Skip to main content

Tálas Péter

Tálas Péter: A politikai katolicizmus Lengyelországban


A politikai katolicizmus Lengyelországban a kommunista párt uralmának évtizedében sem számolódott fel: a PAX világi katolikus szervezet, a Keresztény-Szociális Unió (UChS) és a Lengyel Katolikus Társadalmi Szövetség (PZKS) révén 1947–1989 között mindvégig jelen volt a parlamentben; a „Znak”, a „Tygodnik Powszechny” és a „Wiez” c. lapok köré tömörülő személyiségek, illetve „Katolikus Értelmiségiek Klubja” (KiK) révén pedig a lengyel ellenzéki mozgalomban is.

Tálas Péter: Abortuszháború Lengyelországban


Ez év májusában fordulóponthoz érkezett lengyel abortusztörvény körüli több mint hároméves vita. Az 1956. április 27-én elfogadott törvényt ugyanis – amely orvosi, kriminalisztikai és szociális okokból engedélyezte a terhességmegszakítást – az új lengyel Orvosi Etikai Kódex 1992. május 3-i érvénybelépése gyakorlatilag „felfüggesztette”.

Tálas Péter: Egy programozott bukás anatómiája


Aligha vitatható, hogy az Olszewski-kabinet igen komoly politikai baklövést követett el, amikor június 4-én „nyilvánosságra hozta” az ügynöklistákat, mégis leegyszerűsítés lenne csupán ezzel magyarázni a kormány bukását. Botorság lenne „felülni” Olszewski azon nyilatkozatának, amely szerint kormányát nem hibái miatt buktatták meg, hanem azért, mert le akarta leplezni az állami vezetésbe és a parlamentbe bejutott egykori titkosügynököket.

Tálas Péter: A sörbarátság vége?


Az 1991-es parlamenti választásokkal Lengyelországban is lezárult a politikai rendszerváltás hosszan elnyúló folyamata. A finis oly mértékben átrendezte és szétzilálta a lengyel politikai palettát, hogy az új korszak kezdetét jelentő Olszewski-kabinet megalakulására csaknem két hónapot kellett várni.

A szejm

Kétségtelenül az október 27-i választások legszembetűnőbb eredménye lett, hogy a szejm szétaprózódott, ugyanakkor kiegyensúlyozottá vált. Az új szejmben 29, a parlament két házában pedig több mint 40 párt képviselői jutottak mandátumhoz.




Tálas Péter: Lengyel citromtorta


A 11,2 millió választópolgár igen vékony szeletekre szabdalta a lengyel parlamenti tortát. Egyszerre volt bőkezű és fukar. Bőkezű, hisz a szejm 460 képviselői székét csaknem 30 párt között osztotta szét, s fukar, mert az igen széttagolt és kiegyensúlyozott új lengyel parlament öt legnagyobb pártjának együttesen is csak minimális többséget juttatott.

Tálas Péter: Csendes finis


A lengyel pártok visszafogottsága két szempontból legalábbis indokolt: egyrészt szinte valamennyi pénzügyi gondokkal küzd, másrészt tekintélyük is alaposan megtépázódott az elmúlt időszakban.

Tálas Péter: A „nem”-ek szejmje


Az augusztus szinte már hagyományosan a lengyel politikai nyár legmelegebb hónapja. 1988-ban a kerekasztal-tárgyalásokat kikényszerítő sztrájkok, 1989-ben a Szolidaritás hatalomra kerülése, az idén pedig egy pénzügyi botrány, majd a Bielecki-kormány lemondása forrósította fel a lengyel politikai légkört. Szerzőnk ennek hátterét és következményeit elemzi.

Úgy tűnik, a lengyel parlament megmakacsolta magát.


Tálas Péter: A lengyel–litván affér


A 280 ezres litvániai lengyel kisebbség jogait csorbító döntés olyannyira kiélezte a lengyel–litván viszonyt, hogy emiatt elmaradt Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter szeptember 16-ra tervezett vilniusi látogatása s így az új lengyel–litván szerződés aláírása is.

Tálas Péter: A lengyel titkosszolgálat hosszú évtizede II.


Koncepciós per 1955-ben

1948. októberben a Stanislaw Radkiewicz vezette Közbiztonsági Minisztérium, azaz a Bezpieka egyik különleges csoportja letartóztatta a Demokrata Párt két vezető politikusát, Wlodzimierz Lechowiczot és Alfred Jaroszewiczet.


Tálas Péter: A lengyel titkosszolgálat hosszú évtizede


Amikor 1944. január 3-ról 4-re virradóan a Vörös Hadsereg átlépte a háború előtti szovjet–lengyel határt, a lengyel antifasiszta ellenállás két szárnya közel 700 ezer felfegyverzett tagot számlált. A korabeli lengyel erőviszonyokra jellemző, hogy míg a londoni emigráns kormány fennhatósága alá tartozó fegyveres szervezetek: a Honi Hadsereg, a Parasztzászlóaljak és a Nemzeti Fegyveres Erők együttesen több mint 650 ezer fővel rendelkeztek, az 1943-ban a kommunisták által létrehozott Népi Hadseregnek mindössze 50 ezer tagja volt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon