Nyomtatóbarát változat
Elnök Úr!
Tisztelt Ház!
(…) Csorba Béla, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőségi tagja mind munkásságával, mind közéleti tevékenységével ismertté vált a demokratikus gondolkodású magyar értelmiség körében, még a rendszerváltás előtt. Az ellenzéki szellemű magyar értelmiségnek régi barátja volt.
Csorba Béla úgy döntött, hogy a Jugoszláviában folyó értelmetlen és gyilkos etnikai konfliktusban nem hajlandó részt venni, ezért megtagadta azt, hogy a szerb hadseregbe, „leánynevén” a jugoszláv néphadseregbe való behívóparancsnak engedelmeskedjék. Tette ezt úgy, Tisztelt Ház, hogy nem menekült el külföldre, mint mások, hanem ott maradt szülőfalujában, Temerinben, ahol az utcán őrizetbe vették a múlt héten.
Csorba Béla ezzel az aktusával néhány nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet. Elsősorban arra, Tisztelt Ház, hogy a Kelet-Európában eluralkodott véres nacionalizmusok kereszttüzében a legvédtelenebbek a nemzeti kisebbségek.
A nemzeti kisebbségek a volt Szovjetunió területén, a volt Jugoszlávia területén és másutt a nagyobb etnikai csoportok véres konfliktusainak ártatlan áldozataivá lesznek, és részei egy olyan szituációnak, amelynek a mellékes következményeit a menekültprobléma formájában Magyarországon is érezhetik azok is, akik meg nem vették észre, hogy a szomszédban háborús konfliktusok vannak.
Csorba Béla bátor aktusa, együtt azoknak a más szerbiai erőknek a bátor akcióival, amelyek fellépnek a háború ellen, amelyek fellépnek az etnikai elnyomás ellen, minden tiszteletünket megérdemlik. Különösen abban a képtelen helyzetben, amikor több hónapi vérontás és zűrzavar után a háborús konfliktus kiváltó oka, azaz a horvátországi szerb kisebbség ügye éppen úgy áll, mint a konfliktus kezdetekor, azaz sehogy.
Meg kell mondani, Tisztelt Ház, hogy azok az emberek, akik az egykori Jugoszláviában visszautasítják a részvételt az értelmetlen és szörnyű háborúban, amely elsősorban a civil lakosságot sújtja, ezek azok az emberek, akik a demokrácia szellemét képviselik Kelet-Európában, nem pedig a csetnikek és az usztasák.
Meg kell mondanunk azt is, Tisztelt Ház, hogy ebben a helyzetben megvilágosodik valamennyiünk előtt, hogy mi az értelme a lelkiismereti szolgálatmegtagadásnak, mi az értelme a polgári engedetlenségnek, mi az értelme a hősi tanúságtételnek egy erkölcsi eszmény mellett. Ezenkívül, ami a dolog politikai részét illeti, gondolom, a Ház minden oldala egyetért abban, hogy amennyiben a kormány lépéseket tesz Belgrádnál Csorba Béla kiszabadítása érdekében, a Ház minden oldalának támogatását fogja élvezni. Köszönöm szépen. (Taps.)
A kormány részéről Katona Tamás külügyi államtitkár egyetértett Tamás Gáspár Miklós felszólalásával: azzal, hogy önmagában is elítélendő a nacionalizmus, és hogy ennek többnyire a védtelen kisebbség az áldozata. Felkérte az írószövetséget és Konrád György PEN Klub-elnököt is, szintén emeljék fel a szavukat. Ugyanakkor – mondta az államtitkár – a Külügyminisztérium máris utasította a nagykövetségeket, hogy a fogadó országban és nemzetközi közösségeknél járjanak el Csorba Béla ügyében.
Lapzártakor kaptuk a hírt: a tiltakozások eredményeképpen Csorba Bélát szabadon bocsátották.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét