Skip to main content

Belföld

Neményi László


Titokzatos párt

Ez itt a kérdés, mert nagymértékben ettől függ, hogy mi lesz itt a következő négy évben. De ezt a kérdést nem lehet valamirevaló biztonsággal megválaszolni. Az MSZP – noha a rá szavazók nyilván ismerni vélték, és benne látták a biztonságos, kipróbált alternatívát – titokzatos párt, „rejtélybe csomagolt találós kérdés”. Négy éven keresztül igyekezett kerülni a „pártpolitikai csatározásokat”, igyekezett minél kevesebbet elárulni magáról.


A jövendő MSZP-frakció szociológiájáról


Zalatnay István a Magyar Nemzet május 21-i számában így ír: „A jövendő kormány politikáját legnagyobb mértékben az ország gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő térségeiből jövő képviselők fogják meghatározni… amelyeknek számára a piacgazdasági átalakulás katasztrofális következményekkel járt… A választásokat az országnak a piacgazdaság által sújtott része nyerte meg azzal szemben, amelyik annak inkább előnyeit élvezi.”

Mindezt többé-kevésbé az MDF uralta parlamentre is el lehetett volna mondani, hiszen például BAZ megye 13 egyéni körzetéből 10-ben MDF-es nyert (plusz egy kisga



Vitányi Iván 1991 óta következetes híve az MSZP és az SZDSZ szövetségének. E tárgyban az első cikke éppen a mi lapunkban jelent meg 1991 nyarán (Vitányi Iván: Van-e ellenzék, Beszélő, 1991/24.), lapzártáig az utolsó a választásokat követő szombaton a Népszabadságban.


Egy évvel ezelőtt Bence Györggyel együtt interjút adtál a Mozgó Világnak. Akkor már érezhető volt, hogy a Fidesz, bizonyos értelmiségi körök és a sajtó jelentős részének kedvence, veszített népszerűségéből. A Fidesz mint liberális párt – mondtátok –, abban különbözik az SZDSZ-től, hogy nem terheli a népi-urbánus civakodás, s így a vidéki vállalkozói rétegek a Fidesztől inkább elfogadják a liberális alternatívát, mint az SZDSZ-től.


Előző számunk 28. oldalán a Roma parlamenterek című cikkünk táblázatába sajnálatos módon két hiba is becsúszott: az MSZDP országos listájának 20. helyén nem Murzsa Attila, hanem Solymosi Imre áll, míg a magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának jelöltjei közül kimaradt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. választókerületében induló Buri Ferenc. Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük.



A sajtó, a közvélemény már megint A Hét és a Panoráma legújabb csínytevéseitől hangos. A Panoráma című külpolitikai műsorban a ki tudja honnan előkerített Kandikó Imre Horn Gyulának szegezett valószínűtlen vádjaitól – mellesleg a május 3-i Népszabadság bő adalékokkal tényszerűen cáfolja őket – a május 1-jei A Hétben Sinkovits Imre által beolvasott felhívástól. Miszerint a nemzet és az idegeneket betelepítő nemzetáruló liberálbolsevikok között kell május 8-án választani.

Az MSZP egyéni képviselőjelöltjei önmagukról


A Magyar Szocialista Párt nagylelkűen a rendelkezésünkre bocsátotta kettő híján az összes egyéni jelöltjének, 174 főnek az önéletrajzát. A terjedelmükben is változatos szövegek műfajilag nagy különbséget mutatnak aszerint, hogy mi az író célja, hogyan értelmezte a feladatot.

Beszélő-beszélgetés Antal Lászlóval


A magyar gazdaság 1992 ősze óta többet importál, mint exportál, emiatt romlik a fizetési mérleg. Hogyan értékeled ezt a folyamatot?

1993-ban három és fél milliárd dollárral romlott a fizetési mérleg. A romlás mértéke megközelíti a GDP 10 százalékát. Ez önmagában még nem volna tragikus. Csakhogy több év gazdaságpolitikai erőfeszítése, amely elsősorban a fizetési mérleg javítására irányult (és csak másodsorban az infláció letörésére), most szappanbuborékká vált.



Mit sugall ez a meghívó? Azt mindenképpen, hogy vannak még e honban letéteményesek, akik nagymesterei egy-egy ügy elintézésének, hogy fortélyos (egyben higgadt) lépéseikkel győzelemre viszik például azt a diplomáciai partit, amelyet az Európai Unióhoz történő csatlakozás igényel.

Mit sugall ezzel szemben a nemzetközi sajtó? Azt, hogy az Európai Unió a kelet-európaiakkal kivétel nélkül mostohaként bánik. Az International Herald Tribune kései híradása szerint furcsa eset történt március hó folyamán.



Békesi László: A szociálliberális koalíció az igazi

A Voks c. műsorban féltette pártját egy túlságosan nagyarányú győzelemtől, mondván az MSZP kormányon belüli hegemón helyzete veszélyeztetné az ön nevével fémjelzett gazdaságpolitika megvalósítását. Megfelel-e az elvárásainak a mai eredmény?

Most 9 h-kor az összes szavazatok 19%-ának összeszámlálása utáni eredményt ismerem. Az MSZP és az SZDSZ, a programok alapján azonos célokat követő két ellenzéki párt utcahosszal vezeti a mezőnyt.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon