgató-helyettesével


A médiatörvény előkészítését szolgáló tárgyalások alapján milyen jövő várhat a Duna Tv-re?

Az egyik variáció a Duna Tv autonómiájának megőrzésével egy olyan főosztályszerű önállóságot javasol az MTV struktúráján belül, ahol hétórányi adásidőt biztosítanának naponta azokra a különleges közszolgálati feladatokra, amit a Duna Tv ellát.


F. Havas Gábor: Évi rendes válságjelentés


Talán a nyári uborkaszezon is szerepet játszott benne, de a sajtó élénk érdeklődést tanúsított a hír iránt, miszerint a Beszélő súlyos pénzügyi válsággal küzd. Pedig megszokhatták volna már. Alig egy éve jelent meg a lap hasábjain szerkesztőségünk végveszélyben fogant segély kiáltása. És a bajok nem akkor kezdődtek, hiszen ahhoz is idő kellett, amíg rászántuk magunkat, hogy kifecsegjük a gondjainkat. Mert idestova két éve – Guildensternnel szólva – „bizony, csak úgy evickélünk mi”.

„A szerencse titkos részein” – válaszolná erre Hamlet.


F. Havas Gábor: Szabadíts meg a Sorostól/Borosstól!


A választás első fordulója előtti napokban hatalmas, vörös betűs feliratot pingáltak az egyik Margit körúti ház falára: Szabadíts meg a Borosstól! Másnapra valaki fehér festékkel átírta a szöveget. A miniszterelnök nevének kezdőbetűjét S-re változtatta, a szóvégi s-t pedig áthúzta: Szabadíts meg a Sorostól!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon