Skip to main content

Maloschik Róbert

Maloschik Róbert: John McLaughlin a Balatonon

Zene


Július 15-én, pénteken este mini jazzfesztivált rendeznek Siófokon, a „magyar tenger partján”. A tehetséges fiatalokat Oláh Kálmán Sextetje képviseli, míg a veteránokat Kőszegi Imre és Pege Aladár. A legnagyobb név John McLaughlin lesz, aki az ötvenes–hatvanas évek hagyományait felelevenítő orgonatriójával szerepel. Gondolom, az 52 éves angol gitárvirtuózt nem kell külön bemutatnom, hisz az elmúlt negyedszázad egyik markáns egyénisége.

Maloschik Róbert: Láthatatlan tömegsírok – Holocaustemlékezés

Zene


Július 2-án, szombaton 19.30-kor a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum u. 7.) zenei életünk eddig szinte agyonhallgatott nemzetközi hírű képviselője, Kathy Horváth Lajos Menuhin-díjas hegedűművész tartja meg szerzői estjét. A 42 éves budapesti muzsikus pártállami léptékkel is furcsa pályát járt be. 20 évesen (1973) már a hazai jazz-élet szenzációja, Szakcsi Lakatos Béla jazz-rock zenekarának, a Rákfogónak virtuóz hegedűseként. Két évvel később az avantgárd jazz hazai atyamestere, Szabados György együttesének egyik vezérhangja volt.

Maloschik Róbert: Budapesti Búcsú

Zene


Immár 3 éve, 1991. június 25-én ünnepelte először a főváros az oroszok kivonulását.

Maloschik Róbert: Jazzhalhatatlanok – Billie, Roy és Dizzy

Zene


Az idén ötvenéves New York-i Verve kiadó a jubileum alkalmából egymás után jelenteti meg jazzóriások felvételeit CD-n. A jazzben kevéssé járatosak is tudják, hogy Billie Holiday volt a műfaj történetének egyik legnevesebb énekesnője. A negyvenes évek közepén – az akkor még pályakezdő koncertszervező és lemezkiadó-tulajdonos – Norman Granz megnyerte Jazz at the Philharmonic hangversenysorozatához a pályafutása csúcsán lévő harmincéves csalogányt.

Maloschik Róbert: Chick Corea a Budai Parkszínpadon

Zene


A jazz utóbbi negyedszázadának egyik meghatározó személyisége, a zongorista-zeneszerző Chick Corea immár harmadszor látogat el Budapestre. Először 1982-ben, a vibrafonos Gary Burtonnel és egy vonósnégyessel készített Lyric Suite for Sextet című ECM lemeze promóciós turnéja során lépett a Budapest Sportcsarnok dobogójára.

Maloschik Róbert: E. S. P, avagy volt egyszer egy Sound of Bosambo

Zene


Új jazz-rock együttes alakult Budapesten. Alapítója Gőz László, a kitűnő harsonás, aki zeneakadémiai diplomával a háta mögött többek között a 180-as Csoporttal zenélt. A rockszakma jó sessionzenészként tartja számon, az LGT-vel is turnézott. Igazi területe mégis inkább a jazz: most az időközben főiskolai rangra emelt Jazzkonzervatóriumban szolfézstanár, a 90-es évek elején pedig a zongorista Farkas Mihály kompozícióit, és hangszereléseit interpretáló Brass Age vezetője volt.

Maloschik Róbert: A Brecker fivérek visszatérése Magyarországra

Koncertajánlat
Zene


Aki a jazz-funk, netán a jazz-rock kedvelője, feltétlen látogasson el május 18-án, szerdán este 20 órakor a Városligetbe. Ti. a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán világsztárok muzsikálnak majd a Krokodil Kft. szervezésében. A Brecker Brothers két főerőssége, a Philadelphiából a hatvanas évek végén New Yorkba költözött testvérpár, a trombitás Randy és szaxofonos öccse, Michael együtt most jön először hozzánk! Mert Mike a május 1-jei „sátoros” jazzbulin szerepelt Steps Ahead elődjével, a Stepsszel 1982-ben már járt Debrecenben.

Maloschik Róbert: Nick Cave és a bad seeds

Zene


Másfél éves késéssel, de mégis eljön hozzánk az alternatív rock egyik „angyala”, a hazai és külhoni „yuppie”-k félistene, az ausztráliai 35 éves Nick Cave. Azért mégis, mert 1992 őszén már történt kísérlet becserkészésére. Az előkészületek meggyőzőek voltak, hisz a Holnap Kiadó megjelentette könyvét (És meglátá a szamár az Úrnak angyalát). Aztán Nick mégsem jött. Most viszont a koncert szervezői, a HMK Music munkatársai 100%-ig biztosak abban, hogy a városligeti Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán május 7-én, szombaton 20 árakor elkezdődik a koncert.

Maloschik Róbert: Bobby Watson és Wolfgang Muthspiel

Zene


1977-ben New Yorkban mindenki a kansasi fekete csodaszaxofonosról beszélt, nem csoda hát, hogy Bobby Watson 1978 és ’81 között Art Blakey „tehetséggondozó” együttesének, a Jazz Messengersnek a frontembere volt. Az alt- és szopránszaxofonos „csodagyerek” időközben 40 éves lett, s 1988 óta Horizon néven működteti önálló zenekarát. A kvintettnek négyen megalakulása óta tagjai – Watson, a vele egyidős dobos, Victor Lewis, a nigériai szülőktől már Nebraskában született bőgős Essiet Okun Essiet, valamint a 26 éves trombitás Terrell Stafford.

Maloschik Róbert: A modern jazz veteránjai

Charlie Haden – Always Say Goodbye
Zene


Nat Hentoff, az egyik legnevesebb amerikai jazzkritikus – mellesleg Ornette Coleman, a free jazz szülőatyjának felfedezője és legfőbb támogatója – egyszer így írt Charlie Hadenről: „A jazztörténet egyik legkreatívabb bőgőse. Géniusza csak Charlie Minguséhoz fogható.” Haden 1937-ben született egy iowai kisvárosban, s 1957-ben került Los Angelesbe.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon