Skip to main content

F. Havas Gábor

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: „Egy történelmi tényről van szó”

Elkésett beszélgetés Méray Tiborral


Szerkesztőségünk tartozott Méray Tibornak. A szamizdat-Beszélö 2. száma, amely 1982. januári keltezéssel jelent meg, közölte Donáth Ferencnek Molnár Miklóshoz, a Svájcban élő történészhez írott levelét. Nagy Imre 12 év börtönbüntetésre telt harcostársa írásában kifogásolta, hogy Méray Tibor a forradalomról szóló, 1959-ben angolul, majd 1978-ban magyarul megjelent könyvében az 1958-ban kiadott Fehér Könyv V.

F. Havas Gábor, Juhász Pál: Földhöz ragadt gondolatok

Új paragrafust szánt az eke
Jogalkotási káosz a mezőgazdaságban


A rendszerváltás után a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényhozásra két kormánypárti korokból származó politikai elv nyomta rá a bélyegét. Egyrészt feltételezték, hogy a földhöz jutó tulajdonosi kör potenciális paraszt, másrészt úgy gondolták, hogy a szövetkezeti tagok szívük szerint menekülnének a szövetkezetből. Azóta a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy egyik állítás sem igaz.

Főfoglalkozású paraszttá válni különböző szociológiai becslések szerint 20 és 50 ezer közötti számú család akar. Még ez sem azt jelenti, hogy ennyien azzá is válnak, hanem csak azt, hogy kb.


F. Havas Gábor: Kedves Derce Úr!


Élvezettel olvastam lendületes, könnyed hangvételű írását. Örömmel láttam, hogy a művet aláírásával hitelesítette Nagy István alpolgármester is, akinek ez a stílus (ahogy azt az e számunkban szereplő tőle származó dokumentum is tanúsítja) enyhén szólva nem kenyere. Az opuszhoz mindössze néhány megjegyzést szeretnék fűzni.

1. Örültem volna, ha idéz néhány példát arra „az alpári, gyalázkodó hangnemre”, amely az Ön minősítése szerint a Mezei megmentését célzó sajtóhadjáratot esetenként jellemezte.


F. Havas Gábor: Szociális örvény


A rendszerváltozás hatalmas feladat elé állította az egész társadalmat. Évtizedek alatt kimunkált, sokáig hatékonynak mutatkozó életstratégiák szinte egyik napról a másikra érvényüket vesztették, szerény, de biztos megélhetést nyújtó pályák egyszer csak a lecsúszás rémével fenyegető zsákutcákba torkolltak; jól bevált viselkedési szabályokról, magatartásmintákról derült ki hirtelen, hogy nem működnek többé.

F. Havas Gábor: Mindent elölről kell kezdeni?

Világkiállítási esélyek


Hogy a kormány nem tulajdonít különösebb fontosságot a javaslatnak, azt az is mutatta, hogy a vitát egy kényszerűségből támadt késő esti napirendi lukba próbálták begyömöszölni. A törvényi előírások szerint ugyanis a jövő évi költségvetés sarokszámait (az egyes fejezetek kiadási és bevételi főösszegeit) november 30-áig kellett volna a parlamentnek megszavazni. A feladatot azonban – éppen az utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti módosító indítványok miatt – nem sikerült határidőre teljesíteni.

F. Havas Gábor: Indokolatlan minden bizalmatlanság

Tardos Márton a médiatárgyalásokról


Beszélő: A két fél mivel ült le, és mit kívánt elérni?

– A tárgyalás alapját az képezte, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök megállapodtak: a médiaháború társadalmi feszültségeit enyhíteni kívánják. Ennek a beszélgetésnek az eredményeképpen Göncz Árpád elnök úr külön-külön meghívta a koalíciós pártok és az ellenzéki frakciók vezetőit, akik ezt követően leültek egymással tárgyaim.


F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Célegyenesben

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal és Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az SZDSZ-nek volt egy dinamikusan felfelé ívelő időszaka a ’90-es választásokig, de az országgyűlési és különösen az önkormányzati választások után fokozatosan csökkent a népszerűsége, és ezen Tölgyessy Péter elnöksége óta sem sikerült változtatni, holott a legnagyobb kormánypárt népszerűségének látványos hanyatlását látva az lenne a logikus, hogy a legnagyobb ellenzéki párt ezzel ellentétes pályát fusson be.

Tölgyessy Péter: Az SZDSZ a helyi önkormányzati választások táján volt a csúcson, de nem sokkal ezután valóban zuhanás következett be, amelynek a mélypontját


F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Bizonyos mennyiségű liberális gondolat…

Beszélő-beszélgetés Balás István MDF-es képviselővel


Beszélő: A Csurka-tanulmányról szeretnénk beszélgetni.

– A Csurka-tanulmány megítéléséhez én szükségesnek tartok egy címkézéstől mentes, higgadt elemzést. Nagyon sokan ezt nem akarják. A Csurka által leírt tények túlnyomó többségét én helytállónak ítélem meg.

Hibás megközelítés

Valójában a Csurka-dolgozat megközelítését azért tartom hibásnak, mert ismereteim szerint Európában az ideológiai pártok általában a második vonalba kerültek, a politikai programpártok kaptak nagyobb szerepet.






F. Havas Gábor: …még az ág is…


Annak idején a koncepció kidolgozói a társadalmi igazságosság elvére hivatkoztak, mondván, hogy méltánytalan a már lakással rendelkezők ilyen mértékű támogatása, s a kamattámogatás esetleges csökkentése révén felszabaduló összeg egy részét a lakással még nem rendelkező fiatalok támogatására kell átcsoportosítani, „…a nyertesek a fiatal lakásnélküliek, a vesztesek pedig a lakással már rendelkezők” – fogalmazták meg az 1989-es tervezet készítői. (Lásd HVG, 1989.

F. Havas Gábor: Lehet-e címe, kinek nincs lakása?


Mezei György: Az Újcsakönek a Rózsa utca 10.-ben van egy átmeneti szállása, ahol egy hétig tartózkodhatnak az emberek, és elvileg azt mondja a jogszabály, hogy ha 48 órán túl marad valaki, akkor be kell jelenteni, így bárkit be lehet jelenteni, aki ott megfordul. Ha valakinek egyáltalán nincs állandó bejelentett lakása, akkor itt egy állandó bejelentett lakás keletkezik, ami számos ügyintézésben nagy előny. Innen adódott az ötlet, hogy az önkényesek nyugodtan lehetnének ennek a szállásnak az átmeneti lakói. Legfeljebb utána elfelejtenek kijelentkezni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon