A költségvetési hiány az év első háromnegyedében „mindössze” 214 milliárd forint volt, alulról súrolta az éves előirányzat kétharmadát. Ez látszólag azokat igazolja, akik azt hangoztatják: nincs is szükség pótköltségvetésre.

De csak látszólag. Táblázatunkból kivehető, hogy a szeptember végéig teljesült bevételek és kiadások szerkezete igencsak kedvezőtlen. Igaz, az adók összességükben úgy-ahogy időarányosan folynak be (azaz a teljesülés 75 százalék körül mozog), bár a társasági adónál igen nagy, és a fogyasztási adóknál is jelentős az elmaradás.

Wachsler Tamás (Fidesz-képviselő, a parlament honvédelmi bizottságának oszlopos tagja és állandó szereplője) figyelemre méltóan gondoskodik róla, hogy jelen legyen a nyilvánosságban. Az elmúlt parlamenti ciklusban Für Lajos minisztériumát tartotta frászban kellemetlen, milliárdok hollétére irányuló kérdéseivel. Majd – miután annyi kiválási botrány viharában szilárdan kitartott az Orbán–Kövér–Áder-vezérkar mellett – az őszi Fidesz-kongresszuson elnökjelöltként, mint Orbán vetélytársa lépett fel.

A magyar kórházak belgyógyászati osztályain az ágyak jelentős részét (a különböző becslések szerint 40-50 százalékát) krónikus betegek foglalják el. Vagyis olyan betegek, akiknek a betegségét korábban már diagnosztizálták, állapotuk azóta nem változott, a beállított gyógyszeres kezelés változatlanul folytatható, sürgős és rendkívüli orvosi beavatkozást nem igényelnek.

Ezek a betegek többnyire szociális indikációk miatt kerülnek a belgyógyászati osztályokra, és szociális okokból maradnak – nemegyszer hosszú ideig – ott.

A rendszerváltás az egészségügyben és a szociális ellátásban is teret nyitott a magánvállalkozások előtt. Gombamód szaporodnak az időseket ellátó magánotthonok, nyilván azért is, mert ezen a területen viszonylag kis befektetéssel és speciális képzettséget nem igénylő jártassággal is bele lehet vágni; ráadásul az egyre öregedő magyar társadalom hosszú távon biztos piacot nyújt az ilyen vállalkozások számára. A hétvégén a kissé zilált, de csendes, Budapesthez közel fekvő Pátyra látogattunk, a Naplemente otthonba, ahol az intézmény tulajdonosa, dr.

Minél inkább megyünk az őszbe, annál jobban közeledik a tél – ezzel a meglepő felismeréssel évről évre megörvendeztetik a polgárokat választott kormányai és önkormányzatai. Most is.

Első motívum: a hajléktalanok, a tél és az új kormányok

Ahogy a hóeséskor a hóeltakarítás s hajdanán a piacgazdaság előtt kánikulában a sörellátás, úgy 1990 óta (rosszhiszeműen úgy is fogalmazhatnék, hogy a piacgazdaság és a szabadság beköszöntével) késő ősszel az utcán alvó hajléktalanok a kötelező téma.

Eladó a Pilis Klinika Pilisvörösváron. A töretlen társadalmi fejlődés naiv hívői kapásból arra a következtetésre juthatnak, hogy lám, jól prosperál manapság a vállalkozás az egészségügyben. Már klinikát is lehet kéz alatt venni.

Dr. Ferencz Zsolt baleseti sebészt belekényszerítették a magánvállalkozásba. Úgy hitte, stabil egzisztenciája van az országos intézetben, s egyszer csak nem hosszabbították meg a szerződését. Az ok számára máig ismeretlen, bár bizonyos feltételezésekkel lehet élni.

A címben szereplő mondattal válaszolt Dávid Ilona, a Nemzetközi Egészségügyi Szolgálat (angol rövidítése IMS) vezetője lapunk azon kérdésére, hogy mi kell ma Magyarországon egy sikeres egészségügyi vállalkozáshoz. Úgy tűnik, náluk mindhárom tényező megvan.

„Az egészségügyben a szakmai-gazdasági hatékonyság érdekében folytatni kell a megkezdett privatizációt, növelni kell a többszektorúságot, a szektorsemlegességet. Az egészségügy területén is csökkenteni kell az állami tulajdon arányát és szerepét” – írja az egészségügy szakmai gazdája, a Népjóléti Minisztérium 1994. szeptemberi kormány-előterjesztésében. A háziorvosi ellátásban egy év alatt – 1992 novembere és 1993 novembere között – 143-ról 1835-re növekedett azoknak az orvosoknak a száma, akik az önkormányzatok alkalmazottjából önálló vállalkozókká váltak.

Az anaesthesiológia és intenzív terápia – vagyis a műtéti altatás, fájdalomcsillapítás és az életveszélyben lévők intenzív ellátása a harmadik legnagyobb támogatási tételt kapta a költségvetésből 1991–94 között. 231 millió forintot költöttek el műszerekre és gépekre. De a Népjóléti Minisztérium a feladatai között most is előresorolja ennek a gyógyítási ágnak a fejlesztési igényeit, mivel „az altatógéppark öreg, kevés a lélegeztető gép és a monitor” (Az egészségpolitikai feladatokról, 1994 szeptember). Az intenzív életmentés roppant költséges és dinamikusan fejlődő tevékenység.

A CEU, azaz a Közép-Európa Egyetem könyvtára mindössze kétéves múltra tekinthet vissza, de máris gazdag állománnyal büszkélkedhet. A könyvtárban jelenleg mintegy 20 ezer kötet olvasható, ami önmagában nem túl jelentős, mégis hiánypótló. Ezek a kötetek a társadalomtudományok, elsősorban a politológia, a szociológia, az alkotmány- és az üzleti jog, a mediavisztika, az egyetemes és regionális történelem, valamint a környezetvédelem – angol, francia illetve német nyelven megjelent – legfrissebb tudományos eredményei és kiadványai.