Skip to main content

F. Havas Gábor

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Új reformkor vagy új Kádár-korszak?

Beszélgetés Tellér Gyulával


Az SZDSZ-küldöttgyűlésen azok közé tartoztál, akik erőteljesen érveltek a koalíció ellen. A két választási forduló között több napilapcikket is megjelentettél, ezekben arról szóltál, hogy ez a koalíció egyrészt nem természetes, másrészt nem célszerű.

Több vonulata van ennek az érvelésnek. Az első az, hogy megítélésem szerint a Kádár-rendszer, amely végül is gyengén működő, de jól definiált társadalmi berendezkedés volt, mindmáig nem szűnt meg létezni.


F. Havas Gábor: Flaszteren tenyésző népi gondolat

Ki kit támogat?


A jelentős ingadozások viszont lehetővé teszik az egyes pártok stabil szavazóbázisának kitapogatását: azok, akik a mélyponton is rájuk szavaznak, feltételezhetően már nemigen pártolnak el tőlük. Most az MDF került ilyen helyzetbe, hiszen az első forduló nagy vesztesei vitathatatlanul a magyar demokraták. Hogy eldönthessük, elsősorban mely társadalmi csoportok tartottak ki a bajban is mellettük, figyelembe kell venni a szavazatarányok területi szóródását és ezek időbeli változásait.

F. Havas Gábor: Légypiszok


Örök függetlenség

Mégsem tetszik, hogy az elektronikus médiából kiseprűzött újságírók egy része Mester Ákos vezényletével a helyzetet arra használja fel, hogy felállítsa a maga hősi emlékművét. Részt vettem a Fekete Doboz A 169. óra című filmjének egyik vetítésén, melyet beszélgetés követett néhány elbocsátott rádióssal.


F. Havas Gábor: Utolsó érzelmes utazás



Nagy W. András (1943–1994)
Nagy W. András (1943–1994)



A vizek szerelmese, az üdvtanok, elvont okoskodások Szküllái és az acsargó indulatok, az érzelgős butaság Kharübdiszei között nagy biztonsággal hajózó révkalauz nem invitálhatja többé érzelmes utazásokra az olvasót. Kharón ladikján örökre tovatűnt.

Végleg eltűnik a Beszélő lapjairól is az enigmatikus nwa szignó.




F. Havas Gábor: Kuncog a krajcár


A felmérés szervezői a szakszervezet segítségével terítették a kérdőíveket, s azokat a dolgozók maguk töltötték ki. Az 500 kiosztott kérdőív további sokszorosítása révén végül a vállalat 536 alkalmazottja (a teljes létszám 5,8 százaléka) válaszolt a kérdésekre. A válaszolók összetétele nem mindenben felel meg az összvállalati arányoknak. Körükben az átlagosnál magasabb a szellemi foglalkozásúak, a szakmunkások, és alacsonyabb a betanított és segédmunkások aránya. Az önkitöltős módszer is befolyásolhatta az eredményeket.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: „Ha együtt – a liberális pártok…”

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal
SZDSZ-küldöttgyűlés


Azt mondtad a beszédedben, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ma igazi néppárt. A korábbi küldöttgyűlésen a szociálliberális néppárt meghatározást használtad. Ezzel szemben politikai ellenfeleink, többek között maga a miniszterelnök úr is többször hangoztatták, hogy az SZDSZ nem is liberális, hanem polgári radikális párt. Jelent-e valamit egy ilyen megkülönböztetés, és van-e valami mondanivalója a számunkra?

Ezek a fogalmak ma nem egyértelműek Magyarországon. Ha én néppártnak nevezem, az önmagában nem határozza meg mások számára is az SZDSZ-t.


F. Havas Gábor: Közhasznú kényszer


A tavaly decemberben megalkotott szociális törvény többek között meghatározta a tartós munkanélküliek segélyezésének feltételeit is. Kimondta, hogy azokat a munkanélkülieket, akik járadékra már nem jogosultak, de továbbra sem tudnak elhelyezkedni, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, szerény összegű (az induláskor 5120 Ft-os) jövedelempótló támogatás illeti meg.

F. Havas Gábor: Nehéz szülés

Megalakultak a tb-önkormányzatok


Akadályverseny

A történet előzményei a rendszerváltásig nyúlnak vissza. Akkor úgy tűnt, hogy a Fidesz kivételével valamennyi parlamenti párt támogatja a társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozását. A fiatal demokraták azt mondták, hogy a társadalombiztosítás problémáinak megoldása kizárólag szakmai kérdés, éppen ezért az irányítási feladatok ellátására egy kinevezett szakértőkből álló igazgatótanács-szerű testület a legalkalmasabb. Ehhez az álláspontjukhoz mindvégig következetesen ragaszkodtak.


F. Havas Gábor: Székházasság


A bajok kétségtelenül a hatpárti megállapodással kezdődtek. 1989-ben jogos igénye volt az újonnan alakult demokratikus pártoknak, hogy országos központjaik számára, elsősorban a korábbi MSZMP-vagyon terhére, megfelelő épületet kapjanak. Ez elengedhetetlen feltétele volt az üzemszerű működésnek és annak, hogy a választásokra megfelelően tudjanak felkészülni. Jogos igényük kielégítést is nyert.

Az is érthető, hogy a választások után, azok eredményének ismeretében felülvizsgálták az első, hevenyészett „leosztást”.


F. Havas Gábor: Negyvenévi tetszhalál után…

Beszélő-beszélgetés Forgács Pállal


Beszélő: Itt fekszik előttünk a Magyarországi Cukrászok és Rokonipari Munkások Egyesületének 1495-ös sorszámú tagsági könyve. Tanúsága szerint 1942-ben, 19 éves korában lépett be a szakszervezetbe.

Forgács Pál: Pontosabban már 18 éves koromban, de a tanoncok nem kaphattak tagsági könyvet, mert az akkori törvények ezt kizárták.

Cukrászműhelytől az OTI-önkormányzatig

– Cukrászműhelyben dolgoztam a József körúton, hatan voltunk inasok. Polgári családban nőttem fel, de az volt nálunk a böcsület, hogy a zsebpénzét mindenki keresse meg.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon