A sokat próbált paciens Kaposvár felé autózik fájó gerincével, egy szédüléses panaszokkal küszködő budapesti sebész társaságában. MR- (mágneses rezonancia) vizsgálatot írtak elő nekik a megfelelő szakorvosok, s R. főorvos a Határőr úti röntgendiagnosztikai központból azt tanácsolta, végeztessék el ezt Kaposvárott, ahol az ország legpontosabb MR-berendezése található. R. fővoros félállásban itt is dolgozik.

A jövő könyvtárában már nem lesznek nyitvatartási órák, szünnapok vagy tatarozás – a jövő könyvtára mindig nyitva lesz. A jövő könyvtárában ismeretlenek lesznek a katalóguskártyák, a mogorva könyvtárosok és a hosszú, méla könyvlesben eltelt gyötrelmes órák. A jövő könyvtárában másodpercekben mérik majd az időt.

Az örvendetesen megnövekedett nemzetközi forgalom során nálunk megforduló nyugat-európai orvosok és a nyugat-európai orvosi intézményekhez látogató magyar orvosok némi csodálkozással állapítják meg, hogy a közepesen fejlett Magyarország a lakosság számához viszonyítva milyen jól van ellátva az orvosi csúcstechnológiát képviselő berendezésekkel, miközben mindennapos tapasztalatunk az, hogy egészségügyünk mennyire lerongyolódott.

„A közművelődési könyvtárosok a szakma páriái” – mondja Pobori Ágnes, a terézvárosi Szabó Ervin Fiókkönyvtár igazgatója. A négy és fél milliós költségvetés jórészt csak a bérkertetet fedezi, a másfél milliós beszerzési és mindössze 120 ezer forintos (!) folyóirat-beszerzési keretet maguknak kell „kigazdálkodniuk”: a fiókkönyvtár akkurátus „beszerzési tervet” készít, így például a lepusztult – egykor lakásként szolgáló – helyiség időszakos bérbeadása évente negyvenezret hoz a konyhára.

A szolnoki kórház már látványosan csődöt jelentett, és egy sor másik intézmény is vészjelzéseket ad le. Miért mennek csődbe a kórházak, hogy jutottunk idáig?



Ennek hosszabb története van. Azzal kezdeném, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest összességében egyáltalán nem kevés az, amit az egészségügyre költünk. A táppénzt nem számolva a GDP hat és fél százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások. Ez az arány a nyugat-európai országokban is hasonló, például Dániában, Angliában is hat százalék körül van.

Összeállításunk az egészségügy finanszírozási problémáit világítja meg, s bemutat néhány sikeres meg néhány sikertelen orvosi, illetve gondozó vállalkozást.

Az ország könyvtári rendszere 1989–1991 között gyökeresen megváltozott, az addigi fenntartói hálózat átalakult. A nagy fenntartók közül kiesett a SZOT és a tudományos intézetek egy része. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtárügyért felelős osztályvezetője, Sóron László szerint a SZOT-hierarchiát leképező szakszervezeti hálózatokba tartozó mintegy 5000 egységből 1500 maradt papíron, de ezeknek csak fele szolgáltathat.

Beszélő: Vegyük sorra, kinek használnak az önkormányzati választási törvény vitatott módosításai. Kezdjük a polgármesterek közvetlen választásával.

Magyar Bálint: Mint minden közvetlen választás, a legnagyobb pártnak kedvez. De hozzá kell tennem, hogy ebben a kérdésben hatpárti konszenzus volt, és a közvetlen választásnak széles választópolgári támogatottsága van.

Vörösmarty keserű versében, a Gondolatok a könyvtárban címűben még az országok rongyának nevezi a könyvtárt. Ma a nyugati világban létrejött posztindusztriális informatikai társadalmak idejében egyre nő a dokumentumok tárolására és hozzáférhetőségére szakosodott intézmények szerepe. Míg a gazdag országokban rázzák ezt a rongyot, a világ másik felében legfeljebb foltozgatják.

Összeállításunknak az ad szomorú aktualitást, hogy a pótköltségvetés pénzt von el a könyvtáraktól.

Napihír

„Délután fél kettőkor négy fiatal férfi jelent meg szerkesztőségünkben” – tájékoztatta az újságírókat tegnap rögtönzött sajtótájékoztatójukon Seszták Ágnes, az Új Demokrata főszerkesztő-helyettese. „A betolakodók az újság egyik támogatóját keresték. Megjelenésük nem okozott különösebb feltűnést mindaddig, míg törni-zúzni nem kezdtek. A szerkesztőségi szoba asztalairól lesöpörték a számítógépet, a lézeres nyomtatót és más irodai felszereléseket. A támadók akciójuk közben azt kiabálták, mondják meg a vállalkozónak, hogy nagyon haragszanak rá.