Skip to main content

Belföld


„A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel mindenki roppant elégedett, csak a nemzeti és etnikai kisebbségek nem. A törvényhozók gondjai megoldódtak, csak a nemzeti és etnikai kisebbségek bajainak kezelését halasztották el.” Ezt írtuk egy esztendővel ezelőtt a kisebbségi törvény elfogadása után. (Révész Sándor: Nesze, törvény! Beszélő, 1993. július 17.) Közeledik az igazság pillanata, a törvény abszurditásaival való szembenézést tovább halogatni nem lehet.


A Bujdosó Bűnmegelőzési és Információs Iroda mellékelt ajánlata példátlan távlatokat biztosít a magyar szociálpolitika számára. A nyugállományú rendőrtisztek, volt bűnügyi nyomozók bevonása a környezettanulmányok elkészítésébe és a kiadások így elérhető felére csökkentése csak első lépésként fogadható el.

Rendőrkutyák és más hatékony nyomozati eszközök bevetésével hosszabb távon minden további nélkül elérhető, hogy a szociálpolitika jelentős költségvetési bevételt produkáló ágazattá váljék.



Az új kormány programjában ígéretet tett a kárpótlási törvényekből következő kötelezettségek teljesítésére. E sorok írója a rendszerváltás első két évében többször elmondta a nyilvánosság előtt véleményét arról, hogy politikailag, erkölcsileg, gazdaságilag és igazgatási szempontból is mennyire káros lesz az egykori politikai üldözöttek, szabadságvesztést szenvedettek, hadifoglyok, elhurcoltak stb.

Beszélgetés Török András helyettes államtitkárral


Légy szíves és avasd be lapunk olvasóit kinevezésed körülményeibe. Praktikusan hogyan lesz egy folyóirat-szerkesztőből államtitkár-helyettes?

Számomra is nagy rejtély, de maga a miniszter, Fodor Gábor keresett meg telefonon. Hazaérve a nyaralásból az üzenetrögzítőn sok más mellett az ő kérése is ott volt, hívjam föl. Ezt meg is tettem. Megkérdeztem: mit tehetek érted, Gábor. Ez a tónus tulajdonképpen bizalmaskodó, ahhoz képest, hogy csak kevésszer találkoztunk. De már ezen alkalmakkor is kiderült, hogy nagyon hasonlóan gondolkodunk, közös az ízlésünk, jól értjük egymást.



A Waldorf-pedagógia akkor született, amikor az Európát megrázó különféle forradalmak rendre megbuktak 1919 táján. A jövő egyetlen esélyét a szabadságra nevelés jelentette; szabad emberek szabad iskolában szabaddá nevelik a gyerekeket, akiket azután már nem lehet elkápráztatni a vak engedelmeskedés kézenfekvő kényelmével. Imponáló szellemi vállalkozás.

Interjú Széles Gáborral, az MGYOSZ elnökével


Amint annak idején írtunk róla („Tokkal, vonóval” – Beszélő, 1991/50), a Videotont olyan konzorcium vette át 1991 decemberében, amelyben a cég akkori hitelezője, a Magyar Hitelbank a többségi, ön és egy tanácsadó cég a kisebbségi tulajdonos. Változott-e azóta a tulajdonosi összetétel?

Még nem. De a tél folyamán szeretnénk a Videotont kivinni a tőzsdére. Amikor átvettük, akkor az egy csődben lévő vállalat volt, és mi hatezer ember foglalkoztatását vállaltuk.



Mindhárom robbantást hét végére időzítették – írja egybehangzóan a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap. Pedig – mint ugyanezekből a lapokból tudjuk – a szegedi Rókus-templom közelében (és szinte ugyanebben az időben Szabadkán) szerdán hajnalban robbant a bomba. Csupán a Parlament és a Mátyás-templom bombája robbant a hét végén, szombatra virradó éjszaka.

Merényletek a sajtóban

A híradások egymásra hivatkoznak, egymást gerjesztik.




Horn entrée-ja: interjú a Napkeltében


A mintegy tízperces, pontosan negyven kérdés-felelet elemből álló beszélgetésben Horn Gyula első mondatai ezek voltak: „Nézze, hadd kezdjem azzal, hogy négyéves ellenzéki működésünk alatt igazán nem kényeztetett el bennünket a média. Én most beszélek ezek közül elsősorban a televízióról. Hányszor foglalkoztak úgy a szocialista párttal és mondtak mögöttük kemény dolgokat a szocialista pártról, nekünk nem biztosították a lehetőséget arra, hogy véleményt mondjunk.” A beszélgetés folyamán a miniszterelnök még háromszor hozta szóba az elmúlt négy év sérelmeit.

Mink András


A rendőrkapitánynak igaza van

Előre kell bocsátanunk, hogy a rend legfőbb gyöngyösi őrének igaza van, mindenekelőtt abban, hogy egy jogállamban a rendőrség csak világos és egyértelmű törvényi felhatalmazás alapján avatkozhat bele az állampolgárok ügyeibe. Olyan felhatalmazás, aminek alapján a kérdéses felirat ügyében el lehetne járni, nincs a büntető törvénykönyvben. A közösség elleni uszítás, gyűlöletkeltés tilalma a jelen esetben nehezen lenne alkalmazható, még akkor is, ha a kitiltó felirat mögött jól felismerhető és tetten érhető, veszélyes előítéletek lappanganak.


Az MSZP–SZDSZ-kormány szociális programja


Katalógus

A napisajtó bőségesen tálalta már a kormányprogram nyomán felrajzolódó rideg kilátásokat. Ismételjük át a katalógust, különös tekintettel a rövid időn belül végrehajtandó változásokra! (A közép- és hosszú távú programelemek sorsa amúgy is bizonytalanabb szokott lenni.)

1. A költségvetés pozícióját még 1994-ben 50 milliárd forinttal javítani kell.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon