Beszélő: Kis János szerint – tekintettel a koalíció kétharmados többségére – kívánatos, hogy az alkotmányozásnál, fontos kétharmados törvényeknél a kétharmadon túlnyúló támogatottsága legyen a törvényjavaslatnak. Az ellenzék kivonulása után van-e még esély arra, hogy az alkotmányozásnál ez megvalósul?

Hack Péter: Nem tartom kizártnak. Az ellenzéket az a félelem vezeti, hogy a koalíció a saját politikai érdekeinek megfelelően változtatja meg az alkotmányt.

A többségi vélemény az volt, hogy a pártnak tartania kell magát a koalíciós megállapodáshoz, amely rögzítette a választási rendszerbéli módosítás legfontosabb elemeit: a közvetlen polgármester- és főpolgármester-választást (ellentétben a ’90-es képviselő-testületi választási szisztémával); azt, hogy egyfordulós szavazást rendeznek, s ennek megfelelően eltörlik a „részvételi küszöböt”, vagyis azt az előírást, hogy a választások érvényességéhez a polgárok meghatározott részének (’90-ben az első fordulóban 40%-ának, a második fordulóban 25%-ának) kell szavaznia; és azt is, hogy megszigorítjá

A 168 óra e heti száma interjút közöl Grósz Károllyal a rendszerváltás korszakáról. A beszélgetést a közeljövőben a televízió is sugározni fogja.

Az egykori pártfőtitkár elárulja például, hogy a szovjet csapatokat Kádár János marasztalta az országban – maguktól már 1958-ban kimentek volna. Lehet, hogy így igaz. Az sem kizárt, hogy Gorbacsovval Grósz Károly kezdett tárgyalni a csapatkivonásról.

A riporter – Juszt László – emlékezteti riportalanyát, hogy az 1988.

A család a XIII. századig tudja visszavezetni származását az Aba nemzetség különböző ágaihoz. A gagybátori Báthoryak, a gagyvendégi Vendéghyek és leszármazottai, előszeretettel választottak a szerteágazó rokonságból házastársakat, s így a nemzedékről nemzedékre aprózódó birtokok egy-egy házasság s oldalági öröklések révén újra egyesülni tudtak. A tekintélyes családfa ellenére a középkor és újkor hosszú évszázadain keresztül, miközben földbirtokban tekintélyes vagyonuk volt, alig-alig telt egy-egy kőből épült lakóházra.

Kis János éppen a Beszélőben nyilatkozta az alábbiakat: „Állandó megfontolt önkorlátozásra van szükség, nem szabad, hogy a koalíció a végsőkig kihasználja az ellenzékkel szembeni erőfölényét. S általában is arra kell törekedni, hogy az előző parlamenti ciklusban létrehozott joganyagot a lehető legkisebb mértékben bolygassák. Vagyis csak akkor nyúljanak a hatályban lévő törvényekhez, ha ez okvetlenül szükséges, például az állampolgári jogok kiterjesztése vagy az államhatalmi ágak még egyértelműbb elválasztása, vagy valamilyen belső ellentmondás kiküszöbölése érdekében.

Gadna az elmúlt évtizedekben elszenvedte mindazokat az unalomig ismert csapásokat, amelyek az aprófalvakat sújtották. Az állami támogatások fokozatos megvonása és az erre adott vezetőségi válasz: a rablógazdálkodás a legfőbb munkaadót, a hét falura kiterjedő téeszt is csődbe juttatta. Ma a település lakóinak kétharmada nyugdíjas. Köztük szép számmal az ellehetetlenülés elől leszázalékolásba menekülő rokkantnyugdíjasok. Munkahelye a 6 közhasznúval együtt összesen 11 embernek van. 12 munkanélküli kap járadékot, 19 jövedelempótló támogatást.

Nem szeretek emberekkel foglalkozni, kapóra jött a tsz felszámolása, elérhető áron lehetett gépeket vásárolni – magyarázza döntését Jablonkai András, Gagyvendégi legnagyobb gazdálkodója. Jablonkai, aki korábban a hat falu határát felölelő tsz növénytermesztési főágazat-vezető agronómusa volt, eddig két és fél millió forintot invesztált vállalkozásába. Ma 111 hektáron gazdálkodik, a volt gagyvendégi tsz-földek harmadán.

Az évfordulóhoz nagyszabású rendezvénysorozat kapcsolódik. Ünnepeltetni akarják magukat, vagy a rendezvények létrejöttében inkább a Soros-alapítványt és Soros György személyét ért támadásoknak volt szerepük?

Kardos László: Bizonyos támadásokra nem lehet és nem is érdemes egy az egyben válaszolni. Hogy X vagy Y, akinek a nevét sem érdemes megjegyezni, mit fantáziál össze az alapítványról, azt cáfolni sem érdemes. Talán az a legjobb válasz, ha bemutatjuk a tevékenységünket.

Ez a tízéves évforduló a számadás ideje is.

A bent maradt kisebbség

A mezőgazdaságban az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye, hogy a nagy vállalatformák – az egykori termelőszövetkezetek és állami gazdaságok utódszervezetei – már nem játszanak alapvető szerepet a falusi munkaerő foglalkoztatásában. Ez a szerepük megszűnt, mielőtt az általuk birtokolt földterület lényegesen csökkent volna.

Durva becslés szerint Magyarországon 1991-ben körülbelül két és fél millió ember végzett valamilyen mezőgazdasági munkát.

A tudós közgazdásznak, Lányi Kamillának az agrárviszonyok változásáról szóló elemzését szociálismunkás-jelöltek (és tanáraik, akik közül némelyek a Beszélő szerkesztői) gyűjtéséből készült írások egészítik ki, új és hajdanvolt földesurakról.

Az idén második tanévét kezdő Wesley János Főiskola növendékei a Cserehát (BAZ megye) három falujában, Gadnán (226 lakos), Gagybátorban (301 lakos) és Abaújlakon (166 lakos) szociotáboroztak augusztus végén egy hétig. A falvak 1990-ig közös közigazgatáshoz és tsz-hez tartoztak.