Június 22-én az Alkotmánybíróság a Beszélő két kedves témájában hozott a Beszélő szellemének kedves határozatot: a bírói testület alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvnek azt a szakaszát (Btk. 232. §), amely akár kétévi börtönnel is fenyegette a hatóság vagy hivatalos személy megsértőjét, és alkotmányellenesnek minősítette az állam- és szolgálati titokról szóló 1987-es törvényerejű rendeletet. Lapunkban többször írtunk mindkét kérdésről – s látszólag hiába.

A két párt eltérő tárgyalási pozíciója csak politikai egyezséget tett lehetővé, elvszerű, szakmai kompromisszumot aligha. A szabad demokraták várható őszi vereségét csak a szocialistákkal kötendő választási szövetség mérsékelheti, az MSZP viszont a jogszabály módosításakor minden bizonnyal súlyos árat szab a koalíciós mentőövért.

Gyorsan múlik a világi dicsőség. A tér első névadójára – ma a csabaiak közül már szinte senki sem emlékszik. Dr. Domokos József bíró volt, majd a Kádár-rendszerben a Rákosi-korszak üldözötteinek rehabilitása fűződik nevéhez. Talán olyanokat is rehabilitált, akiket korábban ő ítélt el bíróként.

1991-ben a békéscsabai közgyűlés több utca és tér nevét megváltoztatta. Köztük a dr. Domokos József térét is, amelyik egyébként az MDF-székháznak is otthont ad. Az immár Nagy Imre tér kellemes találka- és beszélgetőhely.

Ez a temető valamikor nem ilyen volt: én emlékszem még a sűrű bozót közt besüppedt jeltelen sírokra, amelyekre szabadulásunk után, ha sikerült június 16-án kicseleznünk a parcellát őrző lovas rendőröket, egy-egy szál virágot loptunk. És emlékszem a felbontott sírokra, amelyek mélyéről a behajigált holttestek előkerültek.

Az SZDSZ-küldöttgyűlésen azok közé tartoztál, akik erőteljesen érveltek a koalíció ellen. A két választási forduló között több napilapcikket is megjelentettél, ezekben arról szóltál, hogy ez a koalíció egyrészt nem természetes, másrészt nem célszerű.

Több vonulata van ennek az érvelésnek. Az első az, hogy megítélésem szerint a Kádár-rendszer, amely végül is gyengén működő, de jól definiált társadalmi berendezkedés volt, mindmáig nem szűnt meg létezni.

Az apák előtt 1908-ban tisztelegtek először Washingtonban. Ma már a világ több mint 80 országában minden év júniusának harmadik vasárnapján a gyermekek az apák napján köszöntik az édesapjukat. Ezen a napon a családi együvétartozás érzése is kifejeződik. A családé, amelyben egyenrangú fél az anya, az apa és a gyermek.

A múlt csütörtöki (jún. 9.) Magyar Hírlap hetedik oldalán megszólalt Berecz János nyugdíjas történész 1985–89 közötti MSZMP KB-titkár, a Népszabadság főszerkesztője, az „Ellenforradalom tollal és fegyverrel” című feledhetetlen mű szerzője. Mit tesz isten, éppen két régi kedves témája, két Párizsban élő ’56-os emigráns, Kende Péter és Méray Tibor cikkei sarkallták írásra.

Berecz vérbeli tudósként – úgy látszik – nem lanyhuló szenvedélyes érzelmeket táplál kutatásának tárgya iránt, s a régi ellenszenvvel vicsorog a két „ellenforradalmárra”.

„Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók”
Interjú Papp Pál MSZP-s képviselővel, a Vasutasok Szakszervezetének tiszteletbeli elnökével*


Ön szerint minek köszönhető az MSZP választási sikere?

Legfőképpen három dolognak: elsősorban az MSZP választási programjának, amelyik reális kivezető utat kínál a gazdaság mai válságos helyzetéből. Másodsorban a párt parlamenti és parlamenten kívüli politikájának, amely, úgy érzem, kiegyensúlyozott és következetes volt az elmúlt négy év során.

Miért szervezted ezt az összejövetelt?

Hát hogy itt legyetek.

És ezenkívül?

Gyakran nyaralt itt egy barátom, szegény már meghalt, pedig nálam fiatalabb volt, egy humorista, aki madarakat figyelt meg. Valahányszor kiment a kertbe, és meglátott egy rigót vagy egy harkályt, behúzott egy strigulát a noteszébe. Kérdeztem, ez mire jó. Azt mondta, nem kell mindig haszonelvűnek lenni. Madármegfigyelő volt.

Milyen a kampányhadjárata egy evangélikus lelkésznek?

A saját területemen összesen hat találkozót tartottam fél év alatt, azaz minimálisra korlátoztam ezeknek az alkalmaknak a számát. Az MSZP-seket arra kértem, hogy ne tegyenek ki plakátokat, arcképeset semmiképpen, kizárólag olyanokat, melyek információkat tartalmaznak. Hét éve vagyok a területen, aki akart, megismerhetett a boltban, a HÉV-en, az uszodában. Igazán a tizenhat vidéki utamat tartom fontosnak. Ezeken már nem az volt a kérdés, hogy melyik pártot, melyik egyházat képviselem.