Skip to main content

Révész Sándor

Gács Anna, Révész Sándor: A teve mint víziló

Magyar Bálint oktatási miniszterrel Gács Anna és Révész Sándor beszélgetett

Révész Sándor: Egyrésztek és másrésztek között

Kornai András kérdezte apjától, amikor az ötvenes évek elejéről beszélgettek: „– Apám, te okos ember vagy. Hogyan lehettél ennyire hülye?” (107.) Lényegbevágó kérdés, a XX. század egyik alapkérdése: hogyan tévedt a vértengert fakasztó európai diktatúrák mögé az a hatalmas intellektuális erő, mely a szabadság, az emberi jogok, az emberi méltóság és az emberi szuverenitás tiszteletében és szolgálatában találta meg magát.

Révész Sándor: Elvcserék

Mi a konszenzus föltétele? A közös döntés vagy a közös bólintás? Lehet-e egyoldalú döntést konszenzussá emelni rábólintás által? Ez itt a kérdés. És ez volt öt évvel ezelőtt is.

Révész Sándor: Nemtelen Nem

Van az úgy, hogy az történik, amit szeretnénk, de nem azért, amiért szeretnénk. Most is úgy volt. Előre tudtuk, hogy másképp nem lehet. Előre tudtuk: arra van esély, hogy az eléghez képest kevés legyen az Igen, és a semmihez képest sok legyen a Nem, de arra nincs, hogy az a jó sok Nem – jó Nem legyen. Nembéli nemes Nem.

Mink András, Révész Sándor: Kis János: „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”

Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett


Nemrég fejezted be új könyved kéziratát, mely a politika és az erkölcs viszonyát elemzi. Ebben a könyvben sokat írsz arról, hogyan demoralizálódhat a liberális demokrácia. A könyv egyik aggasztó következtetése, hogy a magyar demokrácia igen nagymértékben demoralizálódott, nincs közmegegyezés a demokrácia mibenlétében, követendő elveiben és szabályaiban, vagyis nincs megegyezés arról az erkölcsi minimumról, amely a demokrácia működésének egyik alapfeltétele.

Révész Sándor, Zádori Zsolt: Horváth Aladár: „A leggyorsabban megtérülő befektetés a szegényekben van”

Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökével, miniszterelnöki tanácsadóval Révész Sándor és Zádori Zsolt beszélget

A választási kampányban a Baloldali Roma Összefogás szervezetei mellett több vidéki MSZP-s polgármesterjelöltnek segítettél. Közismert, hogy Medgyessy Péter tanácsadója vagy. A kilencvenes évtized elején mintha még kissé máshogy képzelted volna a dolgot.

Arra utaltok, hogy most nem az SZDSZ közelében politizálok?

Mink András, Révész Sándor: „Ez az én legbelsőbb, személyes ügyem”

Göncz Árpáddal Mink András és Révész Sándor beszélget 1989-ről


1989 elején már az SZDSZ vezető testületében vagy. Viszont előtte még a kisgazdapárt újjászervezése körül lehetett veled találkozni. Hogyan kezdődött számodra az aktív, pártszerű politizálás, és hogyan alakult a rövid kirándulás az akkoriban újjáalakuló kisgazdapárt háza táján?

Révész Sándor: Mellékhalál…


1960 két és fél ezer öngyilkosságának egyikét május 27-én Dr. Hajdú Lili követte el. A leitmeritzi koncentrációs táborban meghalt id. Gimes Miklós gyermekorvos özvegye, a Nagy Imre-perben meggyilkolt ifj. Gimes Miklós újságíró édesanyja, a magyar pszichiátria „Nagyasszonya”.

Révész Sándor: A „nem”-ek arca

Göncz Árpád: Sem!

Ha Göncz Árpád döntései nem felelnének meg az Alkotmánybíróság határozatának, akkor nem támogathatnánk őket akkor sem, ha minden egyéb szempontból, fontos szempontokból ezt kellene tennünk. A köztársasági elnöknek jobb meggyőződése és az általa (is) hangoztatott érvek ellenére alá kellene írnia a miniszterelnök előterjesztését, ha nem feltételezhetné alapos okkal, hogy ezzel a közszolgálati médiumok személyi tényezők következtében azonnal és közvetlenül és másképp el nem hárítható módon képtelenné válnának valamely alapfeladatuk (például a pártatlan tájékoztatás feladatának) ellátására.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon