Skip to main content

F. Havas Gábor

F. Havas Gábor, Solt Ottilia: Kényszerhíd

Beszélő-beszélgetés a lágymányosi hídról


Beszélő: Nem értjük, hogy miért tervez a főváros lágymányosi hidat, miközben ismereteink szerint azok a férfiak és hölgyek, akik Demszky környezetét alkotják, nem akartak lágymányosi hidat!

A ’85-ös választások spontán jelöltjeként Rajk László fő száma az volt, hogy miért nem kell a lágymányosi híd. A VÁTl-tól kapta hozzá a muníciót. A VÁTI-tól, amelynek kutatói most a kormányban és a fővárosi önkormányzatban ülnek…

Schneller István: Két ember viaskodik bennem.




F. Havas Gábor: Hogyan juttassunk csődbe önkormányzatokat?


Az önkormányzati törvény egyértelműen rögzíti: a céltámogatás alanyi jogon jár mindazoknak az önkormányzatoknak, amelyek a céltámogatási teltételeknek megfelelnek. A gyakorlatban azonban a garanciák nem működnek. A költségvetésben nincs biztosítva a szükséges pénzügyi fedezet, menet közben és nehezen követhetően változnak az igényjogosultság feltételei, nem mindig mérik egyforma mértékkel az egyes pályázatokat, olykor szerephez jut a normatív elvekkel összeegyeztethetetlen kijárás.

F. Havas Gábor: Birtokháborítás

A tb és az ő vagyona


A tőkehozam a viszonylag jól működő nyugati társadalombiztosítási rendszerekben is csak a kiadások néhány százalékát fedezi, de jelentősége fokozatosan nő. Egyre több országban ismerik ugyanis fel, hogy önmagában sem a korábban általánosan elterjedt várományfedezeti rendszer, sem a helyére lépő felosztó-kirovó (kiadásokhoz rendelt járulékmérték) nem tudja megnyugtatóan kezelni a problémákat.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: „Elszabadult az úri pimaszság…”

Beszélő-beszélgetés Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Tölgyessy Péterrel
Ellenzéki kerekasztal, 1992


Beszélő: A Fidesz pécsi kongresszusán Orbán Viktor szokatlanul keményen bírálta a kormányt. A demokráciát fenyegető veszélyek megítélésében álláspontja mégis eltér az SZDSZ-étől és az MSZP-étől. Látnak-e vajon az ellenzéki pártok vezetői olyan veszélyeket, amelyek létezésükben fenyegetik a demokrácia intézményeit, és ha igen, melyek ezek a veszélyek?

Hódítás, igazodás

Orbán Viktor: A pécsi kongresszusi beszédben kitértem arra, hogy az MSZP és az SZDSZ gyakorta a Horthy-rendszert és annak restaurálási kísérletét emlegeti, és ilyen veszélyeket lát.




F. Havas Gábor: A költségvetési csata


1991. január 1.: A Magyar Közlönyben megjelenik „A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről” szóló törvény, amely többek között az alábbi zárórendelkezést tartalmazza: „A kormánynak a következő évi állami költségvetés irányelveit augusztus hó 31. napjáig, fejezetszintű előirányzatait szeptember hó 30. napjáig, részletes előirányzatait október hó 31. napjáig, a következd évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot november 15.

F. Havas Gábor: Rendőrszociális piacgazdaság


Kupa Mihály a miniszteri expozéban ugyan igyekezett úgy bűvészkedni a számokkal, hogy az ellenkezőjét hitesse el, de mindezt nem túlságosan nagy meggyőze) erővel tette. Jövőre a tervek szerint 642 milliárdot fordítanak szociálpolitikai célokra – mondotta a pénzügyminiszter –, ami 122 milliárddal (22 százalékkal) több az ideinél. Ennél fogva a szociálpolitikai jövedelmek lépést fognak tartani a gazdasági jövedelmek növekedésének mértékével, s igaz ez a családi pótlékra és a nyugdíjra is.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Veszélyesnek tartom a platformokat

Beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal


Beszélő: A napisajtó is hírül adta, hogy két platform alakult az SZDSZ parlamenti frakciójában: egy szabadelvű kör és egy konzervatív liberális unió. Mi a véleményed erről?

– Mindenekelőtt tisztázni kellene azt, hogy körről vagy platformról van szó. Tudniillik azt már legalább két éve tudjuk, hogy a mi liberális pártunkon belül különböző áramlatok, nézetek vannak. Hogy körök alakuljanak, amelyek céljuknak tekintik, hogy erről vitákat, megbeszéléseket rendezzenek, akár nem a párthoz tartozó emberekkel is, azt én teljesen normálisnak, sőt, célszerűnek tartom.


F. Havas Gábor: Sértődéscsere


A demokratikus ellenzék igen jelentős erkölcsi tőkét halmozott fel a Kádár-korszak utolsó egy-másfél évtizedében. Ez az erkölcsi tőke bőségesen kamatozott a rendszerváltás időszakában. ’89 végén, ’90 elején a szabad demokraták rohamosan növekvő tábora büszke volt vezetői múltjára, s az eldurvuló választási kampány mocskolódására fittyet hányva önérzetesen kitartott mellettük. Igaz, a sorozatos sikerek (a kerekasztal-tárgyalásokon betöltött szerep, a négy-igenes népszavazás, Next 2000, Duna-gate) közepette ezt könnyű volt megtenni.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Üzenni tudni kell!

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az elmúlt hetekben többen azzal vádoltak, hogy programodban egymással össze nem egyeztethető dolgokat ígérsz. Mások azt hányták a szemedre, hogy amit mondasz, az igazából nem különbözik attól, amit a szabad demokraták eddig is mondtak, és már a Kék Könyvben is olvasható. Ugyanakkor arról beszélsz, hogy a megválasztásoddal fordulat következne be az SZDSZ életében. Hogyan egyeztethetők össze ezek az állítások?

Rendies állam – polgárosult ország

– A Kék Könyv alapelveinek természetesen meg kell maradnia a megújult SZDSZ-ben is.




F. Havas Gábor: Egy tiszta hang


Babiczky Klára 1983-ban lett a Fejér Megyei Hírlap munkatársa. Elsősorban az úttörő- és KISZ-mozgalom volt a reszortja. Helyüket kereső ifivezetőkről, vállalati KISZ-szervezetek gondjairól, a Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére meghirdetett országos (úttörő) riadóról és más hasonlókról írta cikkeit. Nem állíthatjuk, hogy túlbuzgó lett volna: mindenfajta túllihegés nélkül teljesítette a kötelező penzumot. Végtére is egy fiatal újságíró, ha előre akart jutni a pályán, nem lehetett válogatós.

1986-ban a győri rádió székesfehérvári tudósítója lett.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon